Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

5. A görgénvi egyházmegye két főgondnokául: id. Éltető Albert és Putnoky Domokos; két algondnokául: Pozsonyi Ferenc és br. Kemény Ákos. 6. A széki egyházmegye főgondnokául: Schilling Ottó, br. Bánffy Ferenc. 7. A gyulafehérvári egyházmegye főgondnokául: Zeyk Kálmán, algondnokául: Barcr,ay Gábor. 8. A nagyszebeni egyházmegye főgondnokául: Sza­lánczy Lőrinc, algondnokául: Bod Péter. 9. A szászvárosi egyházközség főgondnokául : Fodor Gyula. 10. A sepsi-szentgyörgyi kollégium algondnokául: Bodor János. 11. A székely-udvarhelyi és a sepsi-szentgyörgyi kollégium újonnan rendszeresített magyar-latin tanszékére: Rtvasz Árpád és Zayzon Ferenc 12. Ugyancsak a sepsi-szentgyörgyi kollégiumnál rendszeresített rendes vallástanari tanszékre (a vasárnapi pótszavazáskor) Tarkányi György kolozsvári kollégiumi helyettes-tanár. (Erdélyben ő az első r. vallástanár!) 13. Az igazgató-tanács titkárául: Kádár János, eddigi segéd-, illetve helyettes-titkár. A tárgysorozat hátralevő pontjaiból említsük még meg röviden a következő közérdekű határozatokat: Elvettetett a Bethlen-kollégium ama fölterjesztése s illetőleg fölebbezése, mely a megválasztandó vallástanároktól tanári oklevelet is kivánt. Ellenben ugyancsak a n.-enyedi kollégium azon fölterjesztése, hogy a közgyűlés szüntesse meg a kollégium pénztárából járó 779 frt 80 kr. püspöki fizetést, egy öttagú bizottság küldetett ki, Simó Lajos főgondnok alatt: Sándor J., Pokoly J., Becsek Lajos és dr. Török István. Nem fogadtatott el az udvarhelyi egyház­megye azon fölterjesztése sem, hogy az egyházmegyei és egyházkerületi képviselők választási joga terjesztessék ki az énekvezérekre is. Ellenben elfogadtatott az igazgató­tanácsnak több egyházmegye fölterjesztésére tett vélemé­nyes javaslata a pap- és kántortanítók fiainak a kollé­giumokban olcsóbb taníttathatása tárgyában. Az igazgató­tanács ügykezeléséről, a közpénztárnak s a testvérkerü­letek jegyzőkönyveinek megvizsgálásáról stb. beérkezett jelentések után elhatározza a közgyűlés, hogy őszszel, október végen vagy november elején a segélyezések kér­dése ügyében rendkivüli közgyűlés fog tartatni. Vasárnap a főjegyző előterjesztésére elrendelte a közgyűlés a jelentkezett nyolc ifjú lelkész felszentelését, a kiket a püspök szép beszéd kíséretében mint Isten országának új munkásait köszönti. A templomban pedig a püspök alkalmi szép imája után felavató beszédet dr. Elekes Viktor, kibocsátó beszédet ismét a püspök tartott, ki a szokásos rituálék és az esperesi kar közre­működése mellett a fölszentelést végrehajtotta — megtölt­vén a templomot ezúttal is díszes nagy közönség. Harmadik nap a folyó ügyek során a hetes bizott­ság jelentése tárgyaltatott és a főjegyzőválasztás ejtetett meg, a mikről e Lap más helyén lesz tudósítás. Benke István. Erdélyi egyházkerületünk vagyoni helyzetéről. A május 25—28. napjain lefolyt erdélyi egyház­kerületi közgyűlések egyik legfontosabb tárgya volt a mult évi gyűlés által kiküldött úgynevezett hetes bizottság jelentése, mely munkálat Hegedűs Sándor közreműködé­sével és irányító befolyása alatt jött létre. A hetes bizottság javaslatai a következők: 1. Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy az egyházherület birtokában levő mindazon részvényekeladan­dók, melyek állandó befektetésre nem alkalmasak és nem mint ilyenek vásároltattak. Az eladásnak fokonkénti, a pénzpiac kedvező alakulásának felhasználásával leendő keresztülvitelével az igazgató-tanács bizassék meg, mely eljárásáról a jövő évi közgyűlés elé indokolt jelentést ter­jeszszen. A jelentésben indokolással előterjesztendő az is. ha valamely részvény eladását az igazgató-tanács későbbre halasztani jónak látta. Első sorban és sürgősen eladan­dók az 5°/0 - nál kevesebbet .jövedelmező részvények. 2. Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy a budapesti házak közül egyik vagy másikat, melyeknek birtokban tartása ujabb befektetést igényelne, a kolozs­vári bérházak közül pedig mindazokat, melyek a mai kezelés mellett legalább 5%-ot tisztán nem hajtanak, eladóvá teszi s az eladás keresztülvitelével az igazgató­tanácsot bizza meg. 3. Utasít tassék az igazgató-tanács, hogy tegye meg a lépéseket arra, hogy összes kolozsvári ingatlanainkat egyetemesen terhelő jelzálogkölcsönök az egyes ingatlanok között telekkönyvileg megosztassanak oly módon, hogy az eladásra kijelölt ingatlanok a megfelelő jelzálogi teher­rel az egyetemleges kötelezettségből kibocsáttassanak. 4. Utasittassék az igazgató-tanács, hogy a m.-n.­zsombori birtokot eladóvá tegye, a legkedvezőbb áron értékesítse s az eladás keresztülviteléig bérbeadás útján kezelje. 5. Utasittassék az igazgató-tanács, hogy a m.-n.­zsombori birtok összes bevételeiről, kiadásairól, kezelési tiszta eredményéről, a megvásárlás idejétől a bérbeadás napjáig terjedő elszámolást, s a meglevő beruházásról értékleltárt terjeszszen a közelebbi közgyűlés elé. 6. Utasittassék az igazgató-tanács, hogy a részvé­nyek és ingatlanok eladásából befolyó tőkékből első sor­ban és sürgősen fizesse vissza egyházkerületünk íüggő tartozásait. 7. Utasittassék az igazgató-tanács, hogy jövőben minden rendes egyházkerületi közgyűlésre a megelőző évi zárszámadást és a következő évi költségelőirányzatot sokszorosíttassa s legalább két héttel a közgyűlést meg­előzőleg, minden közgyűlési tagnak küldje meg. 8. Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy a jelzálogkölcsönök cessziója folytán felmerült 25,487 frt 30 kr költség, valamint az 1898-iki záró számadás vesz­teség-nyereség számlája szerint felmerült 10,960 frt 47 kr. hiány, összesen 36,447 frt 77 kr. töröltetik a vagyon­mérlegből. 9. Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy az értékpapírok eladásából, valamint a 8-ik pont alatt fel­sorolt törlésekből eredő tőkehiány a közpénztár 250,670 frt 88 krnvi, a tartalékalap 8647 frt 02 krnyi, valamint a házipénztár 102 ezer frtnyi, a krajcáros élőtőkealap 15 ezer frtnyi, a konverzió többlet alap 72 ezer frtnyi tőké-46*

Next

/
Oldalképek
Tartalom