Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-15 / 42. szám

nyerte el a vezérlő szerepet s a magyar nyelvű prédikációt, lehet mondani, teljesen kiszorította, a mennyiben a magyar nyelvű istentiszteletek idejét olyan korra tűzte ki, a mikor alig lehet remélni, hogy a közönség azt látogathassa. Haviárt ez a dolog keserítette el annyira, hogy egyházfelügyelői állásáról lemondott. A lemondás nagy fájdalmára szolgál a magyar pártnak, mert Haviárban egyik leglelkesebb és legerősebb támogatóját veszíti el. Bizony szomorú dolog, hogy evang. testvéreink ily áldatlan harcokban emésztik egymást és szorítják le az egyházi élet teréről a legjóravalóbb embereiket. A reformáció emléknapján a skót misszió, Holdutcai iskolaháza nagytermében, este 7 órakor emlékünnepélyt tart, a melyen laterna magika segélyével a külföldi és a magyar reformáció nagy alakjainak képét fogja megjeleníteni. Az emlékünnepélyre 1 frtos és 30 kros jegyeket ad ki a misszió. Jegyek a skót iskola épületében kaphatók. A tiszta jövedelem a svábhegyi reformátusok építkezési alapjára fog fordíttatni. Az érdekes, tanulságos és nemes célzatú estélyt melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe és támogatásába. Egyházi aranykönyv. Lenk Lajos, soproni téglagyáros, a medgyesi evang. egyház felügyelője, a ki hitbuzgóságának és áldozatkészségének már oly sok jelét adta, a f. hó 1-én tartott lelkészavatás alkalmával 200 koronát adott át Gyurátz Ferenc püspöknek, felhatalmazva őt arra, hogy ez összeget belátása szerint valamely nemes egyházi célra fordítsa. A püspök a szép adományt a kőszegi kerületi felsőbb leányiskolában, a szegény leányok istápolására létesített »Erzsébet'! királyné-alap* támogatására fordította. A jókedvű adakozót szereti az Isten ! ISKOLA. A népiskolai tanítás uj terve. Az Országos Közoktatási Tanács október 3-án délelőtt, Beöthy Zsolt elnöklésével tartott ülésében a tanító-képzőintézeti tanterv revíziójának folytatólagos tárgyalásán kivül foglalkozott a kultuszminiszter leiratával, a mely arról értesíti a tanácsot, hogy a miniszter az osztott elemi népiskola uj tantervét még az 1900—901-ki iskola évben életbe akarja léptetni. E végből sürgeti a tanítóegyesületektől és tanfelügyelőktől beérkezett jelentések figyelembevételével a terv szövegének végleges megállapítását és az utasítások elkészítését. Az állandó-bizottság a tanács népiskolai javaslatáról beérkezett. szakjelentéseket földolgozás végett már korábban kiadta a népiskolai bizottságnak, a melyet ezúttal azzal is megbízott, hogy a népiskolai tanterv-utasításnak szerkesztésére vonatkozólag oly időben terjeszszen konkrét javaslatot az állandó-bizottság elé, hogy ez a terv végleges szövegét s az utasításokról szóló jelentését december 1-jéig fölterjeszthesse a miniszterhez. A tanítók útadója kérdésében érdekes elvi határozatot hozott a minap a közigazgatási bíróság. Kimondta tudniillik, hogy törvényeinkben a »tanítók* kifejezésen, valahányszor kifejezetten ellenkező intézkedés nem forog fönn, a tanítónők, nevelőnők és óvónők is értendők. Erre a törvénymagyarázatra egy tanítónőnek az ellen való panasza szolgáltatott alkalmat, hogy rá útadót vetettek ki. A közigazgatási bíróság főimentette őt az útadó alól, ezzel a megokolással: »Az 1890-ik évi útadó-törvény mentesíti az útadó alól a háromszáz forintot meg nem haladó fizetésű tanítókat. A »tanítók« kifejezés pedig gyűjtő fogalomnak felel meg s mindazokra kiterjed, a kik hivatásszerűen tanítással, oktatással foglalkoznak; tehát úgy a tanítónőkre és nevelőnőkre, mint az óvónőkre is. Több rendbeli törvényünk rendelkezéseinek egybevetése kétségtelenné teszi, hogy mindazokban az esetekben, melyekben különleges intézkedések a nőket nem zárják ki, a >tanítók« kifejezésének szoros értelmezése mellett is e fogalom alatt a tanítónőket, illetőleg nevelő és óvónőket is kell érteni. Minthogy pedig a panaszos évi fizetése 300 frt, az ítélet rendelkező részében ki kellett mondani, hogy az útadó-törvényben engedett mentesség őt is megilleti.* Dóczy Imrét, a tiszántúli ref. egyházkerület középiskolai felügyelőjét az orsz. középiskolai tanáregyesület tiszteletbeli tagjává választotta. A debreceni tanári kör szept. 30-án tartotta meg az új tanévben első ülését. A kör elnökéül újra Dóczy Imrét, alelnökéül Várady Károlyt, titkárul dr. Kardos Albertet és pénztárnokául Harmath Gergelyt választotta meg. Az ülésen dr. Kardos Albert tartott felolvasást »Felekezeti tanár, állami tanár« cím alatt s azt igyekezett kimutatni, hogy a prot., különösen pedig államsegélyes prot. gimnáziumokban a felekezeti tanárok helyzete jobb, mind fizetés, mind nyugdíj tekintetében, mint az állami gimn. tanároké. A felolvasás, a mely általános ítéletét csak néhány, anyagilag jobb helyzetben levő prot. gimnázium viszonyain építette fel, több felszólalást vont maga után, a melyek kimutatták, hogy a felolvasás állítása a valódi körülményeknek bizony nem felel meg s hogy átlag véve az állami tanárok helyzete mégis jobb, mint a felekezetieké. A gyűlés különben igazat adott a felolvasónak abban, hogy az 1893. évi fizetési-törvény kedvezőtlen az állami tanárokra nézve s végrehajtásában is sok kívánni valót hagy fenn, — a miért is elhatározta, hogy felkéri az orsz. tanáregyesület központi igazgatóságát, hogy követelje az állami tanárok jogos kívánalmainak sürgős betöltését. EGYESÜLET. A magyar prot irodalmi társaság Károli-alapja a debreceni gyűlés alkalmával rendezett hangversenyből 175 frt 15 krajcár tiszta jövedelmet nyert. KÜLÖNFÉLÉK. * A ^-Sárospataki Lapok* kiadótulajdonosának, a sárospataki irod. körnek képviselőjét Makláry Pap Miklóst, a sátoraíja-újhelyi kir. törvényszék, a lap némely cikkeiben elkövetett állítólagos politizálás miatt 30 forint