Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-23 / 30. szám
gályákra hurcoltak nevei Lányi György korponai iskolarektor »Történelmi elbeszélés«-ében is olvashatók; a gályarabok rövid biográfiáját Kocsi Csergő Bálint is megírta, valamint a csupán református gályarabokét Heidegger János zürichi tanár. Ezekből a kútfőkből dolgozott Bácz Károly, a jelenlegi munka szorgalmas szerzője. De bármily sok egykorú vagy közeikorú kútforrást sorol is föl szerző, művét e tekintetben teljesnek még sem mondhatjuk. Nem látjuk pl. semmi nyomát a gályarabok kiszabadulására vonatkozó ama becses angol kútfőknek és feldolgozásoknak, melyeket Kropf Lajos ismertetett és méltatott a »Századok« mult évi folyamában. De a Rácz könyvének mégis meg van az irodalmi értéke, hogy a pozsonyi vértörvényszék elé idézett lelkészek és tanítók számát 735-ben hitelesen megállapította és kimutatja, hogy ezekből adatokkal igazolhatólag 336 jelent meg Pozsonyban. A tíz hónapon át Sárvár, Kapuvár, Eberhard, Leopoldvár. Berencs és Komárom várbörtöneiben kínzottak közül 41-en ítéltettek a nápolyi gályákon végzendő kényszermunkára. Ennek a 41 hitvallónak a neve olvasható a Hegyiné csináltatta debreceni emlékoszlopon. A részletes történet módszere a következő : Közli a szerző mind a 735 megidézett egyházi személy, lelkész vagy tanár és tanító nevét, rövidebb vagy hosszabb életrajzát s az illetőnek kéziratban vagy nyomtatásban megjelent irodalmi műveinek a névjegyzékét. A kik iényleg elitéltettek és gályarabságot szenvedtek, azoknak a nevét kövérebb betűkkel föltünőbben tünteti ki. Minden megidézettnél az eletrajzi adatok fölsorolása mellett elbeszéli a vádolás, vallatás, kinzás stb. módozatait és részleteit; külön elmondja, hogy kik mentek kényszer-száműzetésbe, kik mondottak le hivatalukról és kik estek a borzasztó kényszer hatása alatt a hittagadás, illetve a pápás hitre térés bűnébe. Borzasztó csak olvasni is azokat az iszonyú kínzásokat, melyekre a szegény elhagyatott embereket a vallási fanatizmus és gyűlölet rá kényszerítette. A tényleg megjelent 336 egyén közül néhányan megmenekültek, legtöbben kényszerszámkivetésbe mentek, számosan reverzális mellett letették egyházi hivatalukat, néhányan, hogy életöket megmentsék, a római kath. vallás aláírására vetemedtek. De 41-én mind a vérig, mind a végig hűségesen kitartottak. Nevezetesebbek közülök: Alistáli K. György szőnyi ref. lelkész, Bátorkeszi István veszprémi ref. lelkész, Bayer János szepesváraljai ev. lelkész, Beregszászi István hamvai ref. lelkész, Czeglédi Péter lévai ref. lelkész Csúzi Cseh Jakab losonci ref. lelkész, Fischer György kassai ev. lelkész, Gócs Mihály kálnói ev. lelkész, Harsányi M. István rimaszombati ref. lelkész, Illyés Gergely malomsoki ev. lelkész, Kálnai Péter putnoki ref. lelkész, Kapossi István rimaszombati ref. lelkész, Kocsi Csergő Bálint pápai református tanár, Körmendi György barti ref. lelkész, Lányi György korponai ev. iskolarektor, Masznyik Tóbiás illavai ev. lelkész, Miskolczi Bodnár Mihály füleki ref. lelkész, Otrokocsi Fóris Ferenc rimaszécsi ref. lelkész, Paulovics Mihály turócszentmártoni ev. iskolarektor, Sellyei M. István pápai ref. lelkész és szuperintendens, Simonides János [breznóbányai ev. iskolarektor, K. Süllye István győri ref. lelkész, Szendrei György balogi református lelkész és esperes, Szilvási István császári ref. lelkész, Szomodi János szendi ref. lelkész, Turóczi Végh András füleki ev. lelkész, Jablonczai János béllyei református lelkész stb. A sok érdekes részletet és adatot tartalmazó, nagy ügyszeretettel megírt, csinos kiállítású könyvet melegen ajánljuk az olvasó közönség figyelmébe. Megrendelhető a szerzőnél Szapáryfalván. Marosy F. BELFÖLD. A brassói ág. h. ev. magyar esperesség az 1899-ik év július hó 12-én Brassóban tartotta meg rendes évi közgyűlését Moór Gyula főesperes és Skita Mihály világi h. elnök vezetése alatt. Az esperességi gyámintézeti közgyűlést reggel x /4 9 órakor Bohus Pál apácai lelkész kenetteljes imája nyitotta meg Méltsgs. Molnár Viktor miniszteri tanácsos és felügyelő, egészsége helyreállítása szempontjából a gyűlésen meg nem jelenhetvén, helyette Skita Mihály felügyelő elnökölt. Deák Sándor türkösi lelkész pedig gyámintézeti jegyzői állásáról már régebben leköszönt — e tisztségre Bohus Pál apácai lelkész választatott meg. A gyámintézeti közgyűlés tárgyai a következők voltak : Az előző gyűlés jegyzőkönyve kinyomatva megjelent s így az felolvasottnak tekintetett. A mai istenitisztelet alkalmából jelenti elnök, hogy 3 frt, 89 kr. offertorium gyűlt össze. A különböző címeken pedig, az év folyamán a 12 ev. egyház gyűjtéseiből bejött összesen 67 frt 89 kr. A közgyűlés által gyámintézeti segélyezésre B.-Újfalu és Fürészmező szegény egyházak ajánltattak. A megüresedett bizottsági tagok állása Borcsa Mihály, Bohus Pál, Góth Zoltán és Kocsis János megválasztása által töltettek be. A gyámintézeti lap belmissziói pontozatai véleményadásra a bizottsághoz utaltattak. Méltóságos Szentiványi Árpád gyámintézeti elnöknek egyhangúlag meg lett választva. Ezzel az esperességi gyámintézeti közgyűlés véget ért. Az esperességi közgyűlést Skita Mihály helyettes elnök a tagok szívélyes üdvözletével s a sok fontos tárgy iránt megkívántató buzgó közremunkálkodás hangsúlyozásával — megnyitottnak nyilvánította. Moór Gyula főesperes és Masznyik Gyula lelkész ismeretes ügye, a közgyűlés előtt — kölcsönös békéshangulatú megtett nyilatkozatuk értelmében — elintéztetett. A közgyűlés jelen volt tagjai számba vétetvén — igazoltaknak tekintettek. Deák Sándor türkösi lelkész több iránybeli esperességi tisztségeiről régebben lemondván — a saját maga ellen kért vizsgálat folyamáig — ezen tiszti állások ideiglenesen betöltettek. A fürészmezei új lelkész, Petrovics Pál,
