Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-08 / 2. szám

ISKOLAÜGY. Önművelés értelmi, testi és erkölcsi tekintetben, Irta: Blackie Stuart. Útmutató fiatal emberek és tanulók számára. (Folytatás.) Ugy az egészség, mint a jó ízlés szempontjából arra kell különösen ügyelnie a tanulónak, hogy ne vigye magával, bárhova megyen is, a könyvek szagát, mint a hogy egyesek mindig magukon hordozzák a dohány bűzét. A könyvek iránti szerelem ezen ragályának megakadályozására legjobb dolog az ifjú emberre nézve a katonai szolgálat, mint a mely a maga fegyelmével és gyakorlataival egyrészről lekeféli az ifjakról a pedantériának minden mázát, másrészről pedig tartós erővel felövezi derekaikat mindazon kötelességek hü teljedthetésére, melyek a polgári élet és a munkás férfiúság kötelességei gyanánt tekintendők. A modern poroszok, épen mint az ókori görögök, megértik a katonai oktatás értékét s minden férfinak ki kell szolgálni a hadseregben a maga idejét, míg az angol gondolkozók meg a miatt panaszkodnak, hogy az ő ifjaik túlhamar rohannak a boltokba, a minek aztán az ő polgári társadalmuk s férfiaik ereje vallja a kárát. A vasúton és gőzhajón való utazás olcsósága is menthetetlenné teszi ma az olyan tanuló ifjú magaviseletét, ki hétről-hétre és hónapokról-hónapokra ostoba nagy könyve mellé láncolva ül, holott a természet élő képét szemlélve, sokkal egészségesebb képzeleti képeket teremthetne magának. Könyv, természetesen, mindig lehet a tanuló zsebében, ha ugyan könyvre egyáltalában szüksége van, de sokkal .jobb, a mennyiszer csak lehet, függetleníteni magát a papiros segítségétől és egyenesen a természet szemléletéből tanulni, a mikor a természet enyhe fuvalmai játszadozván körülöttünk, valamely »bölcs passivitás« állapotában észrevétlenül növekedünk és erősödünk, gondolatban és érzésben egyaránt. De nem szükséges, hogy a teljes semmittevésnek engedjük át magunkat, mikor az utazás és kirándulások modern szokása úgy az egészség, mint a művelődés céljára felhasználható. A földtan, növénytan, ásványtan s általában a természettudományok összes ágai a szabadban tanulmányozhatók legjobban és mívelésúk szükségképen megkívánja azon munkás és vállalkozó gyalogolás gyakorlását, mely a független férfiúságnak olyan kitűnő iskolája. A történelem és a régiségtan is régi romok közelében, a természet kebelén tanulmányozhatók legjobban, és ezen mi korunkban, mikor az egész világ többé-kevésbbé mozog, az olyan tanuló, ki mindig otthon ül és álmatagul csak könyvekből tanul, azon veszedelemnek tevén ki magát, hogy elgyöngült egészséggel vánszorog át egész életén és túlkorán sírba rogy: bizton rá szolgál arra is, hogy a jó egészségben levő emberek bárgyú különcnek tekintsék. Hogy a test gépezetét a hajlékonyság és erő teljes egyensúlyában tarthassuk fenn: a játékok és a torna első helyen érdemelnek figyelmet. Egy ebéd előtti rendszeres sétában, melyet sokan gyakorolunk, kétségen kivül van valami formális, a mit nem mindenki tud egyenlő haszonnal élvezni; azoknak, kiknek az ilyen alakiság terhökre van, az athletikai játékok adják meg a szükséges gyakorlatot, főként, ha azok bizonyos egészséges társadalmi érzékkel párosulnak. Fiúk és fiatal emberek számára a krokett, nyugodtabb vérmérsékletű egyének és megállapodott korú agglegények számára a kugli, s általában minden játszani még képes ember számára a szép labdajáték ajánlható. A csolnakázás, természetesen, ha nincs túlhajtva, mint a hogy az, köztudomás szerint, az oxfordi és cambridgei egyetemi tanulók körében történik, hanem ha az evezőlapátnak jól értett kezelése mellett igénybe vétetik annál minden erő, mely a kész és erőteljes férfiassághoz tartozik — nagyon nemes testgyakorlat. A horgászás az álmodozó és költői lelkek kedvenc játéka, míg esős időben kétségen kivül a billiárd a legjobb játék, mint a mely fejleszti a szem gyorsaságát, élénkíti a tapintás érzékét s igazán bámulatos módon finomítja számító tehetségünket. Ezzel szemben a kártya ostoba játék, s köztük a legjobb, a whist is csak az emlékezőtehetség gyakorlására való, míg a sakkot szórakozásnak alig lehet tartani, mert inkább tanulmány, az agynak komoly gyakorlata az, melynek egy felületes elmetehetséggel bíró emberre meglehet a maga vonzó ereje, de egy rendszeresen gondolkozó főre nézve aligha szolgálhat az pihenés gyanánt. 3. Hadd tegyek most már néhány megjegyzést az evés és az ivás nagyon is közönséges, de egyáltalában nem mindig bölcsen végzett módjára nézve. Jól mondá egy valaki, hogy a világnak két legnagyobb gyilkos hatalmassága a tömés és a falás. Bizonyos dolog, hogy ezekben sok szegény tanulónak nincs része, ámde épen olyan bizonyos, hogy először is kell valami ennivalódnak lenni, s másodszor, hogy a mit eszel, annak tápláló eledelnek kell lennie. E tekintetben a részleteket illetőleg az orvos tanácsát kell igénybe venned ; de én azt hiszem, általánosan el van fogadva, hogy a legegyszerűbb ételek gyakran a legjobbak. Föltéve azonban, hogy van elegendő és jó táplálékunk, az emberek sokféleképen vétkeznek ezek megevésében. Vannak olyan emberek, a kik egész életükön át sohasem sétálnak, hanem mindig csak szaladnak, kik nem értenek ahhoz, hogy valami mellé nyugodt elhatározással üljenek oda, s így ebédjöket is mintegy gyors ügetésben hányják be, hogy lehetőleg minél előbb elkészüljenek vele. Ez rosz politika és rosz filozófia. A gyorsan evő ember megfosztja magát úgy az evés gyönyörűségétől, mint az emésztés hasznától. Ha a nagyvárosi üzletemberek hajlandók ezen egészségtelen szokásra, a tanulók s a könyvekkel foglalkozó emberek szintén nem mentek ugyanezen kísértéstől. Egyes mohó olvasók nemcsak azért hányják