Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

ellankadt belső egyházi élet föllenclítése, a legszükségesebb szervezeti módosításoknak tapintatos keresztülvitele ime, ezek azok a súlyos egyházi feladatok, a melyeknek sürgős megoldása az új püspökre s a legközelebbi jövőre vár. Erdélyben a kálvinizmus a nemzeti fejedelemség megszűnte óta mindig kettős létharcot vívott: egyházi életét a romanizmus hatalmi karjai fojtogatták, nemzeti lételét a nacionalizmus (igazi néven a dáko-romanizmus) erős hullámai fenyegették elbontással. S ez az egyházi és nemzeti életharc talán soha sem volt elkeseredettebb, mint épen napjainkban. Fanatikus, hatalmas vezér áll a klerikális akció élén ; kiterjedt politikai és társadalmi szervezet mozgatja a nemzetiségi fanatizmust. Megnyugvással vehetjük, hogy az új püspök tudja, érzi, látja az erdélyi kálvinizmus e kettős veszedelmét. Mikor nehéz állásához a világi elemtől támogatást kér, nyiltan kifejezi azt a reményét, hogy »ezt a támogatást annyival inkább megkapja, mert az erdélyi református egyházkerület története egy az erdélyi magyarság történetével«. Ezért arra buzdítja hitfeleit, hogy emeljenek szivükben mindnyájan kettős oltárt: a hit oltárát és a nemzeti eszmények oltárát. Igen,' igen, e kettős oltár lankadó tüzét serényen, lankadatlanul éleszszétek, erdélyi hitfeleim! Dobjátok el eddigi üres jelszavaitokat; ne emlegessétek Enyecl és Kolozsvár meclclő ellentéteit, ne dobálózzatok a pietizmus és modernizmus üres jelszavaival, hanem vigyétek elmétek tudását, szivetek lángját, akaratotok acélát egész erővel a hit és a haza kettős oltárára, mert a klerikális és nemzetiségi fanatizmus immár az elnyelés veszedelmével fenyeget benneteket! JE kettős ellenség a ti legveszedelmesebb ellenségetek, s az ellenök való tömörülés a ti legégetőbb, legszükségesebb teendőtök. Becsüljétek meg közöttetek a hit valódi apostolait s az egyházépítés hűséges munkásait, mert a bennök megpezsdült hiterő és egyházi buzgóság a ti valódi erősségetek és egykor győzelemre vezérlő igazi fegyveretek ! Nem csak én, a ki most nem élek köztetek, de közülötök való vagyok s marcangoló belső küzdelmeteket mindig vérző szívvel szemléltem; nem csak én mondom, de a tények kiáltják hozzátok Irenikus * találó szavaival : »Erdélyi egyházkerületünk külső kinézésében megújultnak látszik, de belső tartalma, a hitélet ereje és buzgósága nem nyilvánul abban a fokban, mely egyházunk jövő sorsára nézve az aggodalmakat alaptalanokká tehetné. Egyházi életünkből hiányzik az egészséges közszellem s az együvé tartozás élénk érzete minden oldalon lanyhult«. »Ki * Ki legyen az erdélyi püspök '? című alkalmi iratában. ne érezné, hogy kerületünkben ma ezek a legszükségesebb dolgok : Tisztelet a múltnak, fejlesztés a meglevő alapokon, békességes, becsületes munka az anyagiakban is, de mindenek felett az anyaszentegyház vallás erkölcsi életének ápolásában ; egészséges közszellem teremtése, atyafiságos szeretet ápolása.® Es még egyet legyen szabad figyelembe ajánlanom az új püspökkel kezdődő új éra küszöbén. Nem csak én állítom, ele egyik legkiválóbb emberetek, boldog emlékű Nagy Péter püspökötök mondotta az egyházi unióról emez emlékezetes szavakat: »Erdélyi egyházkerületünk boldogulása a testvéregyházkerületekkel való egyesüléstől függ: igyekezzünk erősíteni az unió kötelékeit. « A tények igazolták Nagy Péter bölcs előrelátását. Erdély már is jelentékeny anyagi erősödést merített ^z unióból. Es legyetek meggyőződve arról is, erdélyi hitfeleim, hogy minél bensőbbé teszitek többi testvéreitekkel az uniót: erkölcsileg, szellemileg ós nemzetileg is annál inkább fogtok erősödni és boldogulni. Abban a nehéz egyházi küzdelemben, melyet most az ultramontánizmussal folytattok ós abban a nemzeti harcban, melyet az oláh áradattal vívtok: legerősebb és legtermészetesebb szövetségesetek és támaszotok szintén csak a magyar református közegyház. Ne azokat keressétek ós melengessétek tehát, melyek elválasztanak, hanem azokat, a melyek szorosabban összekapcsolnak erősebb hitfeleitekkel. Megnyugvással vehetjük a tényt, hogy Erdély új püspöke, mindjárt az első induláskor, Erdély pacifikálása mellett a hit ós nemzet oltárai körül való buzgó forgolódást és áldozást köti hitfeleinek a szivére. Vajha megfogadnák a bérces haza minden hű reformátusai új püspökük alkalomszerű bölcs intését s szent buzgósággal sietnének lángra gyújtani hitök ós egyházuk oltárán a keresztyén hitbuzgóság meglankadt tüzét ! Vajha az Úr, a minden áldás és kegyelem mindenható Ura, erővel, kitartással s minél teljesebb sikerrel koronázná bölcsen induló szolgájának buzgó forgolódását! Ezt minden kálvinista magyar igaz szívből kívánhatja ós kívánja is Erdély püspökének. Az új püspök életrajzi adatait az alábbiakban közöljük. Dr. Bartók György 1845-ben- Málnáson, Háromszékmegyében született. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön kezdte, a gimnázium felső osztályait ós a theologiai tanfolyamot Nagy-Enyeden végezte. Mindig kitűnően tanult, papi vizsgáját is kiváló sikerrel tette le, s néhai dr. Kovács Ödönnek nagyon kedvelt tanítványa volt. Egy évig