Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-30 / 18. szám

házi részről Dávid József, világi részről Bárezay László választattak. Több mint 80 ügy letárgyalása következett azután, gyors egymásutánban. Leginkább kiemelkedett a sok közül azon egy lelkésztársunk jogos panaszára hozott határozat, mely elvi fontosságú. A tényállás közetkező: Lelkészi és tanítói fizetési hátralékok behajtása iránt kerestetett meg az illetékes polgári hatóság. S dacára annak, hogy az esperesi hivatal is igazolta nevével és pecsétjével a kimutatás valódiságát, s dacára annak, hogy többszörösen megkerestetett a polgári hatóság zsin. törvényünk 5. §-a értelmében a kimutatott hátralékos összeg behajtása iránt : Borsod vármegye tek. alispáni hivatala olyan tartalmú hivatalos leiratot küldött az esperes közbejöttével az illetékes lelkészi hivatalnak, mely megfeledkezve szentesített törvény adta jogainkról, birálja a kimutatott összegek valódiságát, mi által kétségbe vonja mintegy az egyházi hatóságok azon jogkörét, hogy az ő hivatalos s esperes által megerősített kimutatásuk okiratnak tekinthető legyen. Egyházmegyénk természetesen sérelemnek vette ez eljárást s elhatároz!;), hogy erélyes hangon megfogalmazott átiratot küld a tek. alispáni hivatalnak, kimondván, hogy az ily kimutatások valódiságát és helyességét minden tekintetben megállapítani az egyházi hatóság tartja magát illetékesnek, a végrehajtás végett megkeresett közigazgatási hatóságot egyedül és kizárólag a végrehajtás tényleges foganosítása végett keresi meg, nem pedig felülbírálás végett, A tanügyi bizottság elnökévé Bodnár István választatott. Képviselőkül, az elnökségen kivül: Svingor József, Balogh István papi, Szekrény essy Árpád, Ifj. Vay Tihamér világi tanácsbirák küldetnek. A kis Barcikának második harang alap javára egy pohárköszöntő 30—40 frtot eredményezett, s a másodnap estén tartott bál is tisztán jövedelmezett e célra vagy 30—40 frtot. Köszönettel tartozik egyházmegyénk a kis Barcika lelkes, vendégszerető magyar népének ; köszönettel a lelkésznek és családjának, kinek oroszlánrésze van abban, hogy mindnyájan kellemesen töltöttük az időt az anyaszentegyház falai között! Kápolna. Sztihay Benedek, értekezleti jegyző. A külső-somogyi reform, tanítói egyesület 25 éves jubileuma. A külső-somogyi ref. egyházmegyei lanítók testülete igen szép, lélekemelő ünnepélyt rendezett f. hó 10-én, Kőröshegyen, a ref. iskola tágas termében. Összejöttek mind a tanítók; — a legtávolabb eső falvak tanítói, úgyszinte a legszegényebbek is lelkesedéssel ragadták meg az alkalmat, hogy ezen az ünnepélyen részt vegyenek. De nemcsak a tanítók, hanem mi szomszéd lelkészek is örömmel siettünk, a mi kedves tanítóink meghívása folytán az ünnepélyre, hogy együtt örvendjünk az öriilők seregével. Az ügy, a melynek alkalmából összegyülekeztünk, méltó volt az ünnepélyre s méltó a feljegyzésre, mert e napon ülte meg a külső-somogyi ref. tanítói egyesület fennállásának 25-dik évfordulóját. Ezen ünnepély lefolyásáról akarok én, mint egyik jelen volt lelkész, beszámolni. A tanítói egyesület mult évi közgyűlése alkalmával elhatározta már a jubiláris ünnepély megtartását; továbbá kimondta, hogy megíratja és felolvastat] a az egyesület 25 éves történetét, s hogy mivel az 1874 évi egyházmegyei jegyzőkönyv 16. lapja szerint a f.-iregi, kőröshegyi és juthi akkori tanítók lettek legelőször jutalomkönyvvel kitüntetve, — a három közül még élő Bodor-Sándor, kőröshegyi tanítót, valami emléktárgygyal megtiszteli. Ezen végzés értelmében tartatott meg Kőröshegyen az ünnepélyes gyűlés ápril 10-én A díszgvűlés d. e. 10 órakor vette kezdetét. Az elnöki helyet Tury Károly, kapolyi lelkész, egyesületi elnök s Bakonyi József, endrédi tanító, alelnök foglalták el. A 37. dicséret 1-ső versének eléneklése után az egyesület elnöke ékes szavakban ecsetelte az összejövetel célját, s üdvözölvén a megjelenteket, a díszgy ülést megnyitotta. Ezután következett az emlékbeszéd megtartása, melynek megírásával s elmondásával Csulhy Lajos, telekii tanító bízatott, meg. Magvas, az egyesület előállását, megalakulását, 25 évi munkálkodását hiven feltüntető, választékos nyelvezettel megírt s kiváló szónoki tehetséggel előadott beszéde mindvégig lekötötte a jelenvoltak figyelmét. Mi, a kik ismerjük az egyesület 2") éves történetét, lelkes éljenzéssel jutalmaztuk az emlékbeszédet s teljes elismeréssel adóztunk a derék szerzőnek. Az ünnepélyes gyűlés 2-dik pontja a Bodor Sándor, köröshegyi tanító úr részére — a tanítói kar filléreiből vásárolt — emléktárgy átadása volt. Hogy mi összefüggésben van Bodor Sándor tanító úr kitüntetése az egyesület 25 éves emlék- ünnepélyével, — egy pár sorban jelzem. A midőn 1874. április 9-én megalakult a külső-somogvi tanítói egyesület, ugyanakkor jött létre a szorgalmas tanítók megjutalmazására létesített alap is, hogy a tanítók szorgalma, fáradsága némileg megjutalmaztassék s a nemes versenynek ez által is több lelkes bajnoka támadjon. A legelső jutalom a ságváron tartott kör-lelkészi értekezleten az iregi (Laky Sándor), köröshegyi (Bodor Sándor) s a juthi tanítók részére adatott ki. Ezek közül ma csak egy van életben, a mindnyájunk által tisztelt és szeretett Bodor Sándor, köröshegyi tanító s ma is époly buzgón, elismerésre méltóan működik, mint 25 évvel ezelőtt. Méltónak Ítélte tehát az egyesület, hogy érdemekben megőszült tagját, a kit 25 évvel ezelőtt legelőször kitüntetett, ma 25 év után, a jubiláris gyűlésen ismét kitüntesse. E végből közadakozásból egy emléktárgyat vásároltak az egyesület tagjai, a melyet Bakonyi József alelnök adott át a derék tanítónak. szép beszédben méltatva a kitartó munkálkodás s fáradság jutalmát; feltüntetve Bodor Sándor szorgalmát s a tanítás terén szerzett kiváló érdemeit. A beszéd végén kartársai nevében arany gyűrűt nyújtott át neki, a melybe a kitüntett tanító nevének kezdő betűi vannak bevésve. Szép kitüntetés, — a pályatársi szeretetnek s ragaszkodásnak nemes megnyilatkozása volt e dolog; nem csoda tehát, hogy ha az ünnepelt tanító könyes szemmel hallgatta végig az alelnök beszédét, s ha most, a 25 éves dolgokra viszaemlékezve, elérzékenyedett. Ezután Szerényi István, szóládi tanító, az egyesület jegyzője olvasta fel Katona Ferencz, szóládi lelkész ódáját, melyben a kitüntetett tanítót üdvözölte. Majd az ünnepelt férfi, a kitüntetett tanító állt elő; de a meghatottságtól alig tudott szóhoz jutni, s csak pár szóval mondott köszönetet kartársainak. A köszönő szavak elhangzása után mind kezet szorítottunk az érdemes tanítóval, s igazi szeretetből kifolyólag kívántunk neki sok számos éveket.