Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-11 / 24. szám

hogy az amerikai methodisták száma kitenne annyit, mint a hazai reformátusság száma. De ha kitenne is, ők 50-szer annyit akarnak és fognak is egy év alatt összehozni, a mennyit mi 50 év alatt sem tudunk ! A terv, mely szerint ez épületet építik, szintén igazán amerikaias. Előállott egy Henry íves nevű derék mérnök s letette a zsinat asztalára a kész terveket. Ingyen készítette azokat. Hasonló munkáért 10,000 dollár tiszteletdíjra tartana igényt. Egyházától azonban nem fogad el semmit. Az építés költségeit két millió dollárban, azaz öt millió forintban kéri megállapíttatni. A zsinat elfogadja. Alig egy hónap lefolyása után a pennsylvaniai methodisták bejelentik az építtető bizottság elnökénél, hogy az egyetemmel kapcsolatos igazgatási palotát és az aulát (Hall of Administration) ők fogják saját költségükön felépíttetni, elkészíttetni és berendeztetni. Kétszázezer dollárt ajánlanak fel e célra. Illinois, Indiana, Maryland és Newyork államok követik a nemes példát. Ekképen öt állam methodista hívei teljesen saját költségükön fölépíttetik az ötmilliós palotát. Ohionak már nem jutott ilyen munka, hát ő a tanszékek alapításánál vette kezébe a példaadás dicső szerepét. Tizenkét bölcsészeti tanszéket alapított. West-Virginiának aránylag szegényebb methodistái 100 ezer dollárt ajánlottak az egyetemi alapokhoz. Majd a meth. egyház ezer lelkésze tett egy konvent, alkalmával ünnepélyes és kötelező ígéretet, hogy egyházközségeik köréből egy év leforgása alatt legalább egy-egy ezer dolláros alapítványt hoznak az egyetem céljaira. Ez tiszta dolog, hogy egy millió dollarral viszi előbbre a nemes ügyet. Ilyen óriási arányú kulturális mozgalommal szemben az E.-Államok kormánya sem zárkózhatott el elismerése kinyilvánításától. Megnyitotta a létesítendő egyetem tanárai s összes hallgatói előtt a kormány illetve a nemzet tulajdonát képező nemzeti könyvtárt, minden múzeumaival, tudományos és katonai kollekcióival, melyeknek összes értékét 32 millió dollárnál többre becsülik. így fogja ünnepelni az amerikai methodista proL felekezet a keresztyénség harmadik évezredének kezdetét! A többi amerikai prot. felekezet tervbe vett hasonirányú munkájáról legközelebbi levelemben irok. Chicago, Illinois (8708) Buffalo). Harsányi Sándor, ev. reform, missziói lelkész. IRODALOM. ** A Visky Lányok. Regényes korrajz. Irta Babay Kálmán. Pápa, Kis Tivadar bizománya. 76 lap, ára fűzve 40 kr. — A Visky Lányok két évtizedet lefoglaltak maguknak a Mezőföld mult századbeli történetéből. Visky Benjámin enyingi lelkésznek, a mezőföldi traktus esperesének nyolc szép leánya szerepel a korrajzban, kik közül hétnek a boldogsága, egynek, a nyolcadiknak szomorú esete képezi a korrajz egyszerű történetét. A rajz érdekes és tanulságos. Korhű, eleven és szeretettel megírt érdekes képe a mult századbeli református egyházi életnek. S noha regényességbői vajmi kevés van a korrajzban, de érdekesség, előadásbeli élénkség és forró egyházszeretet annál több. ** Állam. Egyház. Iskola. Teendőink. Irta Csánlci Benjámin tiszafüredi ev. reform, lelkész. Debrecen, 1899. Különlenyomat a »Debr. Prot. Lap«-ból. 36 lap. — Ez a kis füzet is egyik hullámvetése annak az egyházi forrongásnak, mely most a református egyházban országszerte tapasztalható. Az emberek terveznek, considerálnak, deliberálnak, sajnos, hogy még kevesen cselekesznek. Csánki tanult ember és gondolkozó fő. Kissé ugyan elvont gondolkozású és rapszodisztikus író, de mélyen járó, eredeti és eszméitető. Elvi ellenzője az évről-évre erősbödő állami omnipotenciának és lelkes barátja az egyéni szabadságnak és az egyház autonómiájának. Ezért nem tartja áldásos törvénynek a kongrua-törvényt, mely gyengíti az egyház autonómiáját; de annál is inkább sürgeti azt, hogy az állam istápolja az iskola ügyét. »A mit akar adni az állam a lelkészeknek, adja azt azoknak az iskoláknak, a melyek kimutatják szegénységüket. És ez államsegélyeket növelje évről-évre, állami törvényekben biztosítván azokat. így megmarad a felekezetek markában az skola és mégis államosítva lesz az.« A füzetet erős autonomista egyházi szellem hatja át, a mi a kis füzetnek egyik legdicséretesebb tulajdonsága. EGYHÁZ. Budapesti református egyházunk tanácsa e hó 5-én Szász Károly püspök, első lelkész és Ssilassy Aladár gondnok elnöklete alatt harminc egyháztanácsos jelenlétében ülést tartott, melyben a főgimnáziumi igazgatótanács előterjesztése alapján először a tanárválasztásokat ejtette meg. A természettan-számtani tanszékre négy pályázó közül egyhangúlag Ellenei József sárospataki főgimnáziumi tanárt választotta; magyar-latin tanszékre Marton Lajos rimaszombati h. tanárt helyettestanárnak, de oly módon, hogy ha addig a rendes tanári oklevelét bemutatja, két év múlva újabb pályázat nélkül rendes tanári jelleget és fizetést nyer; a természetrajzi tanszék eddigi helyettes-tanárát, dr. Török Tivadart pedig rendes tanárrá léptette elő. Majd elhatározta, hogy a főgimnáziumba a szokásos fizetéssel iskola-orvosi állást szervez s erre a pályázatot június 20-diki lejárattal kitűzte. Kimondta továbbá, hogy a II-dik gondnoki állást a f. hó 18-án tartandó egyházközségi közgyűlésen betölti. Az igazgatótanács által bemutatott vizsgálati rendet jóváhagyta s az egyházmegyei képviselőket megválasztotta. A Baldácsy-alapítványi bizottság a napokban tartotta ez évi közgyűlését, melyen Tisza Kálmán elnöklete alatt jelen voltak: Antal Gábor, Bartók György, Sárkány Sámuel és Ferencz József püspökök; b. Prónay Dezső, b. Bánffy Dezső, Szilágyi Dezső, gróf Dégenfeld József és Laczkáry Gyula főgondnokok illetve felügyelők;