Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

magát állandóan apostoli római kath. papnak nevezi és harcot indít elzavart tanai ellen a római kúriának, a melyet nem tart egynek az egyházzal. Szabad gyónást akar, egyenes összeköttetést Istennel, szerinte ez az igazi, kath., római és meg nem hamisított tan. Megtartja a szentek tiszteletét, mert ez szerinte kiváló dolog és mindenkinek kötelessége szemlélni és utánozni^ azoknak erényeit, mint példány képeket, s itt utal szent Ágostonra és szent Pálra. A pápa szupremációjáról azt mondja, hogy ennek nincs alapja a Szentírásban, csak emberi jogra épült és ezért hitcikknek el nem fogadja. Ezenkívül elitéli a bűnbocsánattal való üzérkedést, a képekkel való visszaélést, a keresztség pillanatában kifürkészhető hit tényét (csak Istenben való hitet és felebaráti szeretetet kiván) és kijelenti, hogy az egyházról alkotott igaz fogalom (hogy t. i. ez a hivők egyesülete) nem fér össze az egyetemes püspök vagy pápa fogalommal. Eszméi terjesztésére Miraglia egy lapot alapított, melynek »Girolarno Savonarola* címet adta. Egy másik pap, Nugroni, szintén egy lapot alapított »Dieu et Peuple« cím alatt oly célból, hogy feltárja a klérusnak fent és alant észlelhető minden fogyatkozását és Lombárdia földmíves és napszámos népének nyomorult erkölcsi állapotát. Fájdalom! eszélyessége nem állt arányban bátorságával. Nagyon könnyen elfogadott közleményeket, melyek felhívták ellene egyházi felebbvalóinak figyelmét és kárhoztatását, valamint a polgári törvények ítéletét is.' Elmenekült tehát Tessinbe, a hol helvét és köztársasági szabadságot vélt feltalálni. :— Ámde nincs Európában Spanyolországon kivül klerikálisabb állam mint Tessin. Negroni meggyőződése teljes összhangzásban állott az ó-katholikusokéval, elhatározta hát, hogy ezekkel egyesül. Az ó-katholikusok (a svájci nemzeti kath. egyház) püspöke, Herzog, felismeri az ő rendeltetését és megadja neki a prédikálás és tanítás jogát. Azonban Tessin klérusa, Malo püspökkel élén, belátván, hogy Negroni veszedelmes emberré válhatik, megfosztotta őt e jogától hogy anyagi erő hiányában támadásra képtelen legyen. A püspök odáig ment, hogy az állam-tanácsához kérvényt intézett, hogy ezt a lázító papot, ki megnevezhetlen (sic!) iratokat szerkesztett és sajtóvétségben elmarasztaltatott, űzze ki. A kormány vonakodott kiűzni Negronit, mert a szövetségi alkotmány a szövetség egész kiterjedésére érvényesen megenged mindenféle vallásos meggyőződés szabad nyilvánítását, másfelől a Svájc és Olaszország közt érvényes nemzetközi szerződések nem engedik meg sem kiűzni, sem kiadni azokat, a kik csak sajtóvétségért Ítéltettek el. Negroni hát még mindig Tessinben, Chiassoban van. De egy tessini lapban, a >Province de Cörve«ban hirdetést tesz közzé, hogy a lugánai püspök, Malo részéről gyakorolt nyomás hatása alatt elhatározta, hogy nem bocsátkozik a kormánynyal összeütközésbe. Milyen derék volna, ha Miraglia és Negroni egyesítenék lapjukat, a »Girolamo Savonarolá«-t és a »Dieu et Peuple«-t és pápa-ellenes kath. egyházat létesítenének! A Christianisme után. Lic. Bácz Kálmán. EGYHÁZ. Az erdélyi egyházkerületi főjegyző-választás nagy érdeklődés közben folyt le a legutóbbi egyházkerületi közgyűlésen. Az első szavazáson senki sem nyert abszolút többséget. A beérkezett szavazatok ekként oszlottak meg: Kenesscy Béla kapott 86 szavazatot, Sándor János 35, Elekes Viktor 35, Deésy Gyula 17 és Lénart József 6 szavazatot. A második szavazás elrendelése előtt Barcsay Domokos gondnok indítványát, hogy Kenessey Bélát mint nem »szolgálattevő« lelkészt ne bocsássák választás alá, Bán ffy Dezső báró ellenző felszólalására 85 szavazattal 67 ellen elvetették. Erre Elekes Viktor a jelöltségből visszalépvén, Kenessey Béla és Sándor János között az elnök pótszavazást rendelt el, melynek az lön az eredménye, hogy Kenessey Béla 94 szavazattal a Sándor János 84 szavazatával szemben az egyházkerület főjegyzőjévé választatott. A megválasztott főjegyző erre a teremben palástosan megjelenve, letette a hivatali esküt és meleg szavakkal megköszönte a benne helyezett bizalmat. Az űj főjegyzőt dr. Bartók György püspök üdvözölte rokonszenves'szavakkal. Kenessey választását, mint nekünk írják, főleg a világi elem vitte keresztül s ezzel fényes elégtételt szolgáltatott e kiváló tehetségű és szilárd evangéliumi hitű egyházi férfiúnak, kinek megérdemelt kitüntetését sem a személye, sem a theol. iránya ellen szórt alaptatan támadások meg nem akadályozhatták. Mi pedig örülünk rajta, hogy Erdély túltette magát a felzaklatott »lokal-patriotizmuson« és a harcba helytelenül belevont »osztáiy-érdeken« s a legrátermettebb emberét ültette a főjegyzői és püspökhelyettesi székbe. E mellett ennek a szerencsés választásnak fontos elvi jelentősége is van, mely korszakos fordulatot jelezhet az erdélyi egyházkerület életében. Gratulálunk Erdélynek is, Kenesseynek is a választás eredményéhez! A debreceni hittani tanszékre néhai Tóth Sámuel utódjává a legutóbbi egyházkerületi közgyűlésen az egyházkerület és a debreceni egyház 8—8 küldöttéből az egyházkerületi elnökség elnöklete alatt, alakult választóbizottság Nagy Gyula 8 szavazatával szemben az elnökség döntő szavazatával Eross Lajos püspökladányi lelkészt választották rendes tanárrá. Megnyugvással regisztráljuk e fontos választás örvendetes eredményét. Erőssben erős lelkű és szilárd kálvinista hitű tudóst nyert a debreceni lelkészképző intézet, olyat, a minőre a mai theologiai szürkeségek és egyházi ernyedtség korában égető szüksége van a református egyháznak. Segítse Isten az új kollégát, hogy minden tekintetben megfeleljen a hozzáfűzött nem csekély várakozásoknak! A tiszai ág h. evang. egyházkerület ez évi rendes közgyűlését Zelenka Pál püspök és Szentiványi Árpád kerületi felügyelő augusztus 8 -12. napjaira Nyíregyháza városába hívta össze. Tárgysorozatába nagyon fontos kérdések vannak fölvéve: a lelkészek választására, az egyházkerület ügyrendjére és nyugdíjintézetére vonatkozó szabályrendeletek; a borsod-gömöriés ungvári miszsziói köröknek Ózd, illetve Ungvár központtal történt megalakítása; a lelkészi fizetések újból való összeírása ; a vallásoktatásnak a nem evangélikus nép és középiskolákban való ellenőrzése ; a kárpáti fürdőtelepeken imaházak és lelkészi szolgalat berendezése; az ev. ref. egyházzal a kéri és geresdi szerződések szellemében egyezségkötés a szórványokban élő híveknek kölcsönös gondozása, egy-