Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-14 / 20. szám

Angliában eddig még minden újság megtartotta a vasárnapi munkaszünetet és vasárnap egyetlen lap sem jelent meg. Most a »Daily Telegraph* című elterjedt napi­lap akar rést ütni e tiszteletreméltó szokáson. A vallásos társadalom azonban bizonyára elejét veszi emez újításnak azzal, hogy boycottolja azon lapot, mely a munkaszüneten sérelmet ejt. * Az ujabbkori angol evangélisták közül senki sem gyakorolt nagyobb befolyást, különösen az ifjúság gon­dolkozásmódjára, mint az oly korán, férfikora delén el­halt Drummund Henrik. Könyvei minden művelt nyelvre le vannak fordítva és száz- meg százezer példányban forognak közkézen. A túlzó orthodoxok. a haerezisre vadászok, mint őket hívják^ megtámadták ugyan tbeoló­giai irányát, mely különösen legutolsó, Evolution of man, az ember fejlődése című munkájában erősen a Darwiniz­mus felé hajlott, de azt mindenki elismerte, mint _ élet­irója is mondja, hogy krisztusi életet élt s hogy az » Úrnak háza iránti forró szeretet* emésztette fel oly korán élté­nek erejét. Valóban a kiknek, mint nekem is, — alkal­muk volt őt a nyilvános évek vége felé hallani az edin­burghi »odd fellows hall«-ban azok előtt bizonyára felejt­hetlen marad az ő fenkölt nemes gondolkozását és éle­tét hű tükörként feltáró egész megjelenése és eltörölhetlen az a benyomás, melyet egész lénye és a keresztyénséget oly megnyerő és meggyőző alakban feltüntető élőadása gyakorolt. Angliában sietnek, talán túlságosan is, az elhunyt jelesek életirásával. A csak mult évben elhalt Gladgtone életrajzán már javában dolgozik hű követője és elvtársa, Morley János, Voltaire angol életirója, Morley az ú. n. agnosticus irány híve és így sokan félnek, hogy e »hiva­talos* életiró nem fogja a grand old man jellemének mélyen vallásos vonását kellőleg méltányolni és feltüntetni. * A methodisták praktikus intézménynyel készülnek a századtól elbúcsúzni és az új század küzdelmeibe belépni. Egy millió fontnyi emlékalapítványt készülnek gyűjteni, olyformán, hogy minden methodista egyháztag egy fontot gyűjt, illetve adományoz a »methodist millión fund« ra, eddig mintegy háromszáz ezer font van együtt. * A skót szabad és az egyesült presbyteri egyházak rövid idő alatt egyesülni fognak. A két egyház synodusa elvileg már a mult évben kimondotta az egyesülést, de most az ügy a presbyteriumok, — egyházmegyék — előtt van, ezeknek szavazata fog dönteni. A legtöbb pres­byterium az egyesülés mellett határozott már eddig is úgy, hogy a májusi nagy gyűléseken e régen vajúdó ügy kedvező s kívánatos elintézést fog nyerni. Az egyesülés ellen leginkább a skót felföldi egyházak és papok nyilat­koznak. A két egyház között kölönben sem liturgiái, sem egyházkormányzati tekintetben semmi különbség nincs. * Mindig rossz dolog az, — elégszer volt ez hangoz­tatva e lap hasábjain is, — ba az egyházi dolgokat a poli­tika érdekkörébe vonják vagy mondjuk alacsonyítják. Ilyen rosz dolog, hogy a kincstár első lordja, Balfour, ki különben buzgó protestáns ember, az íreknek kedvezni akarván, állampénzen katholikus egyetemet szándékozik Dublinban felállítani. A magasabb pártpolitika ezen kísér­lete ellen az ír protestánsok persze hevesen küzdenek. Carlyle életében a negyvenes években volt virág­jában az ú. n. puseyismus, több pap és főrangú áttért akkor nyíltan is a pápás egyház kebelébe, sokan elvesz­tették akkor is fejőket és a protestantizmus jövőjében vetett bizodalmukat, de a »chelsea-i próféta* így szólt e dolgokra vonatkozólag: »A pápaság építhet új kápolnákat, de a pápaság ide a szabadság földjére vissza nem jöhet, hogy itt-ott hódít és tért nyer ? — a tenger azért apad ; a hullámok ide s tova ringanak, — egy kis ideig, felü­letesen nézve, azt hiszed, árad, de nézd meg jól és figyel­mesen és reájössz csalódásodra. A protestantizmus nem halt meg és nem halhat meg oly könnyen, mert élet lük­tet és pezseg benne, élet, mely minden jónak és nemes­nek szülője volt a múltban és leend a jövőben is*. Bizony a hol az >életnek* olyan jelenségeit látjuk, mint a pro­testáns egyházakéit Albion földjén, ott az eszmék, külön­féle törekvések csalóka hullámverései között tudjuk, hogy mégis csak apad; — protestáns tudós, áldozatkészség szabadságszeretet mind »hands offc-ot kiáltanak a pápa­ság nagyhangú fellépésével szembe. Pap István. IRODALOM. ** Sári néni. Egy kép a népéletéből. E címen irta meg Keresztesi Samu, budapesti ref. vallástanár egy nagy családú, Istenben bízó és szorgalmasan munkálkodott szegény özvegy asszonynak a történetét, — szépen, épí­tőén mutatván fel abban, hogy az Isten nevében foly­tatott szorgalmas munka s a gyermekeknek okos nevelése miként tehet nagygyá, erőssé egy elárvult családot. A kis elbeszélésnek érdeket kölcsönöz az a tény, hogy a szerző abban egy való történetet dolgozott fel. A szépen, élve­zetesen megirt kis elbeszélést, a mely vallásos-épitő irány­zatánál fogva kiválóan alkalmas a nép között való ter­jesztésre, melegen ajánljuk lelkésztársaink és tanítóink figyelmébe. A most folyó konfirmáció alkalmával kedves kis ajándék lehetne minden gyermekre nézve. A kis fü­zet ára 5 kr., kapható szerzőnél (Budapest, VII. Dem­binsky u. 30.) ** Ünnepi Egyházi Beszédek. Irta Tompa Mihály, I. kötet. Sajtó alá rendezte S. Szabó József debreceni főiskolai tanár. Miskolc, 1898. Ferenczi B. kiadása. — E beszédeket maga Tompa, a költő-léikész, eredetileg nem szánta a nyilvánosságnak. írásban is kinyilvánította ezt a szándékát, mely a kézirat-csomóra tett sajátkezű ^Érte­sítés és figyelmeztetés*-éből látható, mit a kiadó is le­nyomatott. »Belbecsökre ezen beszédeknek, írja Tompa, keveset adok. Napi, házi szükségre készültek s nem is úgy mondottam el. Életem vége felé, kór által gyötörtetve hánytam össze. Sok van ebben másé, kölcsönzött, átdol­gozott. s meg sem jegyezhetném, melyik eredeti, melyik nem. Olyan is van, mely már valahol megjelent, vagy három füzet papi dolgozatomban benfoglaltatik. Azért ha valaha valaki azt a bátorságot venné magának, hogy e dolgozatokat nevem alatt világ elé bocsássa, az jártas legyen a prédikációkban s ügyesen csináljon mindent, mert óvást teszek mindennemű tévedés és baklövés ellen, ne­hogy az nekem legyen tulajdonítva,* — Szerzőnek ezt 40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom