Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-15 / 3. szám

nának az emberek, de hát annyiszor és oly sok különböző módon igyekeznek azt megcsalni és kijátszani az emberi teremtmények, hogy a természetre való általános hivatkozás gyakran hasztalan általánossággá lesz. Alvás tekintetében különösen a tanulók vétkeznek sokat; sőt lehet mondani, hogy az ő hivatásuk egyenesen a nyugalom elleni vétség, és a legszigorúbb óvintézkedések szükségesek, hogy megakadályozzuk egyes embereknek az alvás szent birodalma körüli rabló gazdálkodásukat. Minden, a mi izgatja agyunkat, minő például az erős kávé, direkt ellensége az alvásnak. Úgy oszsza tehát a tanuló értelmi foglalkozása óráit, hogy az erősebben izgató és zavaró észgyakorlatok sohase nyúljanak el egészen a nyugalom órájáig; de a nap utolsó munkája legyen mindig vagy valami aránylag könnyű és szórakoztató, vagy valami unalmas és elálmosító ; vagy még jobb, ha egy órát sétál az ember lefekvés előtt, avagy pedig szobatársával kellemesen elfecseg, — és akkor nincs attól mit félni, hogy a természet, magára hagyatva, minden mesterkedés nélkül is el ne találná a mértéket, a meddig pihenni kell. Hogy pontosan meddig tartson az alvás, arra nézve általános szabályt felállítani nem lehet. Egyetemes tapasztalat szerint egy ifjú hatnál kevesebb, vagy nyolcnál több órát mindig csak kivételesen alhatik. Az olyan tanuló, ki naponként legalább két órát sétál s e mellett agyával nyolcz vagy kilenc órai nehéz munkát végez, csakhamar ki fogja találni, hogy mennyi az ő teste által megkívánt alvás természetes mértéke, a mi által aztán óva marad azon lázas és bágyadt állapottól, mely a mesterkélt hosszas fenlételnek egészen biztos következménye. A mi a korai kelést illeti, mely sok nevezetes ember életrajzában olyan előkelő szerepet játszik, arról, mert nem minden ember képes reá, biztos ítéletet mondani nem lehet. Kétségtelen dolog azonban, hogy a hol természetes és könnyed módon gyakorolhatják, igen egészséges gyakorlat az: és bizonyos körülmények között, hol például az élet különböző foglalkozásai vagy szórakozásai nagyon is elfoglalják az elmét, egyedül a reggeli órák használhatók föl a tudós tanulmányok és a buzgó elmélkedés céljaira. * * 6. A fürdők és a víz, mint gyógyeszközök hasznáról egész biztonsággal lehet a tanuló ifjak előtt beszélni. A hydropathia, vagyis magyarul vízgyógyászat szó nagyon tökéletlenül fejezi ki azon eljárási módot, melyen az illető betegnek át kell mennie. A testgyakorlat, pihenés, étrend, szórakozás, társaság és víz jól beosztott összeállítása az, hogy a bőr természetes párolgási tevékenységét különböző utakon ingerelje. Bárki is beláthatja, hogy az ilyen összeállításban testi rendszerünkre gyakorlott befolyás a legnagyobb mértékben egészséges lehet. A tanulókra nézve ezen tekintetben fontos dolog megtanulni, hogy ezen gyakorlatok oly része, melyekhez, tapasztalt orvos felügyelete alatt, vízgyógytani intézetekben, meglehetősen költséges úton lehet jutni, bizton és minden költség nélkül átvihető az ő mindennapi közönséges életükbe is. Reggelenként rendszeres fürdővétel, hol víz kapható, a nagyon gyönge és finom idegzetű embereket kivéve, mindig erősítő hatást gyakorol; a hol pedig nincsen sok víz, ott ezen célra egy vízbe mártott és jól kifacsart nedves vászon épen annyit használ. Az egész testet körül kell ezzel göngyölni és jól meg kell vele dörzsölni, majd egy száraz vászonnal ugyanilyen módon járni el, a mikor bizonyos hőség terjed el a bőrön, a mely a legjobb óvószer mindazon bőrbetegségek ellen, melyek a mi változatos éghajlatunk alatt oly igen elterjedettek és annyira alkalmatlanok. Ez a nedves vászonba való begöngyölés, melyet a hideg vízgyógyintézetekben széltére használnak, és a mely tényleg úgy hat, mint az egész testet körülölelő enyhe pólya, valamely. ilyen dolgokban járatos egyén utasítása szerint külön betegségekben is alkalmazható; de mint minden vízgyógymódnak, ennek ereje is azon reagáló tevékenységtől függ, melylyel az illető egyén testrendszere bír. Egészséges szervezetű fiatal embereknél kellő testgyakorlás és fáradozás mellett mindig beáll ezen reakció; de a lomha és lassú vérmérsékletű emberek óvakodjanak attól, hogy hideg vízzel rögtönzött kísérleteket tegyenek bizonyos elővigyázati rendszabályok és utasítások nélkül, melyeket maguknál tapasztaltabb egyénektől kérjenek ki. * 7. A mit az egészségről még mondani lehet, az egészen más fejezet alá tartozik. Az ember azzal még nem lesz egészséges, ha pusztán csak gyomrára ügyel. Ha a test, mely támasza egy ügyesen szövevényes gépezetnek, fentartó erővel hat az elmére, az elme meg, a mely hajtó ereie annak a gépezetnek, ellenőrző és szabályozó erő hiányában, mint a gőz a gőzkazánban, egy őrizetlen pillanatban szétrobbanván, khaoszszá veti szét a gépezet kerekeit, csavarait és szilárdul összeállított összes részeit. A test egyet sem végezhet tökéletesen a maga funkciói közül a jól fegyelmezett akarat folytonosan tartó, erős ellenőrzése nélkül. Az emberben levő összes, pusztán fizikai erőknek nagy hajlandóságuk van arra, hogy lázba és felbomlásba menjenek át, ha kivétetnek a Plátó által királyi értelemnek (paatXwöc voöc) nevezett szellemi tehetség felügyelete alól. A jól szabályozott érzelmek zenéje átmegy a maga összhangjával a zenészer húrjaira is! és az önfejűség vak rohamaitól való mentesség menten tartja a szivet is azon vad és szabálytalan veréseitől, melyek annak életerejét oly túlkorán aláássák. Ezért tehát, ha egészséges akarsz lenni, légy jó; és ha jó akarsz lenni, légy bölcs; és ha bölcs akarsz lenni, légy áhítatos, és tisztelettudó, mert az Isten félelme a bölcseség kezdete. Hogy ennek a mondásnak mi az értelme, azt kifejteni a következő fejezet feladata leend. (Folyt, köv.) Csiky Lajos.