Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

szavazáskor dr Bartók 145 és Szász Gerő 110 szavazatot nyert. Erre az elnök dr. Bartók Györgyöt 35 szótöbbséggel Erdély törvényesen megválasztott püspökének nyilvánította. Az új püspököt küldöttség hívta a gyűlés színe elé, hol báró Bánffy elnök üdvözölte, mire Bartók meghatottan, röviden, de velősen válaszolt. A zajos tetszéssel fogadott nyilatkozatot Lapunk vezércikkében méltatjuk. Az új püspököt bizalomteljes remény nyel, rokonszenvvel és azzal a forró óhajtással üdvözöljük : segítse rá Isten, hogy a békesség és gyógyulás apostola lehessen Erdély egyházi életében ! Személyi hír. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök úr, nejével együtt néhány heti üdülés végett Abazziába utazott. Tiszta szívből kívánjuk inindkettőjöknek, hogy teljesen kipihenve és felüdülve térhessenek vissza körünkbe. Egyházkerületi gyűlés. A tiszáninneni ref. egyházkerület május hó 2-ik és következő napjain fogja közgyűlését megtartani Miskolcon. Elmozdított lelkészek. Az egyetemes konventi bíróság Begedi István, istvándi és Fáncsik János, naszályi ref. lelkészeket hivatalukból végleg elmozdította. Bizony szomorú dolog hogy még ily kemény Ítéletre is szükség van közöttünk. A protestáns konferencia folyó hó 17-én jött össze harmadízben Budapesten, a ref. főgimnázium nagytermében. Az érdeklődés most is nagy volt, nemcsak a fővárosi két prot. egyház tagjai, hanem még a közelfekvő vidéki egyházak tagjai részéről is, a mennyiben megjelentek az értekezleten az ó-budai, az újpesti és a váchartyáni lelkészek is. Az értekezlet tárgya a vegyesházassagok és az áttérések körül szenvedett veszteségeink orvoslása volt, a mely kérdést Fábián Dénes, budapesti ref. segédlelkész vezetett be. Az előadó, hangoztatván, hogy a vegyesházasságok és az áttérések tere az, a melyen a mai viszonyok között minden erőnket fel keli használnunk, hogy a lélekhalászó pápás propagandával szemben védekezhessünk, ismertette azt az eljárási módot, a rnelylyel a vegyesházasságoknál a születendő gyermekeket egyházunk számára biztosítani igyekszik. Felpanaszolta azorfban, hogy az egyesség-kötések akadályokba ütköznek, mert a szegény embereket, ha a közjegyzők előtti egyességkötés költségeit kikerülni akarva a polgármesteri hivatalhoz, vagy a járásbíróságokhoz fordulnak, ott alig akarják őket elfogadni. — A lélekhalászat másik tere a pápás egyházra nézve a kórházak, a hol az ápoló apácák mindent elkövetnek hitfeleink áttérítésére. Ez ellen sikeresen csak akkor küzdhetnénk, ha volna a budapesti prot. egyházaknak egy-egy misszionárius lelkészük, a kik a kórhá-. zakat rendesen látogathatnák s ott szenvedő feleinket a hitben erősíthetnék. Hozzászóltak a kérdéshez Haypál Benő, budai ref. lelkész, a ki hangsúlyozta, hogy e dolgokban egyházainknak agresszív munkát kell kifejteniük. Itt nem szabad liberáliskodni, mert a liberalizmus csak a közöny köpönyege. A vegyesházasságok körül ajánlja, hogy az anyakönyv-vezető hivatalok hirdetési táblájáról jegyeztessék ki a lelkészek a vegyes párokat s ha lehet, látogassák meg őket személyesen, vagy pedig levélben hívják meg magukhoz, s így igyekezzenek őket a mi egyházainkra előnyös egyességkötésre_ rábírni. Felpanaszolja azonban, hogy a pesti lelkészek az adminisztrációval s egyéb lelkészL_funkciókkal annyira el vannak halmozva, hogy igazi sikeres munkát az egyház érdekeinek eme biztosításában nem képesek kifejteni. — Az áttérések körül ajánlja, hogy a hozzánk áttértek teljes megnyerése végett tartsanak a lelkészek hetenkint vallásos