Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-09 / 28. szám
Istennek tudjon igazán szolgálni (Milton). S hogy ez megtörtént, az a missziótársulatok önkéntes vállalkozásának eredménye. Figyelemre méhók e munkának számbeli eredményei is, de mi az ahhoz képest, hogy Indiában tényleg krisztusi eszmék hatják át az embereket ?< Lord Crenborne arról szólott, hogy Anglia területi növekedését csak az teszi megengedhetővé, »hogv azt hiszszük, miszerint népünk géniusza és hitbeli tisztasága a hozzánk csatolt népeknek a legdrágább adományt: Krisztust szerzi meg*. Ilyen és ezekhez hasonló beszédek hangzottak el az ünnepi hét alatt, igazán igazságnak és életnek beszédei. Ki ne hallgatta volna örömmel? Még csak két dolgot legyen szabad említenem. Az ünneplő társaság a lefolyt száz év alatt 1997 misszionáriust és híttérítőnőt alkalmazott, elköltött pedig 180.000,000 márkát. Ez csak egyetlen társaság. Mikor érjük mi utol őket, emberben, pénzben, de kivált lélekben ? Grotius. KÜLFÖLD. Adalékok az ausztriai reformáció történtéhez. II. Ily cím alatt emlékeztem meg múltkori cikkemben a protestáns énekesekről, kik oly nagy Intással voltak az üj hit terjesztésére. Mint Némethonban Sachs János (Hans Sachs) »a wittenbergi fülemile« példája után indulva, itt is énekes iskolák keletkeztek, melyek müveikkel a reformációnak az utat egyengették és terjedését elősegítették. Az új hit erős oszlopaivá váltak azonkívül a lelkes prédikátorok, kik élő szóval és Írásban bátran hirdették az istenigéjét. Az isteni tiszteletet pedig meg az iskolai tanítást is az ev. tanfogalom szerint rendezték be oly fényes eredménynyel, hogy Ausztria lakosainak alig a 20-ad része maradt hü a kaih. hithez a XVI. század közepe táján. Speratus Pál Kremshen, Yps melletti Waidhofenben, Lajta melleti Bruckban, Badenben és Alsó-Ausztria számos községeiben sikerrel hinté el az evangélium magvát. Szónokolt Cseh-Morvaországban, Sziléziában, Salzburgban, sőt 1522-ben Bécsben is. Itt börtönbe vetették, melyből azonban szerencsésen kiszabadult és meg nem törve különösen a morva lglauban folytatá reformátori tevekenységét. Majd újra elfogták és a máglyára ítélték. — Büntetése azonban számkivetésre változtatott át. Wittenbergába kerülvén, Luthernek kedvence lett. Későbben Polianderrel együtt poroszország reformációjának alapját vetette meg és 1554. meghalt mint Pomerán szuperintendens, Speratus nem csak élő szóval, de számos nyomtatásban megjelent énekkel és prédikációval is hatott az új irány terjesztésére. A mi Luther éneke »Ein' feste Burg ist unser Gott* Némethonban volt, az volt Speratus éneke: »Es ist das Heil uns kommen her« Ausztriában, mely még ma is disze az ev. énekeskönyveknek. Prédikációit a bécsi egyetem theologiai fakultása akarta megcáfolni, de sikertelenül, mert az új tan feltartóztathatatlanul hodította meg a lelkeket. Speratus szerepét még fokozott mérvben töltötte be Mathesius János Csehországban, ő a szász Rochlitzben született június 24-én 1504-ben. Mint a magyarországi Serpilius, Dévai Büó Mátyás, Stöckel Leonhard, úgy ő is Luther házánál talált ellátást. Mint az új tan szolgája: a csehországi Joachimsthal iskolájában alkalmaztatott 1532-ben. 1540-ben még egyszer visszakerült Lutherhez ugyan, de már 1542-ben újra Joachimsthalban találkokozunk vele, hol Steude lelkész visszalépésével 1545-ben év. lelkészszé választatván, új állásában 20 évig működött. 1565-ben október 7-én költözött el az élők sorából. Ezen 20 évi papi működése alatt hivatalos teendőin kivül hathatósan működött, közre az evangélium megszilárdítására és terjesztésére szóval, Írásban és tettel. Középpontja lett az evangéliumi mozgalomnak. Nemcsak Hermann Miklós és Frank Gáspár joachimsthali lelkészek, de még Major János wittenbergi költő és theologus, Coronius Illyés bécsi — és Fischer Samu jénai tanár ő benne látták mesteröket és élő példájokat. Irodalmi tevékenysége és különösen szent beszédeiben halála után is követendő példát találtak különösen Zimmermann Félix joachimsthali, Deucer János schlaggenwaldi, Killer Urbán tetscheni és hoeneggi LLoe Mátyás, ki mint tehetséges lelkész Prágában élesen kikelt a katholikusok és általában a máshitüek ellen. Irodalmi működését tekintve, legnagyobb köztük Mathesius. Több mint 1500 prédikációt hagyott maga után. Ő volt az első, a ki Luther életrajzát megírta, melyet a wittenbergi egyetemnek ^jánlo't. Sareptá-jában theologiai és világi ismereteket egyesített községe számára. Halotti beszédei és házasságkötési prédikációi az akkori idő szokásaira és kultúrtörténetére nézve is igen értékesek. Mindenek előtt theologus volt. ki Luther meliett lelkesült és az ő nyomdokaiban járt. Mint Luther, úgy ő is a máshitüeket keményen támadta, de a családra is akart hatni, tanítóknak, szüléknek, cselédeknek szoros útmutatásokat adván, miheztartás végett. Az asszonytól különösen három erényt kívánt: hogy nyájas legyen, jól tudjon bánni férjével és a hallgatásban mester legyen. A gyermekáldás szerinte a család fénylő napja. A barátság nagy szószólója és pártolója volt nem csak elméletileg számos irataiban, de még gyakorlatilag is. Háza mindég nyitva "volt számos barátjai előtt; Melanchton, Jónás Justus, Cruciger, Major György, Eber Pál, Cammerarius és sok más vendég és barát látogattak el Mathesiushoz Joachimsthalba. Az emberek gyarlóságai iránt elnéző, csak a hazugságot és a csalfaságot gyűlöli egész szívvel. Az ártatlan örömektől nem zárkózott el, vallván: *Wir sollen Nachsicht üben, wenn mássige und bescheidene Leyte in Hitze, Müdigkeit, Jammer und Betrübniss ein