Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

Az erdélyi egyházkerületi közgyűlésbe ez idő szerint 8 —10 tagot a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Ezenkívül az érdemes egyénekből végnélkül szaporítható a közgyűlés. így tehát a képviselő elem, a több mint háromszoros, nem képviselő-elem által elboríttatik és súlyát is veszíti. A képviseleti elvnek e tekintetben csak a rongyai találhatók; azok is felettébb mizerábilis állapotban. De ha e tekintetben hiányos is a képviseleti rendszer, annál inkább beválik a másik ágában, t. i. a közigazgatásnak állandó szerv útján való ellátásában. Ez a szerv az igazgatótanács, mely épen olyan helyzetben van az egyházkerületi gyűléssel, mint az egyházmegyei-tanács az egyházmegyei gyűléssel szemben. Azaz minden teendőjét annak elnyeli; bürokratikus hivatalszerű testületté lett, mely minden mindenekben. Utólagos jelentéstétel mellett minden ügyet elvégezhet, a mi az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartozik, kivéve a választásokat. Még a kötelező jogelvek és szabályok alkotásának a jogát is gyakorolja, bár nem épen minden ellenmondás nélkül. Az erdélyi egyházkerületnek legjellemzőbb specialitása épen az igazgató-tanács, mely megérdemli, hogy bővebb tanulmány tárgya legyen; mert minden előny és minden hátrány ebből a testületből áradt és árad a kerületre. Ha most azt kérdezzük, hogy miben is domborodik ki az erdélyi egyházkerület alkotmányának képviseleti jellege, kétségtelenül a permanens közigazgatási szervekre kell reá mutatnunk, a melyeket az egyes teljes egyházi hatóságok maguk helyett beállítanak. A másik jellemvonás, hogy t. i. az egyházi hatóságok a gyülekezetek képviselőiből alakulnának, nem teljes, sőt egyes fokokon felettébb gyengén sikerült. Különösen súlyt kiván arra helyezni az erdélyi kerület, hogy az egyházi ügyek vezetését az egyház legintelligensebb részének kezébe helyezze el, és ennek dacára ezen intelligens elemet 10—20 tagú tanácsok végzéseinek a helybenhagyására, de nem az ügyek alapos megvitatására veszi igénybe. Nálunk sokan annyira meg vannak győződve ezen szervezet kitűnő voltáról, hogy még elnöki székből is hangzott már az a remény, hogy a Királyhágón túli testvérek is rá fognak erre, mint az övéknél jobbra, tökéletesebbre térni. Aligha csalódunk, ha ennek okát abban látjuk, hogy a régi elemek közé a modern Magyarország némely alkotmányos intézkedéseinek a látszatát látjuk belekeverve, mint a képviselők választása, persze cum grano salis és a közigazgatás permanens funkc ionálása. I 'ermészetesen az feledve van, hogy a képviseletnél az elv csak papíron van szépen rajzolva, de a valóságban monstrum, és feledve az is, hogy a közigazgatási bürokratikus szervek csak pénzt és erőt, no meg szabadságot fogyasztanak. Egyházi ügyeink között épenséggel nincsenek olyan halasztást nem tűrő, sürgősen elintézendő természetű ügyek, a melyek »a hivatalnak packázásait« felidézni szükségessé tették volna, s a melyek ilyen, a közszellemre nyűgöt vető közigazgatási testületek felállítását indokolttá tették volna. Ilogy a sürgős ügyeket hátrány nélkül is el lehet intézni, erre négy kerület ele- < gendő bizonyság, ha még ezeknek, az ily hatóságokban való szűkölködésök folytán előállott előnyeit nem mérlegeljük is. Erdélyi. ISKOLAÜGY. Erőkimólés — erőgyarapitás. Az erőkimélésnek igen fontos szerepe van a szellemi világban; mert míg egyfelől folytonosan arra kell törekednünk, hogy a szellemi erőket és képességeket alkalmas eszközök és módok segélyével emeljük, gyarapítsuk : addig másfelől sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a képességeket kímélnünk és kiméivé is erősítenünk kell; mert ha megterheljük: az egész szellemi tőke szétrobbanását, felbomlását idézhetjük elő. Az erők kímélése az erők gyarapítása is. Sokszor hallottam és olvastam olyan kérő, jóakaratú és intő szavakat, melyek a nevelés és oktatás körében ez elv megvalósítását sürgették; de hogy a szavak eredmény nélkül hangzottak el, mutatja a vallás- és közoktatásügyi miniszternek nem régen kiadott s tartalmában igen becses rendelete, melyben, mint a szellemi erők. lelki képességek fejlesztésének legfőbb őre felhívja a tanítókat, hogy a növendékeket az otthon készítendő nagyobb házi feladatatok teljesítéséről lehetőleg mentsék föl s különösen vasárnapra ne adjanak fel terhes feladatokat, hanem engedjék, hogy e nap a növendékekre nézve valóban ünnepnek és nyugalomnak napja lehessen; — hogy e napot ne légyenek kénytelenek íróasztaluk, vagy rajztáblájuk mellett görnyedve tölteni, hanem legyenek egészen szabadok, hogy a családi éiet édességét legalább egy napon szüleikkel együtt élvezhessék. Bizony, igen nagy szükség volt e rendeletre, a mely kétségtelenül segíteni fog a szegény tanuló bajain, ha, mint föltétlenül hiszszük : a. tanári karok sietnek e rendelet követelményeinek eleget tenni. Egyik követelmény : a teher könnyítése. Hogy mennyire szükségés ez, mutatja az a sokszor megújuló vita, mely épen a paedagogusok, hivatott nevelők között oly gyakori, mely az ismeretek körét a tanulandó anyagnak szűkebb korlátok közé szorítását sürgeti, — évtizedes gyakorlat és tapasztalat győzvén meg arról, hogy a növendékek nagy tömege nem bírja feldolgozni és megtartani azt a roppant nagy masszát, melyet a tantervek megkövetelnek. S ez nemcsak a közép- és felsőbb iskolákban van így, — hanem és különösen így van az elemi iskolákban. Itt van helye először is a miniszteri rendelet foganatosí-