Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-14 / 20. szám

PROTí EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: /A", kerület, Kálvin-tér 7. szám, hov& a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánauhy Viktor ktinyvkereshedése (Akadémia bérháza), hova az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 Jer; egész évre: 9 frt. Egyes szám ára 30 kr. Ritoók Zsigmond az egyházi helyzetről. Evek óta hirdetjük, bizonyítgatjuk, hogy baj van a magyar protestantizmusban s közelebbről a magyar kálvinista egyházban; hogy híveink száma fogy mind a természetes szaporodás csekély százaléka miatt, mind a nagyszámú kitérések vagy hithagyás miatt; hogy iskoláinkban hiányos a vallásos nevelés s hogy egyházunk megtartó és térfoglaló valláserkölcsi ereje aggasztólag meghanyatlott. E mi beszédünket sokan túlkeménynek, sokan egyenesen tévesnek tartották — jó ideig. Ámde különösen az új egyházi rend behozatala óta nyilvánosságra jutott adatok nagyon szomorú igazságot szolgáltattak Lapunk »kellemetlen« álláspontjának; egymásután bizo nyitják megcáfolhatatlan igazsággal, hogy egyházi életünk általában súlyos betegségben sínylődik, hogy egyházi viszonyaink elmaradottak, félszegek, fogyatékosak, ós hogy a magyar református egyháznak in capite et membris gyökeres átalakulásra van szüksége. Ezek a »kemény beszédekcc, melyeket mi magunk is fájó szívvel mondtunk ki ós írtunk le, most adatszerű igazolást nyertek abban a nagyfontosságú cikksorozatban, melyet Ritoók Zsigmond bihari egyházmegyei gondnok, a nagyváradi kir. tábla elnöke a Debreceni Protestáns Lapban közzé tett s melynek tartalmával minap tett igéretünk szerint kötelességünknek tartjuk, olvasóinkat megismertetni. A cikksorozaton kettős alapeszme vonul végig. Az egyházi helyzetnek ós állapotoknak statisztikai adatok kíséretében megrajzolt képe. Ez a diagnózis. Másik a bajok orvoslásának módja és szerei. A tanulmány első fele immár teljesen megjelent. Második feléből még csak az alapelvek vannak megnevezve, de a végkövetkeztetés már is nyilvánvaló. Látható már az eddigi megállapításokból is, hogy mi a betegségünk, és sejthető az eddigi következtetésekből, hogy mi lehet az orvosságunk. Foglalkozzunk először a betegségünkkel. »Összegezem— mondja Ritoók cikke IV-dik közleményében — az eddigi adatokból levonható megállapításaimat: »Megállapítható, hogy hazánkban az ev. ref. vallásúak abszolút száma növekedett, de arányszáma, az összes lakosságéhoz viszonyítva, az 1869., 1880. ós 1890. évi összeírások adatai s az 1897. évre természetes szaporodás alapján tett kiszámítás szerint fokozatosan csökkent, míg a rom. kathoiikusok s az izraeliták s némileg az unitáriusok számaránya növekedett. Megállapítható, hogy a születések száma a ref. vallásúak közt az országos átlagnál is csekélyebb s hogy a r. kath. egyház tagjai közt a születési arány még magasabb, mint az országos átlag, s habár a halálozási arányszámok a reformátusoknál kedvezőbbek, mint az országos átlag, mégis már a természetes szaporodás százaléka csekélyebb a reformátusoknál, mint az országos összes lakosságában s nagyobb részben ennek a kedvezőtlen természeti szaporodásnak tulajdonítható a reformátusok arányszámában az a folytonos csökkenés, a mely különösen a r. katholikusokkal szemben észlelhető. De megállapítható az £t tényállás is, hogy az ev. ref. egyházból való kilépés (a felekezetnólküliek közéj, a kitérések száma az egyházpolitikai törvények életbe lépte óta nagy arányokat öltött s a tövóny által megengedett, a születendő gyermekek vallási nevélese iránt tétrejött egyezségek nagy többségében a r. kath. egyház előnyére s a ref. egyház hátrányára köttetnek. Megállapítható, hogy nagy vesztesége van egyházunknak a más vallású és nemzetiségű lakosság közt élő hitfeleink rendszeres elvesztése által. A hol a ref. vallásúak a nagy tömegben együtt élő g.-keleti ós g.-kath. román lakosság közt csekély számban elszórva vannak s