Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

a pint söre, este pedig »altatóul® bor és pálinka. Ha esetleg akad egyik vagy másik helyen egy szuperior, a ki vallasos szempontból önmegtartóztatást követel, az az mértékletességet kiván, nagyon erős ember legyen, hogy ellen tudjon állni a kon frátereknek és hivatalát csak kevés ideig viselheti. Vizet a kolostorokban igen keveset fogyasztanak, legnagyobbrészt ez az ital ismeretlen. Ha egy olyan ifjú lép be, a ki esetleg a mértékletességi egyesület tagja, maga a szuperior kényszeríti rá a szeszes italra. Manning kardinális egy alkalommal két ifjú barátot cselfogással, erkölcsi kényszerrel vett rá a mértékletességi fogadalom letevésére. A dolog így történt: jelen voltak a templomban, hol maga az átutazó bibornok prédikált s prédikációja végén a jelenvoltakat fölszólította, hogy kézfelemeléssel jelentsék ki, hogy a mértékletességi egyesület tagjai akarnak lenni. A barátok előtérben állva, kénytelenek voltak kezöket feltartani. Azonban úgy okoskodtak, hogy fogadalmuk, mivel kényszerítve voltak, érvénytelen, s csakugyan a bibornok elutazása után asztalhoz ültek s a víznél valamivel erősebb folyadék fogyasztásához fogtak. Meg egy oly dolgot is említ föl Mac Cabe, a mire Assziszi Ferenc nem tudnók mit szólana, ha élne? Egy asszony 6000 font sterlinget hagyott a franciskánusokra és az örökhagyónak egy szegény rokona, a kire 100 fontot hagyott csuk pör útján, törvényszéki Ítélet után tudta csak nagy nehezen megkapni a barátoktól a maga részét. A kolostorok Angliában valósággal vadászszák az újoncokat. A különféle férfi- és női zárdák gyakran igen nagy híjával vannak a noviciusoknak. Ezért gyermekeket édesgetnek magukhoz. A kilépni akarókat az országos törvények értelmében erővel visszatartani nem merik, csak legfeljebb az ifjú apácákkal történik meg néha. A kilépőket egyéb baj nem éri, minthogy excommunikálják. Chr. W. a—s. KÖN Y VISM E RT E T É S. Új Simeon Énekei. Irta Kecskeméti Ferencz békési ref. lelkész. 15B lap. Kapható szerzőnél Békésen. Ára 80 kr. Hát dalolna még ma is Simeon ? Terem még zsoltár a sosanimra, zengeni Őt, »Kit ismerni és szeretni egy.« Fakad még dal a Kármelen, csendül még ének a Sionon templomról, oltárróljászolról, bölcsekről,sziklasírról, könyümosta Getsemáneról, kinos Golgotáról s az Olajfák hegyének megdicsőítéséről ? Ma, a közöny, a kétely s a hitetlenség napjaiban, csoroghat hűs forrás, harmóniára csevegő habbal hivő lélek bensejéből ? El sem hinném, ha a kezemben nem tartanám s nem olvasnám a sorban első énekben, az Új Simeon címűben: »Kinek előbb bálványom annyi, Óh, annyi volt! most már nekem Fővágyam Ő, az O szerelme S csupán csak O az énekem, — — — végpercernen is O legyen a hattyúdalom S ha az égi karokba jutnék, Ott is csak Őt magasztalom. Hol annyi, oly sok millióknak Éneke zeng, — mint a midőn Tenger, vihar, ég harsogása Foly össze megrázón dicsőn : Ott is nevét szeretném zengni, Úgy hogy ama szent kóruson Felül hasson szavam s kihalljon : Áldott, áldott légy Jézusom! E pár sor adja az egész kötet tartalmát. Jézus az, a testté lett ige. Jézust zengi az egész kötet. Az ő mérhetetlen szerelmét, irgalmát, kegyelmét az ő felőle való örömhírt, a szent evangéliumot. Az ő szolgálatára szentelte életét, hozzá fohászkodik pályája kezdetén az ifjú a kötet szinte legsikerültebb költeményében: a »Pályám kezdetén* címűben dalolja ezt: »Mi szép dolog szolgálni téged, Hirdetni, mint te követed Az örömhírt, kegyelmet, üdvöt, Igazságot, szeretetet. Éleszteni az oltár lángját Vigasztalni a csüggedőt, Csak jót tevén, csak jót akarván, Világolni a nép előtt.« Jézusban él a munkás-férfi, hálákat adván az Ő segedelmeért abban a szép énekben, mely méltó lenne hogy az űj énekeskönyvben helyet foglaljon : »Oh, egy hétnek újra vége ! Jön a szent nap, csendiben Munkát, gondot félretéve Test és elme megpihen, Életünk is majd lejár, De ránk örök szombat vár, S életünk a jóban telvén Megnyugoszunk Jézus keblén.* (Szombat esti ének.) Az egész kötetben 86 költemény van, egynéhány kottákkal is ellátva, de a 86 közül nincs egy se, a melyikben jóravaló evangéliumi gondolat ne lenne a mag. Van benne több evangéliumi történet feldolgozva, pl. a bűnös nő, a megtérő publikanus, a terméketlen figefa, Lázár története, Tamás históriája. Van ezeken kívül még több elbeszélő költemény is a kötetben, de mindeniknek a fundamentumát valamely evangéliumi igazság kepezi. Az elbeszélő versek mind alkalmasak szavalásra. Ott, a hol már kísérlet történt velők, be is váltak.