Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-02 / 14. szám

dolgukban ott vannak egészen. A mint itt most beszédei között böngészek, már az első sornál látom a szelídképü, egyszerű modorú, ékes szavú papot. Pedig életemben csak egyszer láttam, — annak is lehet már húsz esztendeje. De benne van egyénisége szeretetreméltóságával, — hite szelid világával, meggyőző erejével, minden sorában. Itt ott érzik csak felosztásainak müvészieskedésében idegen szín; de a kidolgozás, a tartalom egészen az övé. A kezeim alatt levő kötetben 34 egyházi beszéd van; mindmegannyi szinthetika prédikáció. A husvétpünkösdi ünnep-kört ölelik fel, — böjt első vasárnapjától szentháromság utáni negyedik vasárnapig; híven követve az egyházi évet és a perikopát. A böjti beszédekben ott látjuk a bánkódó, a pályaválasztó, a könyörgésre hallgató, az embert szentségre vezérlő, a nehéz órában példát mutató, a megtámadott jézust, a gyenge Pétert, — egytől-egyig sikerült szép beszédekben. Virágvasárnapot egy, nagypénteket és húsvétot két-két beszéd tárgyalja, — s különösen szépek a húsvéti beszédek. Húsvét és áldozócsütörtök között, öt beszédben, a legkülönfélébb keresztyén igazságokról elmélkedik. Istentiszteletről, imádságról, Isten igéjéről, mint legtökéletesebb ajándékról, a gonoszok öröméről, kegyesek bánatáról, szivünk odaadásáról, a dicsőségről, mit Isten szerzett nekünk, s mit nekünk kell szereznünk Istennek. Mind, mind erőteljes szép beszédek. A mennybemenetel napján való elmélkedése tárgya a keresztyén egyház társadalmi tevékenysége. Ez utóbbi — nagyon megszívlelendő beszéd volna ma is. Hatalmas két pünkösdi beszéd követi ezt a sort, a Szentlélek munkásságáról s a keresztyén egyház építőjéről. A következő nyolc beszéd szól az újjászületésről, Nikodemusról, az isteni és keresztyéni szeretetről, elégedetlenségről, boldogságról, az emberi élet tiszteletben tartásáról. A mint az elősorolt címek is mutatiák, a legváltozatosabb tartalmú s igazán gazdag kötet Győry munkáinak eme második kötete. Helyes és okos dolog volt annak kiadása. Győry beszédei mindig aktuálisok leendnek, mert igazi evangéliumi beszédek. Telve vannak valami édes, varázsos nyugalommal. Szelidségük, erő s nyugodtságuk a keresztyén szív békességének beszédes hirdetője. Ugv ömlenek, mint nyugodt méltóságos folyam, melynek tükrét sem zivatar, sem beléomló kőszirtek nem zavarják. Olyan tiszta is, mint a nem háborgatott víz, mely egész mélységében átlátszó, s őszinte, nyílt tekintetével oda bűvöli szemedet tükrének nézéséhez. A míg azonban lágynak látszik : — épen nem erőtelen. Erőnek nyugalma az, a mi elömlik minden során. Az a béke, mely benne lakik, nagy harcoknak eredménye. A Golgotha küzdelmeinek édes gyümölcse az, melyet az iró, megszerzett hite erejével is tud közölni másokkal is, ékesen szóló ajakkal. Ékesen szólásának főékessége az egyszerűség. Az egyszerű fenséges. Ezt az eszthetikai igazságot alig láttam valahol úgy igazolva, mint a Győry beszédeiben. Fordulataiban s a hatás eszközeiben előkelő, diszkrét.. A szentírás ismerete s a Jézus iránti szeretet beszél minden sorából. A rendezés azonban nem valami gondos. Sok tollhibát elnéz, sőt értelmetlenséget is benn hagy. Pl. a II. számú beszédben »Idvezítőnk Istennek ajánlja meg magát.« Pedig tiz sorral előbb egész helyesen, még felajánlja magát. A III. beszédben: (a 17-dik lapon): az emberek túlságosak, túlzók helyett. A következő sorokat is ha gondosabban nézi vala meg a rendező, aligha maradt volna ott ez a' mondat : »A jó sors feledékenység tulsága; a balsors a követelés túlsága.« A VIII. beszéd pedig sem logikailag, sem genetikailag nem a Vll-diknek. hanem a Vl-diknak a folytatása. a mint az nyilván meg is van benne írva. Ezek ugyan apróságoknak látszanak, de nem anynyira apróságok, mint gondatlanságok ; Győry pedig azt nem érdemli. A kik gyönyörködnek az igazi jó keresztyén beszédekben. azok nem fognak csalódni Győry Vilmos beszédeinek ezen kötetében sem. Én a magam részéről boldognak vallom magam, hogy Győry Vilmos sírján újra egy eleven pálmaágot látok, a mely nem fog elhervadni soha. Ne vegye pedig rosz néven a kegyelet, ha én is, egyebem nem levén, egy babérlevelecskénél többet nem tudtam tenni arra a sírra, a mely pedig többet érdemel. Gergely Antal. IRODALOM. ** Rajzok a Szentföldró'l cím alatt egy kis füzet hagyta el a sajtót dr. Zelenka Lajos tollából, ki Vilmos német császár palesztinai útjáról mint szemtanú ír e fűzetben, melynek tartalmát Budapesten a Református Ifjak Egyesületében, Miskolcon a luth. nőegyesületben olvasta föl. A 61 lapra terjedő füzet élénken, szemléletesen be' széli el a császári pár szentföldi útját és a maga palesztinai tapasztalatait, melyek általán véve sokkal kevésbé megragadok és fölemelők, mint a minőknek a vallásos kegyelet képzeli. Palesztina ma a mozlimek által kizsarolt, koldus és piszkos ország. Kulturája, anyagi és erkölcsi élete nyomorúságos. Maga Jeruzsálem is nyomorult és ronda hely, csak a keresztyének tartják benne a lelket. Ám azért a Megváltó iránti szent áhítatból kegyeletes, de egyszersmind fájdalmas érzések között zarándokol benne a hívő keresztyén. A német császár látogatása és a keresztyének számára biztosított jobb helyzet azonban remélni engedi, hogy kivált Jeruzsálemben lassanként más világ támad. ** Magyar irók élete és munkái című nagy irodalomtörténeti vállalatból, melyet a M. T. Akadémia megbízásából Szinnyei Józzef kir. tanácsos ír, megjelent a VI. kötet 8-He füzete, melyben Kossuth-Kovács néven mintegy másfel száz iró életrajza olvasható. A füzet első nagy alakja 28+