Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-15 / 42. szám
los testületek, hanem előbb az egyházmegyei egyetemes, majd a kerületi egyházi értekezlet elé. Tisztelt értekezlet! A törvény 182. §-át tekintve a hivatolt egyházkerületi határozat csakugyan méltán utasította el egyházmegyénk e tárgyú fölterjesztését ; és ha én is csupán a törvény e §-át látnám, az iránta való föltétlen tisztelet folytán azt kellene ajánlanom : hagyjunk föl a kérdés további taglalásával; a főtiszteletű kerület a legfelsőbb tekintélyre hivatkozott — a kérdés leveendő a napi rendről. De tisztelt értekezlet, én látok olyasmit is, a mi nincs, non sens, egyszerűen annál az oknál fogva, mert a főtiszteletű kerület nem cselekedte meg. Azért hát, a megtisztelő megbízásnak eleget teendő, én — valóban fölszínen tartandónak óhajtván a kérdést, — igenis, foglalkozom vele s meg fogom tenni vonatkozó javaslatomat. Hogy tárgyunkban világosan lássunk, szükséges visszamenni a kérdés keletkezésének, az egyházak osztályozásának a gyökeréig. Ez a gyökér a debreceni zsinat talajába bocsátkozik — onnan nő ki. A debreceni zsinat a törvénykönyv 187. és 188. §§-aiban rendeli el az egyházak osztályba sorozását, eként: » . . . egyházkerületenként az egyházak, a papi jövedelem arányábán 4 osztályba sorozandók... az egyházak osztályozása iránti eljárást az egyházkerületek állapítják meg, az egyházmegyék meghallgatásával. Az egyházkerületek, a lehető egyöntetű eljárás eszközlése végett közlik egymással megállapodásaikat.* A törvény ezen rendelkezésének eleget teendő, a főtiszteletű egyházkerület, 1882. nov. havi közgyűlése 362. számú határozata értelmében kiadott »Utasítás« folytán az egyházmegyék az 1883 ik évi áprilisi kerületi gyűlésre beterjesztették véleményes javaslataikat, s ezek ugyanezen kerületi gyűlés 40. számú határozatával egy küldöttségnek adattak ki. E bizottság, Kiss Áron elnöklete alatt az 1883-ik évi szept. havi kerületi közgyűlésre terjesztette be munkálatát. A kerület eme közgyűlése 215. számú határozatával döntött az egyházak osztályozása kérdésében. A bizottság előterjesztésében azon kezdi, hogy: »az osztályozás megállapításánál mindenek előtt fölmerült azon kérdés, hogy tekintettel az egyházmegyék egymástól eltérő helyzetének, viszonyainak, s ezekből kifolyólag különösen az osztályozás alapjául szolgáló lelkészi fizetések mennyiségének egyházmegyékként nagy különbségére, nem lehetne és nem kellene-e az egyházakat egyházmegyék szerint viszonylagosan osztályozni^? — vagy pedig a lelkészi javadalmazás mennyisége tekintetében, egymáshoz közel álló egyházmegyék csoportosítása szerint, egyrészről a legkisebb, másrészről a nagyobb lelkészi javadalmazással biró egyházmegyékben, külön-külön megfelelő osztályozást alkalmazni s ily módon azoknak e nemű érdekeit mintegy kielégíteni ? Miután azonban — folytatja a bizottsági előterjesztés — a törvény határozottan rendeli, hogy az egyházak a papi jövedelem arányában, egyházkerületenként 4 osztályba sorozandók, ez utasításhoz képest a lelkészi javadalmazásoknak nem egyházmegyék szerinti viszonylagos, hanem azoknak egyházkerületi általános arányát kellett alapul venni*. Ez elv szem előtt tartásával osztályozza aztán a küldöttség a kerületi egyházainkat, a következő jövedelmi fokozat szerint: I-ső osztályú egyház: 1200 frt s azon felüli jövedelemmel ; II-od osztályú egyház : 900—1200 forintnyi jövedelemmel ; III-ad osztályú egyház: 600—900 forintnyi jövedelemmel ; IV-ed osztályú egyház: 600 forintig való jövedelemmel. A kerületi közgyűlés ezt az osztályozást magáévá tette, azzal a megjegyzéssel, hogy : »bár egyes egyházmegyék részéről, melyeknek egyházai csekélyebb javadalommal, de annál fontosabb misszióval birnak, figyelemreméltó aggodalmak hozattak fel; mindazáltal a tényleges viszonyokat lehetőleg tekintetbevevő küldöttségi javaslat, az egyházak osztályozására nézve egész terjedelmében elfogadtatott és az egyházak osztályozása egyelőre, ideiglenesen megállapíttatott.* íme tehát a debreceni zsinat utáni szervezkedés alkalmával a törvény rendelkezésének eleget tett kerületünk, és pedig nem »az egyházmegyék szerinti viszonylagos, hanem azoknak egyházkerületi általános arányát véve alapul.* Hogy >a lehető egyöntetű eljárás eszközlése végett* közölték-e az egyházkerületek egymással megállapodásaikat ? Arról nincs tudomásom. Denikve a mi egyházkerületünkben a fentebb bemutatott osztályozása volt egyházainknak érvényben a második zsinati aera beálltáig. A második zsinat, az egyházi törvény 182. §-ában idevonatkozólag így intézkedik: »Az egyházak a lelkészi javadalom mértéke szerint négy osztályba soroztatnak. Ez osztályok határát mindenik egyházkerület, viszonyai szerint (az egész kerületre vagy egyes vidékenként) maga határozza meg. Az osztályozás 10 évenként állapíttatik meg. Időközben valamely egyháznak felsőbb vagy alsóbb osztályba sorozása, az egyházmegye indokolt javaslatára, az egyházkerületi közgyűlés által eszközölhető*. Látni való, hogy a mi a mi kerületünkben először csak az egyházak osztályozására kiküldött bizottság kebelében eszme gyanánt merült fel, t. i. hogy az egyházak osztályozása az egyházmegyék szerinti viszonylagos arány alapján történjék-e vagy nem? — azt a második zsinat fölvette a törvény szövegébe, szabad kezet adván a kerületeknek, hogy az osztályozást a helyi viszonyok szerint az egész kerületre, vagy egyes vidékenként határozzák meg. Nyilván való, hogy az első zsinat inkább az egyetemességet s ennek következményeként az egyöntetűségét tartotta szem előtt,* míg a második már a hiúságból élősködő partikularizmust dédelgette s a kívánatosabb egyöntetűség helyett a deformáció nyitott kaput. Világos ez abból is, hogy a kerületek közötti »egyöntetű eljárás eszközlését* még csak nem is említi, mint a debreceni zsinat, nem hogy kötelezővé tenné. De nézzük tovább. Mi lett volna a teendő a második zsinati aera beálltával ? . . Az, hogy a kerületek s ezek között a mienk is, az egyházak osztályozását revideálják s a törvény rendelkezése szerint vigyék keresztül. Megtörtént-e ez ? Tudtommal s a rendelkezéseimre álló források bizonysága szerint: nem. Igaz, való, hogy a második zsinati aera beálltával az egyházkerület 1894, ápril havában tartott közgyűlésének 187 sz. határozatával kibocsátott »Utasítás* többek közt kimondja, hogy: »a 182. stb. §-okban foglal meghagyásoknak hogy eleget tehessen az egyházkerületi közgyűlés: felhivatnak az egyházmegyék esperesei, az egyházak osztályozásáról a kimutatást beterjeszteni stb*. A mi egyházmegyénk 1894 szept. 6—7 napjain tartott közgyűlésében — előbb meg már küldöttségileg — foglalkozott az egyházak osztályozásával; a fizetés mennyiségének megállapíthatása végett a terményegység árait 10 évre kiható kötelezettséggel meg is állapította; az egyházak valóságos osztályba sorozását azonban nem eszközölte. Azért pedig, mert épen ez időben volt szükséges a konvent által — tegyük hozzá: az egyházak. * Ez volt hozzá, mint »unizáló« zsinathoz egyedül méltó. F. r L.