Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

a mult iskolai évben 27 gimnáziumi tanuló részesült ezen ösztöndíjakban. Eperjesen, 1899. aug. havában. Az ep'rjesi ev. ker. kollégium főgimnáziumának igazgatója. Szathmáry síremlékének leleplezése. E hó 21-én 10 órakor a kerepesi-úti temetőben Szathmáry György síremléke előtt gyülekezett a tanítóság. Jelen volt_ a néhai miniszteri tanácsos gyászoló családja, Zsilinszky Mihály államtitkár, a kultuszminisztérium tiz tagú küldötsége, az Országos Bizottság, a Tanítók Kaszinója, az Eötvös-alap, a Budapesti Tanítótestület, a polgári iskolai és a tanítóképzöintézeti tanárok, valamint a felekezeti tanítóegyesületek kiküldöttei. Lakits Vendel, az országos bizottság elnöke, lépett a sirhoz és szép beszédben vázolta Szathmáry pályáját. Jellemezte, mint embert, mint az egyetemes gyűlések elnökét, mint országgyűlési képviselőt és mint fáradhatatlan hivatalnokot. Idézte em'ékezetes mondását, hogy: »Magyarországon minden ember csak magyar lehet s annak kel! lennie*. Az egyesületi élet fejlesztésével akart minden tanítót, működjék az bármely jellegű iskolában, a nemzeti műveltség szolgálatára megnyerni. A szónok így végezte szavait: »Felejthetetlen jó barátunk — úgymond — a ki egész életedet, nagy tehetségedet, minden erődet a hazának szentelted, midőn a magyar néptanítók képviseletében, a közoktatásügyi minisztérium főbb tisztviselői, egykori tiszttársaid kíséretében, velük egyetértve, ez oltárnál megjelentünk, erős fogadást teszünk nyugvó porodnál is, hogy, bár elköltöztél közülünk s csak lelki szemeiddel nézesz ránk s kiséred figyelemmel munkásságunkat: Ígérjük. hogy a hazafias eszmék, miket életedben hirdettél, mindenkor lelkesíteni fognak bennünket s a te igéid, a te tanításod szerint fogunk élni és munkálkodni a magyar nemzet, a magyar haza boldogságáéit. És most hulljon le a lepel az oltárkőről, melyet érdemeidért, hálánk és kegyeletünk jeléül emelt neked a magyar tanítóság; hadd lássák a lelkes magyar néptanítók a hálának, egyetértésnek és kegyeletnek e mégható jelét, mely a te érdemeidet s irántad örökké tartó hálánkat, szeretetünket hirdeti. A gránitból készült magas sírkőnek ez a fölirása : Szathmáry György, 1845—1898. A nemzeti állam és népoktatás bajnokának közadakozásból a magyar néptanítók. EGYESÜLET. Országos tanítógyűlés. A református tánítógyűlésnek csak előértekezlete volt Budapesten, melyet Komáromban követ a tulajdonképeni közgyűlés Az előértekezleten a következőkben állapodtak meg: A közgyűlés Komáromban tartandó munkája előtt megtekintik Komárom látnivalóit., megkoszorúzzák Klapka szobrát és Jókai szülőházát. A közgyűlés programmja ez: 1. Antal Gábor püspök beszéde 2. Iskolai vallástanítás az énekben; előadja Szalóky Dániel. 3. Arany Bálint (Rinya-Ujlak, Somogy) előadása a nyugdíjtörvény és a kántori fizetés tárgyában következőket javasolja: »Készítsen az orsz. ref. tanító-egyesület egy föliratot a főtiszt, konventhez, melyben világosan föltárván a helyzetet s rámutatva nemcsak a felekezeti tanítókat, de magát az anzaszentegyházat is fenyegető veszedelemre, figyelmeztesse a konventet, hogy egész erkölcsi erejével hasson oda, hogy a törvényekkel ellentétes, a hitfelekezetek és tanítóik igazi érdekeit mélyen és méltatlanul sértő, de a törvényhozás és a törvény méltóságát is romboló miniszteri rendelet (1893. évi 29751. sz.) mielőbb hatályon kivül helyeztessék és a szentesített törvény betűit végrehajtsák. Sérelmes és törvényellenes különösen, hogy a tanítói földek értékének csak kataszteri jövedelmi értéke számít a nyugdíjba, továbbá, hogy a kántori fizetés ott, hol az állam érdeke úgy kívánja, elvétetik a tanítói fizetéstől (1893. évi XXVI. t.-c. 8. §.) s ott, a hol az ellenkező az állam érdeke, ott a tanítói fizetéshez ragasztják (1868. évi XXXVIII. t.-c. 141. §.)« 4. »Az osztott népiskola tanterve és a református iskolák« cimén Vincze József fog értekezni. 5. Végül a zsinati memorandum tárgyában Simon Károly terjeszt elő javaslatot. Eszerint a tanítók mellőztetését panaszolják az egyházi önkormányzat terén és a szakkérdésekben is és anyagi helyzetük tarthatatlanságát. A komáromi gyűlésről sajnos, még tudósítást nem kaptunk. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Ő Felsége Kármán Pál torzsai ev. ref. lelkész és kiérdemült esperesnek, az egyház terén szerzett érdemei elismeréseül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. * Iskolai hírek. A hold-utcai ref. elemi fiú- és leányiskolában (Hold-utca 17.) a beirás augusztus 30-án és 31-én délelőtt és délután lesz. * Alapítvány. Az erdőszádai ev. ref. leányegyház közönsége közadakozásból Gergely Károly nevére egy alapítványt tett, melynek kamatait az általa felállított iskola jó tanuló növendékei közt fogják évenként jutalmul kiosztani. * Gimnázium Cegléden. Az Alföldnek ebben a nagy városában ebben az iskolai évben megnyílik a gimnázium, a melyet a Dobos-fále alapítványból létesített a város nagy áldozatok árán és állami segítséggel. Szeptember elsején már megnyitják az első osztályt s bezárják a polgári iskola első osztályát s a mint az egyiket fokozatosan fejlesztik, szüntetik meg a másikat. * A gyermekvédelem módja. Mugyary Gyula szolnoki tanító, a »Tiszavidéki Hirlap« volt szerkesztője, érdekes indítványt terjesztett be a gyermekvédő kongresszus előkészítő bizottságához. Azt indítványozta, hogy