Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-02 / 14. szám

véleményezése, hogy a magánvizsgálati díjak a tanárkart, vagy az iskolafentartási alapot illessék-e ? — Az ügy visszatétetett, az őszi egyházkerületi gyűléshez teendő jelentés bevárásának kimondásával, a h.-m.-vásárhelyi egyháztanácshoz. Tudomásul vétetett a h.-nánási és karcagi gimnáziumok nyilvánossági jogának miniszteri elismerése, valamint a máramarosszigeti főgimnázium ügyében beterjesztett többféle jelentés. Kevés módosítással megerősíttetni javasoltatik a m. túri gimnázium rendtartási szabályzata. A gimn vallástani könyvekről szóló felügyelői jelentés kapcsában javasoltatik, hogy az egyház történeti tankönyv megírásával Balogh Ferenc theol. tanár bízassék meg, S. Szabó József főgimnáziumi tanár kéretvén föl, hogy a munka irályának a gimnáziumi tanulók igényeihez alkalmazásánál a szerző mellett a revizori tisztet teljesítse. A pót- és javító érettségi vizsgák helye ügyében maradjon az eddigi gyakorlat. (Debr. Pr. L.) Dr. Mitrovics Gyula, a sárospataki ref. főiskola érdemes ifjú tanára, a nyári szünidő "'alatt, művészettörténeti tanulmányok tétele céljából külföldi utazásra indul. Ez utazásához a M. Tudományos Akadémia 400 frt segélylyel járul. Theológiai licenciátus Lener Géza, a debreceni reí. főgimnázium segéd tanára, a mint a debreceni Prot. Lap«-ban olvassuk, 'Die Rechtfertigungslehre der Loci Melanchtons. nach ihrer - Entwickelung dargestellt* című dolgozata alapján, a bécs;

ref. theológiai fakultáson theológiai licenciátust nyert. — Az új licenciátusnak a legszívesebben gratulálunk, s örömmel látjuk, hogy ifjabb theológusaink közül mind többen igyekeznek magukat tudományos theológusokká képezni. Az országos középiskolai tanáregyesület közlönyének f. hó 12-iki száma hozza egész terjedelmében az egyesületnek a Kultuszminiszterhez intézett feliratát. Igen érdekes és fontos ez a felirat, mert teljesen világos tükrét nyújtja a tanárokat foglalkoztató gondolatoknak, mind a tanítás reformjára, a tanárképzésre s a tanárok anyagi és társadalmi helyzetére vonatkozólag. A középiskolai tanterv-revizióval kapcsolatban felemtíti a felirat azokat az egyéb feladatokat, a melyek még magvalósítandók volnának a tanítás sikere érdekében. Ilyeneknek jelzi a középiskolák túlzsúfoltságának megszüntetését s a maximális létszám laszállítását. A tanárképzés javítása érdekében kívánja a leendő tanárok pedagógiai kiképzését s az iskola iránt való szeretet ápolását. Óhajtja a tanár-állomány felfrissítése érdekében a törzsökös magyar családok gyermekeinek a bevonását, s hogy ez megtörténhessék, a tanári pályának más, diplomás pályákkal versenyképessé tételét. Erre vonatkozólag kívánja a helyi előléptetés rendszerének behozását, a szolgálati pragmatika megalkotását, a tanárok anyagi és társadalmi helyzetének javítását és emelését. Felekezeti szempontból igen figyelemre méltó s teljesen helyes a feliratnak az a javaslata, hogy a felekezeti és polgári iskolákból az államhoz vagy az állammal szerződéses viszonyban álló intézetekhez átlépett tanároknak, a másik intézetnél eltöltött évei az ötödéves kórpótlékok kiszámításánál vétessenek számításba; — valamint a felekezeti s általában nem állami tanárok vasúti kedvezményes jegyei ügyében való kérelme. Ebben az utóbbi ügyben a tanáregyesület már tett