összejöveteleket, bibliamagyarázással s hitelveink ismertetésével, s ez összejövetelekre hívják meg az áttérteket. Kívánatosnak tartja továbbá, hogy ha hozzánk róm. kath. pap tér át, attól, az áttérését bejelentő nyilatkozaton kivül kívánjuk meg azt is, hogy elhatározása indokait Írásban is terjeszsze be. Ez az indokolás előnyös volna mind az áttérőre, mind egyházunkra nézve. Az áttérő, ha becsületes indokait megismerteti, fedezve volna az áttérése nyomában, elhagyott egyháza részéről feltámasztott piszkos gyanúsításokkal szemben; egyházunknak pedig, ha ez indokokat nyilvánosságra hozná, épen olyan jó fegyverek volnának a küzdelemben, mint a francia és spanyol protestánsoknak. — Mészáros Sámuel, ó-budai ref. lelkész kívánatosnak tartja, hogy egyházaink tegyenek célszerű lépéseket a vegyesházassági egyességkötés nehézségeinek elhárítására. — Tóth Sámuel, budapesti ref. segédlelkész azt ajánlja, hogy a vegyesházasok felvilágosítása és informálása céljából jó volna egy kis ismertetést készíteni, a mit a felek kezébe lehetne adni. — Végül Hamar István, theol. tanár szólt a kérdéshez. Szerinte jó és szükséges a védekezés az egyes konkrét esetek alkalmával is, azonban e nagy kérdéseket semmiféle emberi ügyeskedéssel sem lehet sikeresen megoldani. A baj nem csak abban van hogy a pápislaság igen erős és ügyes propagandát fejt ki, hanem főként abban, hogy a mi egyháztagjaink igen gyengék a hitben, az egyház hitelveínek ismeretében s ennek folytán az egyházhoz való hűségben is. Ha sikert akarunk elérni, akkor ezt az utóbbi s legfőbb bajt kell megszüntetnünk. Ennek orvossága pedig nem lehet más, mint az evangélium erőinek, egyházunk ismeretének és szeretetének bevitele a családokba, az iskolákba s az életbe. Az evangéliumi lelki gondozás a valóban szükségos dolog, s ha ezzel megerősítjük egyházunk tagjait, akkor meg is fogjuk őket tartani s a pokol kapui sem vehetnek rajtunk diadalmat. — A legközelebbi konferencia május 8-án fog megtartatni, a melynek tárgyát: »A bibliaolvasás az egyéni, a családi és az egyházi életben* — Szabó Aladár ref. theol. tanár fogja bevezetni. (H.) Egyházi közéletünk pezsdülése örvendetesen halad előre. Mind többen és többen érdeklődnek bajaink iránt s keresik annak orvosszereit. A Debreceni Prot. Lapban Ritoók Zsigmond, egyházszerető világaink egyik legtiszteltebb alakja, a bihari traktus gondnoka s a nagyváradi kir. Ítélőtábla elnöke kezd meg egy hosszabbnak ígérkező cikksorozatot »Nézetek az ev. ref. egyház helyzetéről és teendőiről < cím alatt. A cikksorozat széles körre kiterjedő megfigyeléseket és tanulságokat fog felölelni, a mennyiben a következőket igéri, »Először is az ev. ref. egyház tagjainak számát s az ország összes lakossága közt elfoglalt arányszámát mutatom ki, s a természetes szaporodásban, az egyház tagjai számának növekvésében vagy hanyatlásában, a kitérések és áttérések, a jegyesek közt létrejött egyességek s a felekezeten kívüliek számában keresni kívánom azokat az adatokat, a melyek szimptómái lehetnek a hanyatlásnak vagy erősbödés fokának. Ezzel kapcsolatban kitérek azokra a jelenségekre, a melyek a vallásfelekezetek és nemzetiségek érintkezésénél, tapasztalat szerint egyházunk vérveszteségét jelölik. Röviden foglalkozni kívánok az ev. ref. egyházaink által fentartott fő-, közép- és népiskoláink gyarapodását vagy hanyatlását mutató statisztikai számokkal s általában a ref. vallású tanulók számának és arányszámának vizsgálatával és nevelésügyünkre vonatkozó észlelésekkel; különösen — a mennyiben az fejtegetéseim céljára szükséges — foglalkozni kívánok azokkal az ada-