Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-18 / 25. szám
anyja nem fogja idvezíteni azt a gyermeket, hanem a Názárethi Jézus. Milyen egyszerű, milyen könnyű eligazodni ezeknek az igéknek a fényénél ebben az emberileg igazán nehezen megoldható kérdésben. Mennyi tapogatódzástól, tévelygéstől, csalódástól, nem egyenes beszédtől kíméljük meg magunkat általa. Es mennyi békétlenségnek, perpatvarnak, családi viszálynak és mennyi kárhozatnak állhatjuk vele útját a családban. Es végezetre ez az egyetlen, mert isteni fegyver, melylyel mi a a gyermekek vallása felöli, ez ideig reánknózve vereségekkel teljes harcot győzelmesen vívhatjuk meg egyházunk érdekében. Abban látom én a mi kudarcainknak okát, .hogy eddig vagy nem küzdöttünk, vagy ha küzdöttünk is, emberi célokért küzdöttünk. Végig hallgattam egy csomó tanácskozást, elolvastam égy csomó értekezést e kérdés felöl, s vagy a föntebb említett közhelyekkel találkoztam, vagy hozzájuk hasonló erejű okoskodásokkal, mikről, a ki használja is, tudja, hogy legfeljebb részigazságok. ITa mi azzal fogunk oda állani majd a házasulandók elé, hogy nézzétek Atyám fiai, nem valami kicsiségről van ám itt szó, hogy a ti szívetek gyermeke, teszem fel János vagy Juliska, református vagy római katholikus legyen, hogy nekem vagy a pápista papnak egygyel több adófizetője legyen: hanem arról van itt szó, hogy ez a gyermek Krisztusé lesz-e vagy a halálé ? Arról van szó, hogy az a Krisztus már most hívogatja őt boldogságra, ós ti lesztek az okai, ha a helyett a boldogság helyet! kárhozatra jut a ti saját gyermeketek... Lássátok, a Krisztus maga mondta, hozzá vigyétek a ti gyermekeiteket, s a ki hozzá viszi, azt ő megáldja. Azt kérditek hogy hol találjátok meg őt? — — — De nem szándékozom én itt instrukciókat írni senkinek, csak azt óhajtanám lelkére kötni minden evangéliumi keresztyénnek, lelkésznek, hogy íme az Űr rendelt nekünk fegyvert, melylyel a harcainkat megharcolhatjuk. Hatalmas egy fegyver az, az igazság kétélű pallosa. Az már világos, hogy a világ fondorkodásaiban, a világ fegyverienek használatában a mi elleneink ügyesebbek nálunk. Erről beszélnek a mi ritkuló soraink. Balga emberek mi, hogy még eddig fel nem vettük az igazság hatalmas kardját. Azt se mondja pedig senki, hogy : én nem állok be lélekkufárnak, mint a pápás papok; azzal se érveljen senki, hogy a protestantizmus negatív természete nem engedi az aggresszivákat; azzal se merje magát mentegetni senki, hogy : én szeretem a magam hitét és tisztelem a másét, mert az Űr megharaguvék azokra a tanítványokra kik nem engedték hozzá a kisdedeket. Ki merné magára vonni az Úr haragját, a maga restségével nem vive hozzá a reá bízott kicsinyeket? Ha mi pusztulni engedjük egyházunk népét, ha mi el engedjük vitetni bálványképek elé az Ür báránykáit, mit lettünk egyebet, mint a tanítványok, kik nem engedték az Úrhoz vinni a gyermekeket ? Az Úrhoz vinni. Ahhoz a Jézushoz, ki hívogatja őket, micsoda felséges hivatás ! Ha majd Hozzá hívogatjuk a szülőket gyermekeikkel; ha azok látni fogják, hogy míg a bálványok keze erőtelen, az Övé hatalmas áldásban, irgalomban ; ha majd megtapasztalja a világ, hogy az a Krisztus, a kit mi állunk körül ; akkor seregleni fog minden édes apa, és sietni minden édes anya hozzávinni gyermekét, mert 0 meggyőzi a világot ós vele mi is diadalt aratunk. Míg azonban fogynak egyházunk kicsinyei, ez azt jelenti, hogy vagy a tanítványok nem engedik az ott levő Krisztushoz őket; vagy a szülők nem sietnek oda, mert nem találják a Krisztust ott. Gergely Antal. Felhívás az énekszerzőkhöz. Enekeskönyvünk megújításának munkáját ismét megindítottam ós célom az, hogy a már eddig összegyűjtött anyagot közelebb annyira felszaporítsam, hogy abból az új énekeskönyv megszerkeszthető legyen. Felhívom ós fölkérem azért mindazokat, a kik e téren hivatással foglalkoznak, méltóztassanak a megindított munkában résztvenni és kibocsátott Programmunk alapján készítendő, vagy már készen is levő dolgozataikat hozzám beküldeni. Tájékoztatás végett a következőkre hivom fel az ónekszerzők becses figyelmét: 1. Miután a Zsoltároknak legalább oly számban fölvétele, mint a Programm mutatja, általános kívánatnak mutatkozik, átdolgozásokat ezekből is szívesen veszek. 2. Újabb darabokra is még mindig szükségünk van ós pedig főleg köznap reggeli és estveli, bűnbánati, újévi, nagypénteki, húsvéti, adventi stb. alkalmakra. A vasárnapi énekek is szaporítandók leginkább oly darabokkal, melyek a keresztyén vallásos és erkölcsi eszmékkel foglalkoznának. 3. Javítási munkára várnak a Dicséreteknek számos darabjai, a melyeket itt részletesen is felsorolok :
