Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-30 / 18. szám
sára maga a közgyűlés egyeteme az önmaga által beválasztott 2 /5 résznyi többséggel reagál. De legyünk igazságosak ! Az egyházmegyei gondnokok, a püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségek főgondnokai, az illető testületek hármas felterjesztése alapján választatnak a közgyűlés által. Ezen 70—80 tag megválasztására in direkte befolyása mégis csak van az illető testületeknek. Csak hogy a befolyás indirekt és számos példa igazolja, hogy nem azok választattak meg, a kiknek megválasztását az illető testületek óhajtották. Es a legelemibb alkotmányos érzület is beláthatja, hogy roppant különbség van a között, ha valamely testület maga választja tisztviselőit, avagy csak kijelöl hármat ós a felsőbb hatóság választ neki a jelöltekből egyet. Igen jól tudjuk, hogy a szabadság klasszikus földének szabad alkotmányát épen ezen kijelölési rendszer tette volt tönkre a XVIII. században, mert az állam csak jelölt, ele más választott. De menjünk tovább. Van az egyházkerületnek körülbelől 500 anya-, illetőleg társegyházközsóge; ezek képviseltetnek 70—'80, közvetlenül választott képviselő által. Van az egyházkerületnek 18 egyházmegyéje, 10 püspöki vizsgálat alatt álló egyházközsége; ezek képviseltetnek közvetlenül választott 36, ós közvetve választott (illetőleg csak jelölt) 70—80 képviselő-esperes, jegyző, gondnok által. Van az egyházkerületnek hót közép- és egy főiskolája; ezek képviseltetnek körülbelől 100—107 képviselő-gondnok ós tanár által, kiket mind az egyházkerületi közgyűlés választ, illetőleg egyes tanárokat a kultuszminiszter nevez ki. Es ezen számarány után mondja még valaki, hogy az egyházkerület alkotó szerveinek, alsóbb egyházi hatóságainak az őket súly és tevékenységi kör szerint megillető befolyás jutott osztályrészül a kerület legfőbb, döntő kormányzatában. Az iskoláknak indokolatlanul nyújtott túlságos befolyás semmivel, kerek e világon semmivel sincs megmagyarázva. Reájok a közgyűlésben nagy súlyt fektetni azért, mivel — mint mondani szokták — intelligenciát képviselnek, elhibázott és igazságtalan dolog. A lelkészek intelligenciáját ily közvetett úton meggyanúsítani senkinek sincs joga, s ha teszi valaki: önmaga ellen tesz bizonyságot. Csakhogy ha az egyházi testületek jogtalanul és káros módon szoríttatnak háttérbe az egyházkerületi közgyűlés legalkotmányosabb szervezetében, azért még ezzel nincs ám vége az alkotmány-tökély sántikálásának. Csak egy példát idézünk, hogy a khaoszról tiszta kép legyen alkotható. Az egyházközségek lélekszám után választják képviselőiket, úgy hogy minden 5000, illetőleg megkezdett 5000 lélekre egy képviselő jut. Tehát az egyházközségek választó-körökbe osztatnak 5—5000 lélekszám szerint, s együtt választanak egy-egy képviselőt. Választják az egyházközségi presbitériumok,— illetőleg képviseleti közgyűlések, hol ilyenek vannak. Azonban a több egyházközségből álló körnél, ezen lélekszám után választandó képviselőre beadott szavazatok nem lélekszám arányában mérlegeltetnek, hanem egyházközségenként. Ez minden következetlensége mellett is elviselhető; habár különös is, hogy az 5000 lélek után választandó képviselő választásánál egy 300, meg egy 400 lelkes egyházközség legyőzheti a vele egy körben levő 4300 lelkes egyházközséget. De itt jön még ráadásul az alkotmányosság netovábbja : nem is egyházközségenként veszik számba a szavazatokat, hanem presbitériumonként. Ez azt teszi, hogy egy társegyházközség egy lelkószszel ós két presbitériummal két szavazatot számít, bármily kicsiny is, sőt — mert kimondatott, hogy minden egyházközség annyi szavazatot ad, a hány presbitériuma van — lehetséges, hogy a körlelkészség 3—4 szavazatot is adhat ezen az alapon. — Hogy hol itt a ráció, hol az alkotmányos felfogásnak a megfelelő tünetkezése : azt mi nem bírjuk a zavarosból kihalászni. Az alkotmányosság fogyatékos voltát érzik az egyházközségek, melyeknek tulajdonát képező vagyonával is tud disponálni a kerületi közgyűlés és igazgató-tanács. íme egy eset. X egyházközség r. forintnyi összeget beszolgáltat felhívásra a központba. Később építkezési célokra szükséges volna a fenti összeg. Nem kapja ki, hanem utasíttatik, hogy vegyen kölcsönt a központból. Ő kap 5%-ot; a kölcsönért fizetni fog 6Va%-ot. Az egyházközség, mely a szükségnek megfelelő összeggel rendelkezik, X éven át l'/s-ofc köteles a kútba dobni. — Érzik az alkotmányosság fogyatékos voltát az egyházmegyék is, melyek az erős központi kormányzat mellett az egyházközségek és az igazgató-tanács kéréseit, illetőleg rendelkezéseit fel s le expediálják. Egész életfunkciójuk ebben merül ki, minthogy az oly fontos canonica visitatió nem egyházmegyei, de esperesi fnnkció. — De megérzik az alkotmányosság folyatókosságát a középiskolák is, melyek még csak tanárjelölósi joggal sem birnak egyébkópen, hanem csak úgy, hogy a 18—20 tagu jelölő bizottságba négy tagot küldhetnek. Tudnánk ugyan még számos példát idézni arra, hogy az egyes, u n. autonom testületek mily gyámság ós korlát közé vannak szorítva, hogy p. o. még csak gondnokot sem választhat a gyülekezet szabadon stb.; — hogy a központi igazgatási szervvel, az igazgató-tanácscsal szem-35*
