Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-13 / 33. szám

testánsok szertartása jobban lelkesítené őket, de jelenben még az a kultusz sem lenne elfogadható. Én egy belülről induló reformra várok*. >S hiszi ön, — kérdé a szerkesztő — hogy dr. Schell esete után egy belülről kiinduló reformot remélni lehet ?« »A jelen körülmények között nem. De kétségen kivül egy nagy szakadás készül. Nagyon sok közremunkál erre. Ott van egyrészről az erős királypárt, mely a köztársaságot pártoló politikájáért igen neheztel a pápára, másrészről az ultramontánok ellen egyre növekszik a kedvezőtlen hangulat.« »De a jezsuiták, úgy látszik, egyre erősebbek és erősebbek lesznek ?« Bizonyos tekintetben igen. Hatalmuk, kivált a pénzt tekintve »óriási, Bámulatos az a mód, melylyel a sajtót meg tudják »venni«. Még Rochefort lapja is hoz mostanában elég cikket, melyeket nyilván a klerikálisok inspirálnak. S az Eclair, mely eddig egyedül állott mellettünk, szintén ellenünk fordult. De azért valójában a katholicizmus Franciaországban igen gyenge. 36 millió névleges katholikusból 30 millió semmiféle összeköttetésben sem áll a klérussal s csak hat milliót mondhatni jó katholikusnak.* »Mi sok mindenfélét hallunk a katholikus papság erkölcsiségéről, hogy áll az igazság ez érdemben?* A szerkesztő e merész kérdésére Bourrier vállat vont és egy ideig hallgatott. Végre így szólott: »A francia papságról én sem mondhatok mást, mint a mit egy híres cardinalis mondott nemrégiben Marseillesben egy társaságban. A francia klérus — mondá a bibornok — három osztályba sorozható, egyharmada teljesen korhely, prostitues ; másik harmada híven megtartja fogadalmát; a többi pedig küzd, s ha el-elbukik abszoluciót kér és nyer, a botrányt kerülik, és ezek a valódi, tipikus áldozárok*. »Ön is azt tartja, hogy ez az osztályozás helyes?* »Igen, azt kell mondanom. Ha egy pap botrányt csinál, holt ember lesz, de ha kerüli a botrányt, minden jól van. Minden évben egyszer meggyón a papság s a feloldás által szennye megtisztul és újra kezdheti«. »És a zárdák?* »Óh, a rendetlenségek itt ritkábbak. Saját tapasztalatomból beszélek. Hosszú ideig voltam egy apácakolostor aumónierje (alamizsnása). S itt csak azt tapasztalhattam, hogy e nagyszámú nők a kolostori élet következtében természetellenesekké, hysterikusokká lettek, elteltek abszurd babonákkal, látományokat láttak. Biz ez igen szomorú dolog.* Visszatérve Bourrier úr missziójára, óhajtá nyomatékosan kifejezni angol barátai előtt, hogy az ő munkájuk nem kritikai és romboló, hanem komoly szervező és evangéliumi munka. Sokan azok közül, a kik Rómától elszakadnak, egyúttal minden vallásos hittel is szakítanak vagy pedig egy kis deizmust tartanak meg. Az a mozgalom, melyhez csatlakozott, hiszi és tanítja az evangéliumot és az a fogadtatás, melyben őt és társait a francia nép mindenütt részesíti, bizonyságot tesz a mellett, hogy az a nép nemcsak a babonák alatt fáradt ki, hanem a sivár tagadás is kifárasztá. És egy oly hit elfogadására készül, mely mind értelmi, mind erkölcsi szükségeit kielégíti. Hiszszük, hogy az angol nép sem rokonszenvét, sem pedig támogatását nem fogja e mozgalomtól megvonni. És mi magyarok mit teszünk érettük ? Chr. W. —a. —s. EGYHÁZ. Evangélikusok gyámintézete. A budapesti ágostai evangélikus egyházmegye gyámintézete e héten tartotta évi közgyűlését Bachát Dániel elnöklésével, a kinek indítványára jegyzőkönyben örökítették meg néhai Radvánszky János báró emlékét, a ki a rádi egyházat nagyobb összegekkel segítette. A gyűlés többi része így folyt le : Bendl Henrik pénztaros előterjesztette a számadásokat, a melyekből kitűnik, hogy a gyámintézeti gyűjtések igen szép eredményt mutatnak fel. Horváth S. lelkész jelentése szerint a számadások teljes rendben vannak, mire a közgyűlés a felmentvényt megadta. Ezután a segítség fölosztásának tervezetét mutatták be. A tervezet szerint a közgyűlés a rendes és kötelezett kiadásokon kivül a váci és rádi egyházaknak és a pogánymissziónak szavazott meg segítséget. Bachát Dániel elnök bemutatta azokat a kérvényeket, a melyeket a váci anyaegyház és a rádi leányegyház részint a kerületi, részint pedig az egyetemes egyházi gyámintézethez intéznek. A közgyűlés a bemutatott kérvényeket pártolólag terjeszti föl. Tárgyalás alá került Mayer Endre eperjesi theol. tanárnak ama indítványa, mely szerint a gyámintézet a belmisszió mun-Icáját vegye föl munkakörébe. A közgyűlés Paulik János vallástanár előadása alapján hosszabb vita után kimondotta, hogy az indítványt elvben elfogadja, de föntartja magának a jogot, hogy saját hatáskörében szabadon intézkedhessék, mivel az indítványban kifejezett egyes propoziciókat egyelőre kivihetetleneknek tartja. EGYESÜLET. Meghívó. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság folyó évi szeptember 20-án Debrecenben tartja nagygyűlését és közgyűlését. Tárgysorozat: I. Istentisztelet d. e. 8 órakor az ev. ref. nagytemplomban. Imádkozik : Gyurátz Ferenc püspök. Prédikál: Petri Elek, budapesti theol. tanár. Adakozás a Társaság »Károli*-alapjára, vallásos népiratkák kiadására. II. Nagygyűlés d. e. fél tíz órakor a kollégium dísztermében. 1. Elnöki megnyitó. Gyurátz Ferenc püspök, társasági elnök. 2. A társaság üdvözlése a felkért díszelnökök által és pedig a tiszántúli ev. ref. egyházkerület részéről Kiss