Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-14 / 20. szám

E javaslat szerint a főváros pesti oldala 6 lelkészi körre osztatik, melyekben a hitoktatók hónaponkint egy istentiszteletet tartanak. Az istentisztelet megtartására a főváros tanácsa hat községi iskolát engedett át. A magyarhoni ág. hitv. evangélikus főgimnáziumi vallástanárok július hónapjában Budapesten a Deák-téri gimnázium dísztermében kongresszust tartanak. Május 11-én, áldozó-csütörtökön volt a Deák-téri templomban a pesti ág. hitv. ev. magyar egyház konfirmációja. Az ünnepi istentisztelet délelőtt tíz órakor kezdődött az ünnepi beszédet Horváth Sándor lelkész tartotta és ő végezte a gyermekek ünnepélyes konfirmációját is, melyei a nagyszámú közönség nagy meghatottsággal nézett végig. Az erdélyi püspöki cím. A gyulafehérvári római kath. püspök címét gróf Majláth sürgetésére a kultuszminiszter külön rendeletben * erdélyi püspök*-ve változtatta. A változtatás a reformációt megelőző időből való régi írásokra való hivatkozással történt, mit a klerikális sajtó örömmel üdvözölt. Annál hevesebben tiltakozik ellene mindkét hitvallású evang. egyházunk sajtója és megsértett egyházi öntudata. A »Siebenb, Deutsches Tagblatt« hevesen és jogosan tiltakozik az »erdélyi püspök* cím ellen, mert ez Erdély református és Erdély lutheránus püspökének, s az unitárius püspök egyházjogi állásának egyenes negaciója. Az erdélyi rendek már 1743-ban is erélyesen és sikeresen tiltakoztak az »erdélyi püspök' cím ellen és 1838-ban szintén és nem eredménytelenül. Az »Erdélyi Prot. Lap«, az ottani reformátusok hivatalos közlönye pedig így ír e dologról: Tiltakozunk az ellen, hogy a gyulafehérvári r. k. püspök »Episeopus Transsylvaniae* címet viseljen. Mert ez a cím nem mond igazat. Mert ez a cím a protestáns egyház negaciója akar lenni. A miniszteri rendelet régi okiratokra hivatkozik. Kérem, régi okiratok alapján az egész világot föl lehetne forgatni. Csakhogy törvények tekintetében nem a legrégibb, hanem a legújabb törvények az irányadók. Mi az »erdélyi püspök« cím deklarásában nem nyugszunk meg stb. stb. Egyházi értekezlet tartatott Kábán a debreceni egyházmegye^ részéről. A népes értekezleten jelen voltak Kiss Áron püspök és gróf Dégenfeld József egyházkerületi főgondnok is. Az összejövetel istentisztelettel kezdődött, melyen Szele György bakonyszegi lelkipásztor prédikált magvasan, erőteljesen és nagy hatással. Szántsatok új ugarat, mondá Hozseással (X: 12), mert ideje megkeresnetek az Urat, hogy eljöjjön hozzátok és igazságnak esőjét adjon nektek. Az értekezletet Dávidházy János esperes-elnök nyitotta meg, lelkesen fejtegetve az egyházi értekezletek ama fő célját, hogy a keresztyén vallás-erkölcsi életet^ társadalmilag erősítsék és ápolják. Azután Nagy Lajos konyári lelkész tartott fölolvasást az egy szükséges dologról, mely ma is a Megváltó iránti lángoló szeretet. Egyedül ez képes meggyógyítani egyházi életünk számtalan betegségét, pótolni anyagi erőink fogyatékosságát. A hatalmas és igaz fejtegetés mély benyomást tett a nagy hallgatóságra. A második felolvasó Sinka Sánflor debreceni főgimn. igazgató volt, ki valláserkölcsi és egyházi életünk fogyatékosságait mutatta ki. Hibáztatta, hogy hitfeleink közül mily kevesen és mily kevéssé ismerik a' bibliát, mely nélkül nincs élő keresztyénség; helytelenítette az imádságtól való idegenkedést, mikor az imádság a keresztyén lélek lélekzetvétele és az erkölcsi élet üdítő harmata. Ezért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy visszatérve a keresztyénség elhanyagolt evangéliumi alapjára, erős, öntudatos, vállvetett egyháztársadalmi tevékenység által hódítsuk vissza a hidegülő lelkeket s keltsük életre a meglankadt egyházi közszellemet. Végül Dávidházy János esperes szép záró szavaival a lelkes és termékenyítő értekezlet berekesztetett. — Nagy örömmel regisztráljuk az örvendetes tényt, hogy hajnalodik, virrad, mozdul, pezsdül az élet a ref. Sionban. Egyszersmind »eszméink diadalát« is köszöntjük a lélekben és testben egyaránt egészséges egyházi értekezlet működésében. Csak kitartás a jó úton: Isten áldása lesz az ily derék munkán! Orgonaavatás. A tószegi református gyülekezet az egyház híveinek adakozásából új orgonái rendelt, a melynek május 7-én számos környékbeli református deputáció jelenlétében volt a fölavatása. Az avatóbeszédet Takács József ceglédi ref. lelkész mondta, majd Ádám Kálmán esperes dicsérte meg a gyülekezet áldozatkészségét. A gyülekezet énekét először Nagy Sándor, kisérte az új orgonán. Délben társasebéd volt. ISKOLA. Budapesti református főiskolánkban az évzáró vizsgálatok következőleg tartatnak meg: 1. a főgimnáziumban az írásbeli érettségi vizsgálatok május 15-én veszik kezdetöket, a szóbeli érettségiek pedig junius 19. és következő napjain tartatnak. Az I—VII. osztályok osztályvizsgálatai junius 10. és következő napjain lesznek; a magánvizsgálatok junius 17-én. 2. A theologiai akadémiában a német nyelvi vizsgálat május 15-én íartatik ; a záró kollokviumok május 26-tól junius 14-ig tartatnak; a záró vizsgálatok pedig junius 15. és 16. napján. Tanári pályázatok budapesti főgimnáziumunkban. A mult hónapban meghirdetett két tanszékére budapesti ref. főgimnáziumunknak a kitűzött határidőre beérkeztek a pályázatok, melyekből a tanári kar immár meg is tette az ajánlatokat. A természettan- számtani tanszékre négy pályázó közül első helyen Ellend József sárospataki főgimnáziumi rendes tanárt ajánlja, mint kiváló fizikust és nagysikerű pedagógust. Azután Ábrahám István hajdúnánási gimnáziumi rendes tanárt, kinek tanári képesítése nem áll hátrább az Ellendénél, de képzettsége inkább mathematikai, mig a betöltendő tanszék főtárgya a fizika. Kunfalvi Rezső zala-egerszegi állami főgimnáziumi tanárt szintén képesítettnek és a megválasztatásra jogosultnak tartja a tanári testület, de az előbbiek mellett csak harmad sorban. Virág Oszkár alapvizsgázott tanárjelöltet, minthogy ő a rendes tanárságra még nincs képesítve,