Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-01 / 1. szám
Kívüle még Hász Sándor, Edelsheim báró és Fabry alispán kaptak szavazatokat. Radáesy György ünneplése. Mint a Sárospataki Lapokból olvassuk, mult hó 17-én szép meglepetésben részesítette a theol. akadémia ifjúsága, nagyérdemű tanárát, Radáesy Györgyöt. Abból az alkalomból, hogy a revideált ó-testamentom, a melynek munkájában Radáesy kiváló és nagy munkát végzett, megjelent: tanítványai, szép beszéd kíséretében egy arany tollat adtak át, tiszteletük jeléül. — Az ifjúságnak e szép tettét a főiskolai tanári kar is örvendetes tudomásul vette s kiegészítette azzal, hogy a köziskolaiszék gyűlésén szintén melegen üdvözölte Radácsyt.—Volna nekünk is, kit ünnepelhetnénk, a ki a munka nagy terhét nagv lélekkel hordozta; de az ő méltó ünnepeltetését egyházkerületünk és egyetemes konventünk programmjára írjuk fel, mert az a munka, mit ő végzett, az egyetemes egyház háláját és elismerését követeli. A budapesti ref. egyház karácsonya. A budapesti ref. egyház a nagy ünnepek alkalmával már kénytelen felhasználni összes erejét, hogy a vallásos szükségeknek megfeleljen. Az elmúlt karácsonyi ünnepek alkalmával is nem kevesebb, mint tíz helyen hirdettette az evangéliumot s munkába állíttatta minden felhasználható erejét. A Kálvin-téri templomban ünnep első napján délelőtt Szász Károly püspök úr prédikált, az úrvacsorai agendát pedig Hamar István, theol. tanár mondotta. Ünnep másnapján Papp Károly második lelkész prédikált, Szász Károly püspök úr pedig agendázott. Ünnep első napján délután Dőczy József, másodnap délután pedig Kádár Lajos hitoktatók prédikáltak. Budán, első nap délelőtt Haypál Benő lelkész prédikált s Kovács Lajos vallástanár agendázott, másnap délelőtt pedig Fábián Dénes s.-lelkész prédikált s az úrvacsorai agendát Haypál Benő lelkész tartotta. A délutáni istentiszteleteken, mindkét napon Kovács Lajos, vallástanár prédikált. Kőbányán az első napon Török József, a második napon Keresztesi Samu mondott beszédet és osztott úrvacsorát. Zuglóban Péntek Ferenc tartotta a beszédeket és az úrvacsoraosztást. A Rózsa-utcábau Fábián János vallástanár prédikált és Papp Károly lelkész osztott úrvacsorát. Az Erzsébetkörúti imaházban, első ünnep estéjén Kádár Lajos hitoktató tartott beszédet. A Tisztviselő-telepen Dőczy József hitoktató hirdette az igét; Kispesten, mindkét napon Vásárhelyi József gimn. s.-tanár prédikált és osztott úrvacsorát; Ráhosfalván Kovács Emil, hitoktató, Erzsébetfalván pedig lllyefalvv V. Kálmán, vallástanár prédikált és osztotta ki a híveknek az úrvacsorát. — Az ó-esztendő utolsó s az új esztendő első napja újra erősen igénybe fogja venni az erőket, mert a fent említett helyeken mindenütt istentiszteletek fognak tartatni. A Kálvin-téri templomban az ó-év utolsó délutánján két istentisztelet lesz, 3 órakor és 6 órakor. Az elsőn Dőczy József hitoktató, a másodikon pedig Szász Károly püspök úr fog prédikálni. Az új évben délelőtt Papp Károly lelkész úr lesz a prédikátor. ISKOLA. Jubiláló igazgató. A fogarasi ev. ref. egyházközség iskoláinak igazgató-tanítója, Tápay József a minap ülte meg tanítói pályájának huszonötéves jubileumát. Az egyházközség ez alkalomból szép ünnepélyt rendezett az érdemes tanító tiszteletére. Az ünnepélyen ott volt a tanfelügyelő, a tanári és a tanítói kar, a tanítványok, azonkívül a város szine-java. Pápay József érdemeit és huszonötéves működését Balla Károly ev. ref. lelkész méltatta. A növendékek szavaltak, énekeltek, Kiss Károly ev. ref. lelkész pedig üdvözlő beszéd kíséretében több szép emléktárgyat nyújtott át. Az öreg igazgató-tanítót egy szívvel-lélekkel ünnepelte a fogarasi társaság, melynek egyik tisztelt és szeretett tagja. Országos tanárgyűlés. Az országos tanáregyesület december hó 28-dikán tartotta meg közgyűlését, a melyre a vidéki körök tekintélyes számmal küldték el megbízottaikat. A gyűlést Beöthy Zsolt., a tanáregyesület elnöke nyitotta meg, s beszédében rámutatott közviszonyaink kuszáltságára, a melyben a tanítás ügye húzza a rövidebbet. Wlassicsnak a középiskolai művészeti oktatás ügyében kiadott rendeletét kényes pedagógiai feladatnak tekinti, a melynek végrehajtását csak azon esetre ajánlhatná, ha a konkrét tapasztalatok kikerülhetőknek mutatnák fel azokat a veszedelmeket, a melyek a serdülő ifjúságot e rendelet érvénybe léptetése mellett fenyegetni látszanak. Felpanaszolta végül, hogy a mai tanárgenerációban nagyobb a tudomány művelésének ambíciója, mint az iskola szeretete; pedig ezeknek harmóniában kellene állaniok. Az elnöki megnyitó után Négyesy László titkár olvasta fel a tanáregyesületnek a kultuszminiszterhez intézendő évi föliratát, a. mely magában foglalja mindazokat a panaszokat, sérelmeket és reformeszméket, a melyek a mult évben a központban és a vidéki körökben fölmerültek. A felirathoz többen pótlásokat indítványoztak, s azoknak bevételével fog az a miniszterhez fölterjesztetni. A felolvasások során Alexander Bernát értekezett a művészeti oktatásról, s arra a konklúzióra jutott, hogy a középiskolákban a müvészettan külön tárgy nem lehet, hanem csupán a művészet némi alapelveit lehet adni, más tárgyakkal, különösen a szabadkézi rajzzal kapcsolatban. — Az indítványok során Négyesy László azt az indítványt tette, hogy a középiskolákat végző ifjúság számára, az iskolai év végén, a hur maniórákból is rendezzenek országos versenyt, a mint ez már meg van a számtanból és mértanból évek óta. Hóman Ottó, kultuszminiszteri osztálytanácsos kijelentette, hogy a miniszternek szándéka ily versenyeket rendeztetni, s ha a tanáregyesület vállalkozik az eszme keresztülvitelére, akkor a miniszter erre fogja azt bízni, s nem a filologiai társaságra, a mint tervezve volt. Végül Bartonv7í Géza referált a mathematikai társaság hasonló versenyeiről s örömmel jelentette, hogy az eddigi nyertes tíz tanuló közül csupán egy züllött el további tanulása során, a többi azonban derék emberré vált.