Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-01 / 1. szám

Kívüle még Hász Sándor, Edelsheim báró és Fabry alis­pán kaptak szavazatokat. Radáesy György ünneplése. Mint a Sárospataki Lapokból olvassuk, mult hó 17-én szép meglepetésben részesítette a theol. akadémia ifjúsága, nagyérdemű taná­rát, Radáesy Györgyöt. Abból az alkalomból, hogy a revideált ó-testamentom, a melynek munkájában Radáesy kiváló és nagy munkát végzett, megjelent: tanítványai, szép beszéd kíséretében egy arany tollat adtak át, tisz­teletük jeléül. — Az ifjúságnak e szép tettét a főiskolai tanári kar is örvendetes tudomásul vette s kiegészítette azzal, hogy a köziskolaiszék gyűlésén szintén melegen üdvözölte Radácsyt.—Volna nekünk is, kit ünnepelhetnénk, a ki a munka nagy terhét nagv lélekkel hordozta; de az ő méltó ünnepeltetését egyházkerületünk és egyetemes konventünk programmjára írjuk fel, mert az a munka, mit ő végzett, az egyetemes egyház háláját és elismerését követeli. A budapesti ref. egyház karácsonya. A buda­pesti ref. egyház a nagy ünnepek alkalmával már kény­telen felhasználni összes erejét, hogy a vallásos szüksé­geknek megfeleljen. Az elmúlt karácsonyi ünnepek alkal­mával is nem kevesebb, mint tíz helyen hirdettette az evangéliumot s munkába állíttatta minden felhasználható erejét. A Kálvin-téri templomban ünnep első napján dél­előtt Szász Károly püspök úr prédikált, az úrvacsorai agendát pedig Hamar István, theol. tanár mondotta. Ünnep másnapján Papp Károly második lelkész prédikált, Szász Károly püspök úr pedig agendázott. Ünnep első napján délután Dőczy József, másodnap délután pedig Kádár Lajos hitoktatók prédikáltak. Budán, első nap délelőtt Haypál Benő lelkész prédikált s Kovács Lajos vallástanár agendázott, másnap délelőtt pedig Fábián Dénes s.-lelkész prédikált s az úrvacsorai agendát Haypál Benő lelkész tartotta. A délutáni istentiszteleteken, mindkét napon Kovács Lajos, vallástanár prédikált. Kőbányán az első napon Török József, a második napon Keresztesi Samu mondott beszédet és osztott úrvacsorát. Zuglóban Péntek Ferenc tartotta a beszédeket és az úrvacsoraosztást. A Rózsa-utcábau Fábián János vallástanár prédikált és Papp Károly lelkész osztott úrvacsorát. Az Erzsébet­körúti imaházban, első ünnep estéjén Kádár Lajos hit­oktató tartott beszédet. A Tisztviselő-telepen Dőczy József hitoktató hirdette az igét; Kispesten, mindkét napon Vásárhelyi József gimn. s.-tanár prédikált és osztott úrvacsorát; Ráhosfalván Kovács Emil, hitoktató, Erzsébet­falván pedig lllyefalvv V. Kálmán, vallástanár prédikált és osztotta ki a híveknek az úrvacsorát. — Az ó-esztendő utolsó s az új esztendő első napja újra erősen igénybe fogja venni az erőket, mert a fent említett helyeken mindenütt istentiszteletek fognak tartatni. A Kálvin-téri templomban az ó-év utolsó délutánján két istentisztelet lesz, 3 órakor és 6 órakor. Az elsőn Dőczy József hit­oktató, a másodikon pedig Szász Károly püspök úr fog prédikálni. Az új évben délelőtt Papp Károly lelkész úr lesz a prédikátor. ISKOLA. Jubiláló igazgató. A fogarasi ev. ref. egyház­község iskoláinak igazgató-tanítója, Tápay József a minap ülte meg tanítói pályájának huszonötéves jubileumát. Az egyházközség ez alkalomból szép ünnepélyt rendezett az érdemes tanító tiszteletére. Az ünnepélyen ott volt a tanfelügyelő, a tanári és a tanítói kar, a tanítványok, azonkívül a város szine-java. Pápay József érdemeit és huszonötéves működését Balla Károly ev. ref. lelkész méltatta. A növendékek szavaltak, énekeltek, Kiss Károly ev. ref. lelkész pedig üdvözlő beszéd kíséretében több szép emléktárgyat nyújtott át. Az öreg igazgató-tanítót egy szívvel-lélekkel ünnepelte a fogarasi társaság, melynek egyik tisztelt és szeretett tagja. Országos tanárgyűlés. Az országos tanáregye­sület december hó 28-dikán tartotta meg közgyűlését, a melyre a vidéki körök tekintélyes számmal küldték el megbízottaikat. A gyűlést Beöthy Zsolt., a tanáregyesület elnöke nyitotta meg, s beszédében rámutatott közviszo­nyaink kuszáltságára, a melyben a tanítás ügye húzza a rövidebbet. Wlassicsnak a középiskolai művészeti ok­tatás ügyében kiadott rendeletét kényes pedagógiai fel­adatnak tekinti, a melynek végrehajtását csak azon esetre ajánlhatná, ha a konkrét tapasztalatok kikerülhetőknek mutatnák fel azokat a veszedelmeket, a melyek a ser­dülő ifjúságot e rendelet érvénybe léptetése mellett fenye­getni látszanak. Felpanaszolta végül, hogy a mai tanár­generációban nagyobb a tudomány művelésének ambí­ciója, mint az iskola szeretete; pedig ezeknek harmóniá­ban kellene állaniok. Az elnöki megnyitó után Négyesy László titkár olvasta fel a tanáregyesületnek a kultusz­miniszterhez intézendő évi föliratát, a. mely magában foglalja mindazokat a panaszokat, sérelmeket és reform­eszméket, a melyek a mult évben a központban és a vi­déki körökben fölmerültek. A felirathoz többen pótláso­kat indítványoztak, s azoknak bevételével fog az a mi­niszterhez fölterjesztetni. A felolvasások során Alexander Bernát értekezett a művészeti oktatásról, s arra a kon­klúzióra jutott, hogy a középiskolákban a müvészettan külön tárgy nem lehet, hanem csupán a művészet némi alapelveit lehet adni, más tárgyakkal, különösen a szabad­kézi rajzzal kapcsolatban. — Az indítványok során Né­gyesy László azt az indítványt tette, hogy a középisko­lákat végző ifjúság számára, az iskolai év végén, a hur maniórákból is rendezzenek országos versenyt, a mint ez már meg van a számtanból és mértanból évek óta. Hóman Ottó, kultuszminiszteri osztálytanácsos kijelentette, hogy a miniszternek szándéka ily versenyeket rendeztetni, s ha a tanáregyesület vállalkozik az eszme keresztülvite­lére, akkor a miniszter erre fogja azt bízni, s nem a filologiai társaságra, a mint tervezve volt. Végül Barto­nv7í Géza referált a mathematikai társaság hasonló versenyeiről s örömmel jelentette, hogy az eddigi nyertes tíz tanuló közül csupán egy züllött el további tanulása során, a többi azonban derék emberré vált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom