Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-22 / 4. szám

melynek e füzetek részeit alkotják, meg lehet rendelni Révavtestvérek, valamint a Franklin társulat kiadóhivatalában s minden könyvkereskedésben. ** »Szt János evangéliumának magyarázata« című angolból átdolgozott munkának első kötete sajtó alatt van s az előfizetőknek ez évi február hónapban szétküldetik. Hegedűs Sándor székesfővárosi egyházi főgondnok úr a munkát a budapesti theologiai akadémia minden egyes növendékének egy-egy példányban ajándékba megrendelte. Február végéig még elő lehet fizetni reá három koronával Lukácsy Imre ref. vallástanárnál K.-Félegyházán. A könyv bolti ára négy korona lesz. EGYHÁZ. Szász Domokos utóda a főrendiházban. A törvény értelmében a főrendiházban a hivatalára nézve legidősebb három ref. püspöknek van helye. Szász Domokos, erdélyi püspök halálával az egyik hely megürült s a törvény értelmében, a hivatalára nézve utána következő legidősebb püspöknek kell behivatnia. A sor eképen Kiss Áron, tiszántúli püspökön van s így a főrendiházban, a három főgondnokon kivül, Kun Bertalan, Szász Károly és Kiss Áron püspökök fogják képviselni a református püspöki kart. Esteli istentiszteletek. Budapesti ref. egyházunkban már évek óta szokásban voltak az imaházakban a vasárnap esti istentiszteletek. Ilyen istentiszteletek tartottak a skót misszió erzsébet-körúti imaházában, a skót misszió hold-utczai iskolájában s újabban az egyház által a Rózsa-utczában bérelt imaházban. Ezen esti istentiszteletek áldásos hatását tapasztalva s a hívek által sürgettetve, január első vasárnapjától kezdve a kálvintéri templomban is megkezdte az egyház az esti istentiszteletek tartását. A régebben berendezett s épen nem megfelelő petroleum-világitást a mult év végén villamvilágitással cserélték ki, s minden vasárnap este 6 orakór rendes istentisztelet tartatik. A közönség szívesen sereglik össze az Isten igéjének hallgatására, s h'szszük, hogy az üdvös eredmény nem is fog elmaradni. Lelkészválasztások. A mező-laki reform, egyház (Dunántúl) 6r. Szabó Mihályt, a darányi ref. egyház (Dunántúl) Varga Dezső benczei lelkészt, a színi ref. egyház (Tiszáninnen) Ragályi Gézát, a tornai egyházmegye esperesét választotta meg lelkipásztorává. A nazarénusok mozgolódása. A mint a napilapokban olvassuk, a magyarországi nazarénusok két kérvényt nyújtottak be a kultuszminiszterhez, melyekben egyfelől szabályzataik megerősítését, másfelől a bíróságok előtt, valamint a katonaságnál hitelveik figyelembe vételét kérték. Az első kérvényben kérték, hogy : 1. az eskü helyett fogadalmat tehessenek; 2. hogy a nazarénus katonák ne legyenek kötelesek résztvenni az egész haderő vallási szertartásain és imahoz, illetőleg a térdelve imához vezényszavakat töröljék el; 3. hogy a hadköteles nazarénusokat akár az egészségügyi csapatoknál, vagy más terhes katonai szolgálatra alkalmazzák, de öldöklő fegyver használata, hordása és gyakorlása nélkül. A második kérvénynyel az 1895: XLIII. t.-c. 7. §-a érteiméhen kiállítandó egyházi szabályzatot terjesztették be, a mi által indirekte a nazarénismus törvényes elismertetését kívánták elérni. E kérvényeket a kultuszminiszter a főváros hatóságához küldötte be, a következő intéssel: A beadvány első pontjában foglalt kérelem nem teljesíthető, illetőleg a kérdésben rendeletileg intézkedni nem szükséges és a törvénytől eltérően nem is lehet, mert azokat az eseteket, a melyekben eskü helyett fogadalmat lehet tenni, törvények állapítják meg. Annak elbírálása pedig, hogy eskü helyett — a törvényben megengedett esetben — fogadalom letétele engedtessék meg, annak a hatóságnak a hatáskörébe tartozik, a mely előtt az eskü vagy fogadalom leteendő. A katonai szolgálatot érintő kedvezmények és kérdések pedig mindaddig, a míg a nevezett felekezet nyilvános vallási testületül törvényesen elismerve nincs, megfontolás tárgyává sem tehetők. Minthogy végül a folyamodók a másik kérvényükkel benyújtott vallási és egyházszabályzalok megszerkesztésével sem az 1895 : XLIII. t.-c. 7. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezéseknek eleget nem tettek, sem pedig a bemutatott szabályzatok, sem az egyházi szabályzat függelékében foglaltak az 1895: XLIII. t.-c. 8. §-a rendelkezéseinek meg nem felelnek, sőt kifejezetten azokba ütköznek: a bemutatotott szabályzat jóváhagyása, illetőleg a nazarénus vallás elismerése helyt nem foglalhat s ezzel a folyamodók másik kérelme sem volt teljesíthető. Statisztika a házasságkötésekről Debrecenben. A debreceni anyakönyvi hivatal adatai szerint Debrecen területén az elmúlt, évben összesen 496 házasság köttetett, 14-gyei több, mint 1897-ben. Vallás szerint a házasságkötések így oszlanak meg: tisztán ev. ref. 291, római kath. 38, görög kath. 1, izr. 49, vegyes 117. Hetvennégy olyan házasság köttetett, a melyben az egyik fél református, a másik róm.-kath.; 13 esetben görög katholikussal, 9 esetben református ág. evangélikussal, 2 esetben református izraelitával lépett házasságra. Római katholikus görög-katholikussal 7, görög-keletivel 2, [ág. evangélikussal 4, izraelitával 2 esetben lépett házasságra. Görög.-kath. ágostai vallásúval 2, izraelitával 2 esetben esküdött. A mult évben tehát Debrecenben hat zsidókeresztyén házasság törlént. De még érdekesebbek és tanulságosabbak azok az adatok, a melyekben a gyermekek vallására vonatkozó megegyezésekről tájékoztatjuk az érdekelt köröket Az ev. ref. egyházra nézve szomorú, megdöbbentő adatok ezek. Évről-évre szaporodnak a reverzálisok a vegyes házasságkötéseknél és pedig többnyire a római kath. egyház javára, a ref. egyház rovására. A múlt évben 117 vegyes házasságnál 69 megegyezés jött létre a születendő gyermekek vallására nézve. A ref. vallású fél javára esett 3ö, még pedig az ág ev.-tól 3, izraelitától 2, róm. kath.-tól 21, görög-kath.-tói 5. Római katholikus fél javára esett 34 megegyezés, még pedig ev.