Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-24 / 39. szám

Számot vetett a helyzettel, tehetségeivel; de másrészről a megtiszteltetés nagyságával is, melyben részesült. Azt tartja, hogy minden hű egyháztagnak kötelessége oda állani, hova a közbizodalom szólítja. S mert Ő a munka és kötelesség embere, s a reform, egyház szeretete kiolt­hatatlanul él lelkeben: nem habozhatott abban, hogy a munkára vesse kezeit, s idejét, erejét oda szentelje az egyházmegye javára, hova munkálni a megtisztelő biza­lom szólította. »Azt gondolom —így fejezi be egyébként is eszmékben gazdag beszédét — ne is töltsük üres beszéddel a drága időt, hanem most is fogjunk ahhoz, a mire hivattunk, — a munkához*. A közgyűlés ezután még köszönetet szavazván a h. gondnokságot viselt Fazekas Sándor vil. tan. bírónak, hozzáfogott az ügyek tárgyalásához. Az ügyek alaposan előre levén készítve, a nehezebb dolgokra az előző napon tartott tanácskozáson létesült megállapodások nyomán oly gyorsan haladt a gyűlés, hogy estére a 72 számból álló tárgysorozat, egy lényegesebb pont kivételével, teljesen letárgyaltatott. A mi a nevezetesebb ügyeket illeti: Az esperesi jelentés, mely előre kinyomatván, közzé­tétetett, felolvasottnak tekintetett. Ebből tudjuk, hogy hí­veink összes állami adója: 131,024 frt 7 kr. Gyülekeze­teink teljes lélekszáma: 28,426. — Az egyházi adót fize­tők száma: 21,732. Ezek közül adót fizetni képtelen: 1012. Azok száma, kiknek állami adója 10 frton alul marad: 2014. Ezek 16,958 frt 81 kr. egyházi adóterhet viselnek. Legkisebb teher: 1 frt. Legnagyobb 36 frt 50 kr. — Az egyházfentartás terhe : 76,163 ; az iskoláé 26,492 frt s így összesen: 102,655 frt. Ebből tisztán a hívekre kive­tett teher 86,248 frt, mely az állami adónak 65'25 %-a. Az esperesi jelentés különben az egész egyházmegyei közigazgatás és egyházi élet hü képét tárja fel. A jelentés kapcsán az egyházmegyei közgyűlés következő határozatokat hozta (csak a jelentősebbeket véve föl): A másfelekezetüek (s kitértek) gyermekeinek iskolai megadóztatása ellen sűrűen felmerült panaszok orvoslása céljából az egyházmegyei közgyűlés részletesen megszabja, hogy a »Jelentő ív« alapján megállapított tanítói jövede­lem 2 /3 - a vétessék fel tisztán tanítói fizetésül. Ehhez adatván a tisztán iskolai dologi kiadások, az lesz az összeg, mely a tanulók számával elosztatván, a más felekezetűek iskolafentartási hozzájárulásának összegét adja, mely azon­ban a 12 frtot meg nemhaladhatja. Két vagy több gyermek után ugyanazon szülők a megállapított összeget egészében csak egy gyermek, a többi után pedig fél-fél arányban fizetendik. A minden apró részletre kiterjedő határozat — külön lenyomatban — VKO. minisztériummal s a köz­igazgatási hatóságokkal közöltetni is fog. E határozat, hiszszük, minden esetleges visszaéléseknek, úgy másrészről a többé-kevésbé jogosult panaszoknak s már a sajtóba is átplántált herce-hurcának véget vetend. A közgyűlés felkéri az egyházkerületet, hogy az egyházi törvénynek, konventi s kerületi azon határozatok­nak, hogy a tanítók esperesi elbocsátó levél nélkül — s kivált időközben — be nem állíthatók, érvényt szerezni s ezzel, a tanügy kárára uralkodó szokássá lett tanító­elszerzéseknek véget vetni méltóztassék. • Egy pár, Somogyvármegyébe kebelezett egyházunk­ban a törvényhatóság pénzbüntetés terhe alatt tiltotta el az iskolás gyermekeknek a temetkezéseknél való segédke­zését. Egyházmegyénk utasította a tanítókat, hogy az idevonatkozó 1896. évi 33,645 sz. miniszteri rendelet értelmében járjanak el; egyúttal azonban megkeresi az egyházker. közgyűlést, hogy