Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

hogy a nem fizető egyháztagokat szeptember és október hónapokban még egyszer keressék meg hátralékaik befizetése iránt, a nem fizető egyháztagok pontos név- és lakjegyzékét pedig október 15-ig mutassák be. Csakis, ha ezen levélbeli intés és a pénzbeszedő ismételt megkeresése sikertelen maradna, volna a kényszervégrehajtás mindenkor az év október és november havában foganatba veendő a */. alatt csatolt minta szerint a legcélszerűbben úgy, hogy minden egyes hálralékos nevének, foglalkozásának s tüzetes lakcímének, valamint a hátralék menyiségének esedékessé válása idejének közlése mellett az illetékes kerületi adószámviteli hivatal az egyenkénti kimutatások áttételével megkerestetnék a hátralék behajtása és átszállítása iránt. 3. Alakítsa meg az egyháztanács a székesfőváros IV—IX. kerületeiben az I—II. ker., a X. ker. és a zuglói helyi bizottságok mintájára a szükséges helyi bizottságokat és pedig egyet az V—VI. ker., egyet a VII—VIII. ker. és egyet a IV—IX. ker. számára. Ezen helyi bizottságok feladata lenne a hitélet fejlesztésén kívül az e végből fölkérendő lelkész úr vezetése s a kiküldendő központi adószámvevő, mint előadó közreműködése, a pénzbeszedő és bizalmi férfiak bevonása mellett a íendelkezésre álló adatok az adókivetés igazságos, körültekintő s méltányos eszközlése netáni adóügyi felszólamlások elintézése s az adómegállapítási munkálatnak jóváhagyás és a kivetett adók behajtása végett legkésőbb az év végéig egyéb helyi érdekű jelentéseik és kívánalmaik kapcsán az egyháztanács elé való terjesztése. 4. Végül javasoljuk azt, hogy mindezen munkálatok mielőbbi foganatba vétele, s ezeknek állandó vezetése céljából egy számvevői állást szervezni s ezt egy kellőleg dotált s megfelelő szakértelemmel és munkaképességgel bíró egyénnel lehetőleg még az adók kényszer útján való behajtásának foganatba vétele előtt betölteni méltóztassék. Ezen számvevő hatáskörébe lehetne még utalni az összes egyházi s gimnáziumi bevételek elkönyvelését s ugyanezen kiadások számfejtését és az utalványok felelősség terhe mellett való javaslatba hozatalát stb. A 3. és 4. pontok alatt foglalt javaslatok tekintetében — miután azok új keretek létesítését czélozzák s így költségvetésileg elő nem irányzott többletkiadást okoznak, s mert azok azonnali szervezése nem képez égető szükséget, — a döntés egy későbbi egyháztanácsi ülésnek volna fentartandó; — ellenben az 1. és 2-ik pontok alatt előterjesztett javaslatok a meglevő kereteken és költköltségvetésen belül az egyháztanács törvényadta jogánál fogva azonnal foganatosíthatók levén, az értekezlet által folytatott tárgyalásokon előkészítő megvitatás tárgyát is képezték, sürgős kivitelüket pedig az egyház pénzügyi viszonyai indokolják, már most volna határozat hozandó. Budapesten, 1899. március 10. Az értekezlet megbízásából Dr. Kiss Károly. egyh. ügyész. KÜLFÖLD. Adalékok az ausztriai reformáció történtéhez. * I. Az alaníi című könyv a szűkebb irodalomtörténet határain kívül, kultúrtörténeti mozzanatokat is közöl és annál fogva néha a reformációval és termékeivel is elfogulatlanul és egészen tárgyilagosan foglalkozik. Belőle tudjuk meg, hogy a reformáció Ausztriában is sokkal biztosabb alapra lőn fektetve és sokkal szélesebb körökben terjedt el, mintsem eddigelé hittük volna. Tudjuk, milyen nagy szolgálatot tett a reformációnak Szachs János, a nürnbergi cipész mint költő és mesterdalnok. A reformáció szellemében szerkesztett és előadott énekei a nép szivéhez szóltak és erős visszhangra találtak, mint p. o. az Ő 1523-ban megjelent költeménye Lutherről: »Von der Wittenbergisch Nachtigall, die man jetzt höret überall«. Ezen példa után indultak a mesterdalnokok Ausztriában is. Egyszerű mesteremberek a reformáció új szelleméből ihletve költőkké lettek és a nép számára világi és egyházi énekeket szerkesztettek, megnyervén azokkal a nép szivet is az új hit lendülete számára. így jön mint szűcs és költő a inesterdalnokok hirére Wcssel Lőrincz Stcyr városába (Felső-Ausztria), hol már 1540 körül a protestantizmus annyira elterjedt volt, hogy a mesterdalnokok itt termékeny talajra akadtak. Wessel nagy bizodalommal irányítá lépteit Steyrbe, mert hallotta, hogy a várost Isten igéje által felvilágosította — -»Steyr ob der ens, die gott erleicht hat durch sein worW — Itt 13 mester-dalnokot talált, kik vele ugyanazon szellemben dolgoztak a protestantizmus erősbítésére és terjesztésére. Rendesen az iskolában vagy a templomban gyűltek össze, hol a közönség nagy részvéte mellett előadták a költészet és az új hit termékeit kötött vagy kötetlen beszéd alakjában. Magától értetődik, hogy az által az egyházi ének is nem csekély gyarapodást vőn. A reformáció ellen 1624. október 12-én kiadott parancs a haláldőfést adta a protestantizmusnak nemkülönben ápolójának is, a mester-dalnokságnak. A ki nem akarta a kath. hitet felvenni, kénytelen volt ki költözködni. Lelkész, iskolamester és mesterdalnok együtt indultak a számkivetésbe. * Egy nagyszabású, sok facsimilével és pompás illusztrációkkal most ily című megjelenő mű szerint: »Deutsch-österreichische Literaturgeschichte, ein Handbuch zur Geschichte der deutschen Dichtung in Österreich-Ungarn. Unter Mitwirkung hervorragender Fachgenossen herausgegeben von Dr. J. Nagl und Jakó Zeidler, Professoren an der Universitát zu Wien. K. k. Hofbuchdrukerei und Verlagshandlung Carl Fromme in Wien*. Az osztrákhoni munkatársak bosszú során kívül, magyarbonból e műbe dolgoznak : Ebenspanger János igazgató Felső-Lövőn, dr. Erdélyi Károly tanár Kolozsváron, dr. Scbullerus Antal Nagy-Szebenben, dr. Schwicker J. H. egyetemi tanár Budapesten. Teutsch Fr. Nagy-Scheuernben és Weber S. lelkész Szepes-Bélán.