egyszer felterjesztést a kereskedelemügyi miniszterhez, de kérelmére tagadó válasz érkezett. Most újra megújítja kérelmét, és pedig olyan argumentumok alapján, a miket lehetetlen figyelembe nem venni. »A tanárság — mondja a felirat — akár állami, akár nem állami, mind közérdekű funkciót végez, állami teendőt teljesít s nem magának, hanem az államnak dolgozik. Miért ne adja meg az állam a másiknak is azt a kedvezményt, a mit az egyiknek megadott, mikor a másik is épen úgy tanár mint az egyik ; ugyanolyan képesítése van s teljesen ugyanazon munkát végzi, ugyanazokat neveli, mint az állam tanárai.* — »Ha a középoktatás állami feladatát más iskolafentartók teljesítik s ezzel az állam terhén könnyítenek, az állam ebből okot formáljon arra, hogy bizonyos — elég könnyű — kedvezményeket meg is vonjon azoktól, a kiket jórészt véletlenül nem ő fizet, hanem helyette más ? Miért legyen ezzel is egy különbség állítva állami és nem állami tanár közé, mikor a magyar tanárság testületi egységének inkább ápolására kellene törekedni ?« A nem állami tanárnak épúgy szüksége van ismeretei bővítésére, mint az államinak, s az ismeretek bővítését csak elősegítheti, ha a nem állami tanárok is részesülnek a kedvezményes vasúti utazás előnyeiben. Argumentációját így végzi a felirat : »Egy erkölcsi mozzanatot legyen szabad még e mellett kiemelnünk. A felekezeti tanár semmit sem kap az államtól, a mely kiszabja az Ő kötelességeit is és elküldi ellenőrzésére a maga megbízottjait. A felekezeti és nem állami tanár is szívesen teljesíti kötelességét, de az emberi természetben benne rejlik az a vonás, hogy ha bizonyos oldalról mindig csak kötelességeket érez, de semmiféle kapcsot nem talál, amely áthidalná azt a távolságot, a mely közte és a terhet adó között van, akkor bizonyos idegenkedés fejlődik az egyén és a parancsoló között. Azt gondolnók, hogyha ezt a csekélységet, mely az államot semmivel sem terheli, megadnák a felekezeti és községi tanároknak, kik az államtól semmit sem kapnak, ez egy ok volna arra, hogy úgy érezzék, hogy ők is annak az államnak a közegei, ők is azt a hivatást és szolgálatot teljesítik, a mit az állami tanárok, s ezáltal lekötelezve éreznék magukat abban a tudatban, hogy az állam úgy bánik velők, mint az állami tanárokkal. S elvégre a ked vezmények e kiterjesztése előreláthatólag magára a vasúti kincstárra sem lesz káros, ellenkezőleg a föllendülő utazás révén a vasút a tanárok részéről bizonynyal jóval több bevételre fog szert tenni az eddiginél. Mindezeknél fogva engedje meg Nagyméltóságod azon alázatos kérelmünket kifejeznünk: méltóztassék kegyesen odahatni, hogy az állami rendes tanároknak járó vasúti kedvezményekben jövőre a nem állami tanárok, továbbá az állami helyettes tanárok és hittanárok is részesüljenek.* —• Szép és okos beszédek ezek, s bizony ideje volna, hogy a magyar állam egyenlő mértékkel mérjen mindazoknak, a kik munkájában támogatják, s ne állítaná tovább oly merev ellentétbe az »állami<-t és a »felekezeti «-t. EGYESÜLET. A Nagypénteki Református Társaság harmadik Évkönyvét most bocsátotta ki. A társaság, melynek élén Hegedűs Sándorné védnök, dr. Kiss Áron elnök és dr, Takách László gondnok fejtik ki a legnagyobb tevékenységet. a mult évben is jelentékeny lépést telt az erőgyűjtés terén. Megnyerte a kir. államsorsjátékban való