Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

szavazáskor dr Bartók 145 és Szász Gerő 110 szavaza­tot nyert. Erre az elnök dr. Bartók Györgyöt 35 szótöbb­séggel Erdély törvényesen megválasztott püspökének nyil­vánította. Az új püspököt küldöttség hívta a gyűlés színe elé, hol báró Bánffy elnök üdvözölte, mire Bartók meg­hatottan, röviden, de velősen válaszolt. A zajos tetszéssel fogadott nyilatkozatot Lapunk vezércikkében méltatjuk. Az új püspököt bizalomteljes remény nyel, rokonszenvvel és azzal a forró óhajtással üdvözöljük : segítse rá Isten, hogy a békesség és gyógyulás apostola lehessen Erdély egyházi életében ! Személyi hír. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök úr, nejével együtt néhány heti üdülés végett Abaz­ziába utazott. Tiszta szívből kívánjuk inindkettőjöknek, hogy teljesen kipihenve és felüdülve térhessenek vissza körünkbe. Egyházkerületi gyűlés. A tiszáninneni ref. egy­házkerület május hó 2-ik és következő napjain fogja közgyűlését megtartani Miskolcon. Elmozdított lelkészek. Az egyetemes konventi bíróság Begedi István, istvándi és Fáncsik János, naszályi ref. lelkészeket hivatalukból végleg elmozdította. Bizony szomorú dolog hogy még ily kemény Ítéletre is szükség van közöttünk. A protestáns konferencia folyó hó 17-én jött össze harmadízben Budapesten, a ref. főgimnázium nagy­termében. Az érdeklődés most is nagy volt, nemcsak a fővárosi két prot. egyház tagjai, hanem még a közelfekvő vidéki egyházak tagjai részéről is, a mennyiben megjelen­tek az értekezleten az ó-budai, az újpesti és a váchar­tyáni lelkészek is. Az értekezlet tárgya a vegyesházassa­gok és az áttérések körül szenvedett veszteségeink orvos­lása volt, a mely kérdést Fábián Dénes, budapesti ref. segédlelkész vezetett be. Az előadó, hangoztatván, hogy a vegyesházasságok és az áttérések tere az, a melyen a mai viszonyok között minden erőnket fel keli használ­nunk, hogy a lélekhalászó pápás propagandával szemben védekezhessünk, ismertette azt az eljárási módot, a rnely­lyel a vegyesházasságoknál a születendő gyermekeket egyházunk számára biztosítani igyekszik. Felpanaszolta azorfban, hogy az egyesség-kötések akadályokba ütköznek, mert a szegény embereket, ha a közjegyzők előtti egyes­ségkötés költségeit kikerülni akarva a polgármesteri hiva­talhoz, vagy a járásbíróságokhoz fordulnak, ott alig akar­ják őket elfogadni. — A lélekhalászat másik tere a pápás egyházra nézve a kórházak, a hol az ápoló apácák min­dent elkövetnek hitfeleink áttérítésére. Ez ellen sikeresen csak akkor küzdhetnénk, ha volna a budapesti prot. egy­házaknak egy-egy misszionárius lelkészük, a kik a kórhá-. zakat rendesen látogathatnák s ott szenvedő feleinket a hitben erősíthetnék. Hozzászóltak a kérdéshez Haypál Benő, budai ref. lelkész, a ki hangsúlyozta, hogy e dolgokban egyházainknak agresszív munkát kell kifejteniük. Itt nem szabad liberáliskodni, mert a liberalizmus csak a közöny köpönyege. A vegyesházasságok körül ajánlja, hogy az anyakönyv-vezető hivatalok hirdetési táblájáról jegyeztessék ki a lelkészek a vegyes párokat s ha lehet, látogassák meg őket személyesen, vagy pedig levélben hívják meg magukhoz, s így igyekezzenek őket a mi egyházainkra előnyös egyességkötésre_ rábírni. Felpanaszolja azonban, hogy a pesti lelkészek az adminisztrációval s egyéb lel­készL_funkciókkal annyira el vannak halmozva, hogy igazi sikeres munkát az egyház érdekeinek eme biztosításában nem képesek kifejteni. — Az áttérések körül ajánlja, hogy a hozzánk áttértek teljes megnyerése végett tartsanak a lelkészek hetenkint vallásos összejöveteleket, bibliamagya­rázással s hitelveink