Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
Házassági per maradt az 1896 évről: 4.648, az 1897. évben megindíllatott: 3487, az összes tárgyalandó házassági perek száma: 8270. Elintéztetett összesen 1641, még pedig 12 semmiségi, 20 megtámadási, 1609 bontási házassági per. A bűntettek és vétségek miatt elítéltek száma hitfelekezetek szerint volt 1897-ben : Róm. kath 42.746 %-ban 46*30 Gör. kath 11.203 » 12-14 Gör. keleti 13*377 » 14-49 Ág. hitv. ev 7.686 » 8*33 Ev. ref. 11.975 » 12 97 Unitárius 510 » 0'55 Izraelita 4.702 » 5'09 Egvéb 124 > 0-13 A bűntettek és vétségek miatt elítéltek semmi műveltségi fok és vagyoni állapot szerint, °/o"ban következőleg oszlanak meg: olvasni és irni nem tud: 44 %• cs a ^ olvasni tud: 4*61, olvasni és írni tud: 49-17, az előbbieknél magasabb műveltségű: 2'22 ; vagyon nélkül: 67'95, kevés vagyonnal bíró: 20*13, vagyonos: 11*92. Kor és nem szerint °/o"^an : 16 éven aluli férfi 2'73, nő 1*50; 16—20 éves férfi 12*68, nő 9*622; 21—23 éves férfi 14*74, nő 12 85: 24—30 éves férfi 23*13, nő 24*70; 31—40 éves férfi 24*41, nő 26 07; 41-50 éves férfi 14*11, nő 15-96; 51 — 60 éves férfi 6'09, nő 6*90; 60 éven félüli férfi 211, nő 2*40. A vallás és annak szabadgyakorlása ellen való kihágás miatt 407 egyén volt elítélve. Rövid áttekintés végett, miután nyereségről, mint a fentebbi adatok mutárák. sajnos, egyáltalában nem szólhatunk, összefoglaljuk az 1897. év veszteség számláját a következőkben: Az ág. h. ev. egyház vesztesége: a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél: 351; elkeresztelés folytán, még le nem zárt adatok híján nem tudjuk mennyi, de valószínűleg tekintélyes összeg; az áttéréseknél (a nyereség-veszteséget leszámítva): 349; felekezetből való kilépés folytán: 686. Összesen. 1386. Az ev. ref. egyház vesztesége: a gyermekek vallására vonatkozó megegyzéseknél: 525; elkeresztelés folytán, adatok híján nem tudjuk; az áttéréseknél (a nyereségveszteséget leszámítva): 411; felekezetnélkülivé létei folytán : 1855. Összesen: 2791/ Ezen számokhoz nem kell kommentár! December hó 5-én dr. Jekelfalussy József, a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója tartott egy érdekes és tanulságos felolvasást az Akadémiában az egyházpolitikai törvények hatásáról s a statisztikai adatok alapján igyekezett bebizonyítani azt, hogy az új törvények javára váltak nemcsak a nemzeti egységnek, hanem annak a vallásfelekezetnek is, mely legjobban tartott tőle: a r. katholicizmusnak. Ezen érdekes felolvasásra alkalmilag visszatérünk s megteszszük rá szerény megjegyzéseinket. Kassa. Homola István, ág. hitv evangélikus lelkész. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A berlini tudományegyetemen a frequentia a jelen félévben érte el fennállása óta a legnagyobb számot. 6151 hallgató van beírva, a mult téli félévnek 5606, s a mult nyári félévnek 2648 hallgatójával, szemben. Az újonnan beirottak száma a folyó semesterben 2766. A theol. fakultáson 412, a jogin 2107, az orvosin 1311 s a bölcseletin 2321 hallgató van beírva. Az idegen földrészekből 184 hallgató van, és pedig Amerikából 147, Ázsiából (különösen Japánból) 31, Afrikából 6 hallgató. Az immatrikulált hallgatókon felül még 4841 egyén van följosítva az előadások látogatására, köztük 234 nő. A hallgatóság teljes létszáma tehát 10,992. Az erlangeni egyetemen 1026 hallgató van beírva, és pedig 181 theológus, 200 jogász, 325 orvosnövendék s 221 bölcselethallgató. A mult nyári félévben .1076 hallgató volt beírva. Végül a strassburgi egyetemen 1075 hallgató van beírva. Csudálatos, hogy ez egyetemen csak 72 hallgató tanulja a theologiát. Amerikából van 11, Ázsiából 7 s Afrikából 2 hallgatója. Ezeket olvasva, csakugyan nem frázis az, hogy Németország a tudomány hazája. A többi egyetemek hallgatóinak létszámát is figyelemmel fogjuk kisérni s alkalomadtán híven regisztrálni. Egy ultramontán történetíróra hívom fel az olvasók figyelmét. Az illetőnek Michael Emil a neve; insbrucki róm. kath. egyháztörténeti tanár, különben a jezsuitarend tagja. A minap kiadott művének a címe : »Geschichte des deutschen Volkes seit dem dreizehnten Jahrbundert bis zum Ausgang des Mittelalters*. Mint mára mű címe is jelzi, írója Janssen híve, az ultramontán történetírás egyik inkarnátus képviselője, ki müvét addig a korig írja meg. a hol Janssen azt megkezdette, t. i. a reformációig. A forrásoknak ultramontán felhasználásával és értelmezésével ki akarja mutatni, hogy »a középkor korántsem volt sötét és barbár korszak, sőt kora szociális kérdését remekül megoldotta«. Bár ellene vagyunk a középkor kisebbítésének, de ép annyira ellene vagyunk a középkori kultura és vallás tendenciózus magasztalásának, a reformáció rovására. A reformáció vallása és kulturája összehasonlíthatatlanul magasabb és érettebb fokon áll a középkorinál. Mert hát a történelem rég beigazolta a középkori római katholicizmus államellenes, forradalmi s a szociális kérdés megoldására teljesen képtelen jellegét. Bizonyos előszeretettel jellemzi Michael a középkori német gazdasági viszonyokat, a parasztok jogi és szociális helyzetét, azoknak szabadságát és életörömét, s bizonyos elégtétellel konstatálja, hogy mindebben az egyháznak s különösen a szerzetességnek van a legnagyobb érdeme. Dicsérettel emlékszik meg »az egyház telepítési munkásságáról*, s »ha a népek szinte megsemmisítették egymást, az egyház békegalambja mindenkor rendületlenül állott*. Kiemeli az egyház erdemeit az ipar, kereskedelem és forgalom terén, és úgy találja, hogy itt »ideális állapotokkal*
