Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

még ottani híveink körében is él a remény, hogy idővel saját templomukban dicsérhetik, édes hazánk zengzetes nyelvén az Egek Urát. Segítse őket a kegyelem Istene ! A trentoni egyház az új templom felavatására vonatkozólag a következő meghívást bocsátotta ki: A trentoni magyar ref. egyház templomának fölszentelési ünnepélye március hó 5-én fog megtartatni. Erre a magasztos, lélekemelő ünnepélyre, mely d. e. 10 órakor veendi kezdetét, úgy a helybeli, mint a vidéki hittestvéreket és honfitársakat tisztelettel meghívja az egyház elöljárósága. Programm. I. A templomon kivül. 1. Gyülekezeti ének: LXXXIV. Zsoltár 1-ső vers. 2. Ima, Konyha Pál, pittsburgi lelkésztől. II. Bent a templomban. 3. Gyülekezeti ének: 74 Dics. 1., 2., 3. vers. 4. Felláló ének : Dicsérünk Ur Isten. 5. Főének: 233 Dicséret 1., 3. vers. 6. Alkalmi ima: Kuthy Zoltán, newyor'ki lelkésztől. 7. Alkalmi beszéd : Kalassav Sándor bridgeporti lelkésztől. 8. Keresztelést, végzi : Dókus Gábor south-norwalki lelkész. 9. Gyülekezeti ének: 233. Dicséret 8 dik vers. 10. Úrvacsora-osztás, agendázik: Csutoros Elek clevelandi lelkész. 11. Bezáró ének: 75-dik Dicséret, 3., 4., 5. vers. III. Délután. Imádkozik : Dókus Gábor. Prédikál: Konyha Pál. íme az ünnepély prögrammja, mely újabb tanúbizonysága az amerikai magyar ref. nép buzgóságának, egyháza, vallása szent ügyei iránt való lelkesedni tudásának. Mindnyájunk szivét magasztos öröm töltheti el; lelkünk hálára buzdul, ajkaink imát rebegnek a mindenható Isten jósága iránt, ki az ő szent ügyének közöttünk diadalt, engedett, munkánknak előmenetelt adott s azt áldásival koronázta. Ha a nagy távolság miatt a test szerint nem lehetünk is jelen trentoni hitfeleink magasztosnak Ígérkező ömünnepén : de velők ünneplünk lelkileg, s diadaluknak. mely az evangélium diadala, mi is szivünkből örvendünk. Azok pedig, kik az építés nagy munkájából oly odaadó buzgósággal vették ki részöket, a »névtelen« jóitevők. az áldozatkész férfiak és nők. találják meg majdan jó cselekedetök jutalmát annál, ki megfizet kinek-kinek az ő érdeme szerint. Chicago. Illinois. Harsányi Sándor, ev. reform, missziói lelkész. RÉGISÉG EK. Egy régi tükör, ket levélbe takarva. i. Kegyes Olvasó. Úszód, mely a kalocsai érsek dominiumában van s már régtől fogva Pásztor nélkül hagyatott, jelenleg levitát tart, névszerint Sallai Beniámint, ki egyúttal scholamester és a község nótáriusa. Eléggé értelmes ember, vallásához pedig buzgón ragaszkodó s annak javát kivánó. Corvo rarior albo. Ezen hü és igaz szolgája az Isten anyaszentegyházának, egy panaszszal teli levéllel kereste meg a Gen. Scribát, melyben előadja, hogy miként szorongattatik az úszódi árva eklézsia grof Battyáni József érsek által s aggságoskodva annak állapota fölött, a Tiszt. Atyák tanácsadását kéri, hogy miképpen álljanak ellen a rontásukra törekedőnek. De még inkább kesereg azon siralmas casus fölött, mely Sionunk kerítéseit belölről szaggatja és a nyájat a farkasok prédájává teszi; s rimánkodik a gen. Scribának, hogy a fejét fölemelt és naponkint folyvást öregbedő gonoszt pro insigni sua prudentia, quam primum tollere, et saluti — hoc modó — religionis et ecclesiae Venerandus Superintendens consulere — nihil difficultatem rei moratus — dignaretur. És valóban, a ki csak kissé is figyelmesebb, ugyancsak látnia kell, miféle útnak eredtek főképpen falusi és kisebb-városi tanítóink; mert a nagyobbak — noha nagyon kis részben — kiveendők. Bizonyára csak kevesen vannak, a kik lelkiismeretesen forgolódnak hivatalukban, és nem sokkal nagyobb azoknak száma, a kik értenek is hozzá, hogy miképpen kell formálni az ifjúságot. A munkához nincsenek szokva. Lelkük távol kalandoz az iskolától. Keveset törődnek a közjóval, de annál inkább nézik és keresik a maguk hasznát. — Mások hivalkodással töltik az időt, ide-oda csavarognak, vadászgatnak, özvegyek és szüzek üdvözlésére émelygős verseket componálnak; kényesek, a kik — ne gravius dicam : bőröcskéjüket gondozzák — molliter et delicate. Ha a Prédikátorok által kötelességeikre figyelmeztettetnek; gyülölségbe hozzák azokat. Élnek és cselekesznek csak a Tanácsbeliek tetszése szerint, kiket már régen a maguk gondolkozásához és szokásához idomítottak; a hízelkedés mesterségét is már régen kitanulták. Ezek auctoritásával visszaélve, mitse törődnek azzal, a mit nekik a Prédikátor mond, a kinek különben is semmi becsülete. Nagy hangon szónokolnak és a popule egekig magasztalja őket nagy dicséretekkel. Examenek alkalmára a gyermekek közé kiosztják a feleleteket s úgy kell felelni mindegyiknek a maga rendjén. Évenkint kétszer így játszatja ki magát a Senatus, s így türi, hogy szennyes kendővel kitörlik a szemét. Senki sem érzi a kárt, de mindenek dicsérik a prudentiát, a mit pedig nem prudentiának, hanem tűrhetetlen perfidiának kellene adsignálni. Azok, a kik hivatalukban már régóta hűséggel forgolódtak, megvettetnek, s a kiknek kedves a munka — értem a literátus embereket — rongyoskodnak, koldusokká lesznek, éhen halnak s hazajáró lelkekhez hasonlítanak inkább, mint emberekhez. Mert a községnek csak az ifjú, robustus és nőtlen férfiú a köllős, a ki tud mindent a szája-ize, és semmit az igazság szerint beszélni, — s a ki bemerészel tolakodni a mások ágyasházába, haját felfodorítva viseli, a Mágnásokat járásban, beszédben, ruházatban, evés-ivásban utánozza és fennhordja a fejét stb. Ilyeneket — kiket a jók megvetnek — keresnek maguknak mainapság a községek, ilyeneket kínálnak tisztességes kenyérre a collegiumok, s ezeknek hűségére és becsületességére bízatnak a legfőbenjáróbb dolgok. Ez Magyarországon az iskolák állapota, s hogy mi az eventusa megtanulhatod kegyes olvasó a levita leveléből. Ad N. N. converte oculos, luxumque fluentem Aspice et indignas Christi propagine móres. Tota in Capreolos it vinea, tota comantem Elfluit in Sylvam, foliis spargentibus umbram