ismertetésével, s ez összejövetelekre hívják meg az áttérteket. Kívánatosnak tartja továbbá, hogy ha hozzánk róm. kath. pap tér át, attól, az áttéré­sét bejelentő nyilatkozaton kivül kívánjuk meg azt is, hogy elhatározása indokait Írásban is terjeszsze be. Ez az indokolás előnyös volna mind az áttérőre, mind egyhá­zunkra nézve. Az áttérő, ha becsületes indokait megis­merteti, fedezve volna az áttérése nyomában, elhagyott egyháza részéről feltámasztott piszkos gyanúsításokkal szemben; egyházunknak pedig, ha ez indokokat nyilvá­nosságra hozná, épen olyan jó fegyverek volnának a küzdelemben, mint a francia és spanyol protestánsok­nak. — Mészáros Sámuel, ó-budai ref. lelkész kívánatos­nak tartja, hogy egyházaink tegyenek célszerű lépéseket a vegyesházassági egyességkötés nehézségeinek elhárítá­sára. — Tóth Sámuel, budapesti ref. segédlelkész azt ajánlja, hogy a vegyesházasok felvilágosítása és informá­lása céljából jó volna egy kis ismertetést készíteni, a mit a felek kezébe lehetne adni. — Végül Hamar István, theol. tanár szólt a kérdéshez. Szerinte jó és szükséges a védekezés az egyes konkrét esetek alkalmával is, azonban e nagy kérdéseket semmiféle emberi ügyeskedéssel sem lehet sikeresen megoldani. A baj nem csak abban van hogy a pápislaság igen erős és ügyes propagandát fejt ki, hanem főként abban, hogy a mi egyháztagjaink igen gyengék a hitben, az egyház hitelveínek ismeretében s ennek folytán az egyházhoz való hűségben is. Ha sikert akarunk elérni, akkor ezt az utóbbi s legfőbb bajt kell megszüntetnünk. Ennek orvossága pedig nem lehet más, mint az evangélium erőinek, egyházunk ismeretének és szeretetének bevitele a családokba, az iskolákba s az életbe. Az evangéliumi lelki gondozás a valóban szüksé­gos dolog, s ha ezzel megerősítjük egyházunk tagjait, akkor meg is fogjuk őket tartani s a pokol kapui sem vehetnek rajtunk diadalmat. — A legközelebbi konferen­cia május 8-án fog megtartatni, a melynek tárgyát: »A bibliaolvasás az egyéni, a családi és az egyházi élet­ben* — Szabó Aladár ref. theol. tanár fogja bevezetni. (H.) Egyházi közéletünk pezsdülése örvendetesen halad előre. Mind többen és többen érdeklődnek bajaink iránt s keresik annak orvosszereit. A Debreceni Prot. Lapban Ritoók Zsigmond, egyházszerető világaink egyik legtiszteltebb alakja, a bihari traktus gondnoka s a nagy­váradi kir. Ítélőtábla elnöke kezd meg egy hosszabbnak ígérkező cikksorozatot »Nézetek az ev. ref. egyház hely­zetéről és teendőiről < cím alatt. A cikksorozat széles körre kiterjedő megfigyeléseket és tanulságokat fog fel­ölelni, a mennyiben a következőket igéri, »Először is az ev. ref. egyház tagjainak számát s az ország összes la­kossága közt elfoglalt arányszámát mutatom ki, s a ter­mészetes szaporodásban, az egyház tagjai számának növekvésében vagy hanyatlásában, a kitérések és átté­rések, a jegyesek közt létrejött egyességek s a felekezeten kívüliek számában keresni kívánom azokat az adatokat, a melyek szimptómái lehetnek a hanyatlásnak vagy erős­bödés fokának. Ezzel kapcsolatban kitérek azokra a jelen­ségekre, a melyek a vallásfelekezetek és nemzetiségek érintkezésénél, tapasztalat szerint egyházunk vérvesztesé­gét jelölik. Röviden foglalkozni kívánok az ev. ref. egy­házaink által fentartott fő-, közép- és népiskoláink gya­rapodását vagy hanyatlását mutató statisztikai számokkal s általában a ref. vallású tanulók számának és arány­számának vizsgálatával és nevelésügyünkre vonatkozó észlelésekkel; különösen — a mennyiben az fejtegetéseim céljára szükséges — foglalkozni kívánok azokkal az ada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom