Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-30 / 18. szám
meg: A komoly szavalatra Németh Gézának »A kóbor énekes® című költeménye, a víg szavalatra pedig Ábrányi Emilnek a Kisfaludy-Társaságban is felolvasott s nagy hatást keltett »A krakéler* című monológja volt kitűzve. A komoly szavalat díjáért (6 frt) öten versenyeztek, a víg szavalatra pedig csak egy jelentkező volt. Az előbbit az öt versenyező közül Farkas Andor III. é. joghallgató nyerte el, míg Nyitray Lajos I. é. theol. és Hegyi Mihály II. é. joghallgató megdicsértettek./ A víg szavalat díját a biráló bizottság, dicsérettel való tudomásvétel mellett, Nagy Béla I. é. joghallgatónak, az egyetlen versenyezőnek ítélte oda. A kultuszbudget tárgyalása után érdekesnek és tanulságosnak látjuk közölni, a »Statesman's Yearbook« megbízható adatai alapján a következő statisztikát. Anglia budgetje 1898-ban 102 millió 541 ezer font volt, a melyből vallási és közoktatási célokra fordítottak 10 millió 777 ezer 537 fontot. Franciaországban: évi budget 3,314.358,756 frank; kultuszbudget 211.676,532 frank. Poroszországban: évi budget 2,046.031,385 márka; kultuszbudget 117.537.417 márka. Ausztriában : évi budget 715.920,827 frt; kultuszbudget 29.177,140 forint. Magyarországban-, évi budget 498.240,570 frt; kultuszbudget 13.123.716 forint. Olaszországban: évi budget 1,674654,347 líra; kultuszbudget 42.398,198 líra. Oroszországban : évi budget 1,229,044,000 rubel; kultuszbudget 24.995,000 rubel. Romániában: évi budget 212.153,000 lei; kultuszbudget 27.084,423 lei. Bulgáriában (1894-ben): évi budget 75.219,802 leva; kultuszbudget 8.823,743 leva. Szerbiában: évi budget 63.355.607 dinár; kultuszbudget 4,822.180 dinár. Görögországban: évi budget 93.852.565 drachma; kultuszbudget 5.647,543 drachma. Százalékban kifejezve, a kultuszbudget, az állami budgethez viszonyítva, Angliában 10'5, Franciaországban 6"3, Poroszországban 5 7, Ausztriában 4'0, Magyarországon 2'6, Olaszországban 2*5, Oroszországban 2 0, Romániában 12-7, Bulgáriában 11.7, Szerbiában 7'6, Görögországban 6'0%- — E statisztikából sajnálatos tanulságként tűnik ki, hogy az európai államok közül csupán Oroszország költ aránylag kevesebbet a közoktatás céljaira, mint Magyarország. Sőt, ha még tekintetbe veszszük, hogy Oroszország budgetje 2'0%-át egészen közoktatásra fordítja, Magyarország 2'5%-ában pedig benne van az egyházak segélyezésére fordított 659,172 frt is, akkor igazában azt mondhatjuk, hogy a kultura terjesztése és ápolása tekintetében legutolsók vagyunk az európai államok sorában. Bizony nem jól van ez így ; mert azzal nem áltathatjuk magunkat, hogy nekünk már nem volna szükségünk közoktatásunk fejlesztésére. Ennek a statisztikának a szomorúságát csupán az a tudat enyhítheti, hogy a felekezetek, különösen pedig a két protestáns egyház, az állami 2'50 /0 -°n kívül még több millió áldozatot hoz a nemzeti közművelődés oltárára, a mely milliókról, fájdalom, nem szól a krónika sem a Statesman's Yearbookban, sem az állami kultuszbudgetben. Pedig nem ártana ezekről is jelentést tenni évenként az országgyűlésen; hadd látná az ís, hogy milyen nemes munkát végeznek egyházaink e téren is. EGYESÜLET. A budapesti belmissziói értekezlet a tavaszi idényben utolsó ülését május hó 1-én, hétfőn este fél hét órakor tartja, a ref. főgimnázium dísztermében. Az összejövetelen jelen lesz és felszólal dr. Dukt, Tivadar, Londonban lakó hitfelünk és hazánkfia is, ki tudvalevőleg igazgatósági tagja a Brit- és külföldi bibliatársaság Londonban székeiő központi bizottságának és nagy bibliabarát. Az ülés tárgya: a biblia-olvasás jelentősége az egyéni, a családi és az egyházi életben, melyet dr. Szabó Aladár theol. tanár fog előterjeszteni. Az ülést, mely eredetileg május 8-ra volt tervezve, azért tette át 1-jére az elnökség, hogy azon dr. Duka Tivadar is részt vehessen. M. Protestáns Irodalmi Társaságunk ez évi közgyűlését, tavaszról őszre halasztja. E változtatásra az a kedves értesüles bírta az elnökséget, hogy a társulatot szeptember hónapban Dehreczen kivánja vendégéül látni a maga kebeléhen. A debreczeni nagygyűlés programmját és napját debreczeni tagtársaink, a társulat vezetőségével egyetértőleg fogják megállapítani és közhírré tenni. Örömmel és nagy érdeklődéssel várjuk a társulat debreczeni vándorgyűlését! A M. Prot. Irodalmi Társaságba a folyó évben eddig közel hatvan új tag lépett be, köztük két alapító, néhány rendes és több pártoló tag. A taggyűjtésben a tiszáninneni egyházkerületi tagtársak a legtevékenyebbek, kik között a sárospataki theol. tanárok 22 új tagot, Benke István, hernád-szentandrási ref. lelkész 21 új tagot szerzett a Társaságnak. A rendes tagok sorába lépett Ritoók Zsigmond, egyházmegyei [gondnok is, kinek jó példáját nagyon sokan követhetnék a tiszántúli egyházkerület egyházmegyei és egyházközségi gondnokai közül; mert aránylag ez a vidék s ebben is a világi elem van a leggyengébben képviselve a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságban. Egyházunknak pedig irodalmi mélyítésre, termékenyítésre, mire a társulat törekszik, ma napság oly nagy szüksége van, mint akárcsak a mindennapi kenyerére. GYÁSZROVAT. f Nagy Sándor, jolsvafői reform, lelkész, életének 30-ik. lelkipásztorkodásának 10-ik évében elhunyt. f Füstös Mihály, kákicsi nyugalomba vonult ref. tanító, élete 80-ik évében, f. hó 17-én elhunyt. A boldogultban a régi, patriarkális kálvinista rektoroknak egy igazi tipusa szállott sírba. Kedves, szeretett ember volt közelben és távolban; igazi egyházias érzülettel, nemes szívvel működött egész életén át. Mint gimnáziumot végzett ifjú került Felső-Baranyába, a hol több évi preceptoroskodás után Kákicson alkotott magának boldog földi hajlékot. Itt érte s ünnepelte meg. nem zajosan, nem világi kitüntetések mellett, de tisztelői és szerettei bizalmas