a nevezett törvényhatóság hatá­rozatának érvényen kivül helyezése céljából a szükséges lépéseket illető helyen megtenni méltóztassék. A pécsi elemi iskolákba járó ref. gyermekek vallás­tanítására való felügyelettel a szigetvidéki körfelügyelőség bízatott meg. Iskoláink községivé, illetve államivá tétele végett több izben tétetvén egyezségi kísérletek, a közgyűlés kimondja ugyan, hogy a felekezeti jelleget megtartani óhajtja s megváltoztatását csak fontos okokból engedélyezi; mégis azt, hogy e tárgyban előleges egyezkedések történ­jenek, nem tiltja, már azért sem, mert ezek képezik a kérés teljesítésének vagy megtagadásának alapjait. Az esperesi jelentésben évek óta előfordul az, hogy sokhelyt a hétköznapi istentiszteleteket nem mindennap tartják meg, sőt hogy vasárnap délutánonként is néhol csak imákat tartanak. Gondnok úr indítványára e tárgy­ban szigorú határozat hozatott, mely az egyházi belső hivatalnokokat kötelességeik pontos teljesítésére utasítja. A scontro során a vasárnap kellő megünneplése és az erkölcsiséget veszélyeztető játszóházak bezáratása végett felkéri esperes urat, hogy ismételten keresse meg a közigazgatási hatóságokat, s ha ennek sikere nem lenne, úgy főt. Püspök úr utján indokolt kérelemmel a belügy­minisztériumot keresse meg. Élénk érdeklődést, sőt megdöbbenést keltett az a tény, hogy Baranya vármegye árvaházában, mely az árvatár tartalék-alapjából alapíttatott, s melynek vezetése — közbevetett felebbezés dacára — külföldi apácákra bízatott, az ott levő 2 református gyermek a ref. lelkész vallásos oktatása elől elvonatott, s mint előre jósoltuk, az oda került nem r. katholikus árvák felekezeteikre nézve örökre elvesznek, s így felekezetünk gyermekeit a saját pénzünkön neveltetjük r. katholikusokká. Az apácák annyira vérszemet kaptak, hogy az intézet vezetéséről lemondással fenyegetőztek, arra az esetre, ha a növen­dékeket vallás-oktatásra kibocsátani kényszeríttetnek, s e fenyegetés elől a vármegye meghátrált. A közgyűlés erélyes határozatban kelt ki e visszaélés ellen s utasította espe­rest és a jegyzői kart, hogy átirattal keresse meg a vár­megye közönségét; kérje a visszaélés megszüntetését és az apácák elbocsátásával az árvaháznak világi gondnok vezetése alá helyezését, s ha e kérés kedvezőtlenül intéz­tetnék el, a vármegye határozatát felebbezzék meg a bel­ügyminisztériumhoz. Igazán hallatlan, hogy a XIX. század végén még ilyen, középkorba illő dolgok történhetnek. — Loyola szelleme visszajő talán?! Viszló új papi díjlevele, melyet az egyházi elnöksé­gek ideiglenesen megerősíttettek, a presbitérium által csa­tolt értelmezés érvényre emelésével erősíttetett meg. Új nyomon jár annyiban, hogy fix fizetést állapít meg, és a vagyon-aránylagos adózást— legalább részben — életbe lépteti. Egyházkerületi képviselőkül, titkos szavazással Fejes Sándor papi-, s Pakuszi Gyula világi tanácsbirák válasz­tattak meg. A számvevőszék tagjaiul pedig : Nagy Imre, Sógor Endre, Szalai Ferenc rendes- és Szőllősi Antal póttagul. Az újonnan választott lelkészek, Bosznai Sándor mindszent-bogádi, valamint Lukácsi Imre viszlói. állásuk­ban megerősíttettek. A nagyszámú segélykérvények elintézése után a lelkész-testület jegyzőkönyve következett, mely testület alatt a lelkészi gyámintézet tagjai értendők. — Tudva­levőleg ez intézet zárttá alakult, s 1896 óta új tagokat fel nem vesz, hanem a fond perdu alapján segélyezi meg­levő és leendő özvegyeit. Ezek nyilvántartását az egyház­megye megengedte, illetve elrendelte és ez, a »normál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom