Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-18 / 25. szám
kezeten kivüli vőlegény ág. h. ev. menyasszonynyal; megegyezés nem létesült. Horvát-Szlavonországokban ápril havában összesen : 839 kázasság köttetett,ebből vegyes házasság 12; °/0 -ban : 1*43. Tiszta ág. h. ev. házasság 33; tiszta ev. ref. házasság: 9. Két ág. h. ev. vőlegény kötött házasságot róm. kath. menyasszonynyal, megegyezés szerint egy esetben az apa. egy esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Nyereeség-veszteség : 0. Egy ág. h. ev. vőlegény és 4 menyasszony kötött házasságot ev. ref. menyaszszonynyal, illetve vőlegénynyel, megegyezés csak az első esetben létesült az ág. h. ev. egyház javára. Nyereség : 1. Két róm. kath. vőlegény kötött házasságot ev. ref. menyt asszonynyal, megegyezés nem létesült; és két ev. reform, vőlegény lépett házasságra róm. kath. menyasszonynyal, megegyezés mindkét esetben a róm. kath. egyház előnyére létesült. Veszteség : kettő. E szerint folyó évi ápril havában az ág. h. ev. egyház vesztesége a római katholikus egyházzal szemben Magyarországon : 35, Horvát-Szlavonországokban nyereségvesztesége: 0. Vesztesége más hitfelekezetekkel szemben Magyarországon : 6, Horvát-Szlavonországokban nyeresége egy. Összes vesztesége ápril havában: 40. Az ev. ref. egyház vesztesége a róm. katholikus egyházzal szemben Magyarországon: 48, Horvát-Szlavonországokban: 2. Nyeresége más hitfelekezetekkel szemben Magyarországon 13, Horvát-Szlavonországokban vesztesége egy. Összes vesztesége ápvil havában: 38. Kassa. Homola István, ág. hitv evangélikus lelkész. KÜLFÖLD. Külföldi egyházi szemle. (Folytatás és vége.) Az anglikánus egyházban is sürgetik sokan az egyháznak nagyobb szabadságát az állammal szemben, s az egyházat az állami hatalomnak feláldozó ü. n. erastianizmussal kezdenek szakítani a magas püspöki egyházban. A ritualisztikus viták elevenítették föl újabban a kérdést. Az egyház lényegével nem tartják megegyezőnek, ha tisztán világi bíróságok ítélnek egyházi szabályokat sértő lelkészek fölött. Az államtól teljes függetlenségre csak kevesen gondolnak, miután az a pénzügyi szempontok mellett magas állásától fosztaná meg az anglikánus egyházat s a szektákkal egyenlő nivora emelné. A laikusoknak a helyi gyülekezetekben és az összegyházban való nagyobb jogainak biztosításáról van itt szó. A kérdés nehézsége abban van, hogy ki tekintendő az anglikánus egyház jogosult tagjának ? Az indifferensek nagy tömegére való tekintettel a konfirmációban s a kommunióban való részvételhez fog kelleni azt kötni. E szabadabb egyházi mozgalommal Anglia jelenlegi első államferfia Balfour is rokonszenvez, ki theol. műveltségénél és erős egyházias érzékénél fogva a minap az angol parlamentben kijelentette, hogy az ő ideálja a skót egyházi szervezet. Tehát az állam is hajlandó felszabadítani az egyházat a gyámságból, a mi azonban a püspöki hivatalt épen nem érinti. S a míg így a konzervátiv párt az egyház szabadságtörekvéseivel rokonszenvez, addig az állami hatalommal szövetséges liberális irányzat a ritualizmus megtörésére törekszik. A parlament előtt van egy javaslat, mely ugyancsak megszorítja a misével vagy magángyónással élő pápás ízű papoknak eljárását. A canterburyi és yorki érsek legközelebb véleményt is adott a rituálék kérdésében, a melylyel a ritualistákat vélik megnyerhetni. De miután az anglikánus egyház az angol őskeresztyén egyház közvetlen folytatásának vallja magát, a melyet a reformáció csak néhány feltűnőbb visszaéléstől tisztított meg, folytonos zavarban tudja magát a ritualistákkal szemben, mely kényes helyzet különösen akkor áll elő, a midőn a tradíció ingatag álláspontjára helyezkedik. Tudvalevőleg az őskeresztyén s a római pápás egyházi elem egymásba folyólag tűnik fel, úgy hogy ilyen körülmények között az anglikán egyház katholizáló processzusa s a diszenterek protestantizmusának előhaladása elmaradhatatlan és feltartózhatatlan. Kíváncsian várjuk és kellő figyelemmel kísérjük a további fejleményeket. A paritás elvével még mindig előhozakodnak az ultramontán körök vezéremberei Poroszországban. Paritás alatt körülbelül azt értik, a mit minálunk autonomia alatt értenek pápásaink. Buseh a minap »Konfession und höheres Schulwesen in Preussen« című művében kimutatta, hogy milyen alaptalan a centrumpárt örökös panasza a paritás kérdésében. A magasabb tanintézetek tanúlóinak száma ugyanis 1898. február 1. volt 144,939, ebből 32,374 a kath., 100,75^ pedig a prot. hitvallást követi. A népesség arányában kellett volna lenni 50,003 kath. és 92,615 ev. vallású tanulónak. S ha a tanárok felekezeti viszonyát tekintjük, úgy kitűnik, hogy a kathtolikusoknak 59 tanári állásai többjük van mint a protestánsoknak Poroszországban. S így van ez mindenütt a paritás dolgában. Hogy a »Los von Bom\< mozgalma milyen izgatottságot keltett Ausztriában, abból is kitűnik, hogy május elején kiutasították annak területéről a mozgalmat tanulmányozó Everling krefeldi lelkészt, a kivel szemben elkövetett brutális vegzáló rendőri eljárást maga irta le Luthardt lapjának egyik mult számában. Onnan arról is értesülünk, hogy különösen Zimmermann lelkésznek »az evangélium áldásáról és diadaláról* tartott előadása folytán április végéig 462 egyén tért át Bécsben az ev. egyházba. Mi több, az idők jeleként legújabban rendőrileg letiltották jelen és »Mit köszönhetünk a reformációnak ?« című müvének könyvkereskedői úton való terjesztését. Ujabban Ausztria 84 ev. német lelkésze és presbyteriuma lelkes szózatot bocsátott közre a >Los von Rom« mozgalma ügyében, mely hangosan tiltakozik a vallásnak és a politikának erőltetett összezavarása ellen. Grázban is nagy az áttérések száma, a mi a rendőrséget a mozgalom irodalma tekintetében házmotozásokra is indította. Alig hiszszük azonban, hogy ilyen rendszabályokkal meg lehetne akasztani a német osztrákok reformmozgalmát. A német prot. sajtó, mint Luthardt lapjából értesülök, fel van háborodva Jutta meklenburg-strelitzi hercegnőnek vőlegénye Daniló, montenegrói koronaörökös kedvéért a gör.-keleti egyházba való áttérése miatt. Úgy Alexandra orosz cárnőnek s Görögország koronaörökösnének, mint Jutta hercegnőnek áttérése csak mély fájdalommal érintheti a prot. egyházat, mert az utóbbi esetben egy ősrégi prot. fejedelmi ház sarjának hitehagyásáról van szó. Ez a politika műve a vallás terén, mely már IV-ik Henrik óta zavart csinál a fejedelmi házak vallásos meggyőződésében. A kath. világot nagy veszteség érte Azarian konstantinápolyi örmény kath. patriarkának május 1-én és Krementz kölni bíboros érseknek május 6-án bekövetke-