Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

Szerkesztőség:: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadóhivatal : 11ornyánftxky Vilitor könyvkeresteedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt kr ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára fiO kr. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. A képviseleti rendszer az erdélyi egyházkerület alkotmányában. Messziről kell kezdenem, hogy jól megértessem magamat. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület alkotmánya, úgy, a mint előttünk mai napság áll, a modern alkotmányosság korában keletkezett; de gyökér szálai részben negyedfél százados, részben közel kétszázados.instituciókba nyúlnak vissza. Az erdélyi református egyház szervezete kezdettől fogva, közel egy teljes századig, miben sem különbözött az akkor, teljes külön életet élő királyhágóntúli egyházkerületek szervezetétől. A Csulai kezén elkallódott gyulafehérvári kollégiumi pénz volt az indító oka, hogy a kollégiumhoz behozták a világi gondnokság intézményét, a mi az AC. p. I t. 3-ban van először rendezve. Ettől fogva a világi elemnek a befolyása hova tovább fejlődött ós visszaszorította a hierarkhikus zsinati kormány-formát. Azonban ez még akkor szabályozva nem volt s csak egyes kiváló alkalmakkal tünetkezett, mint acl hoc intézmény, Apaffi korában. Szabályozott alakot a világiak befolyása az 1709. és 1713. években szervezett főkonzisztoriummal nyert, a mire az akkori és későbbi viszonyok között elég nagy szükség is volt; de a szervezet egyöntetűségéről gondoskodás nem történvén, az egyházkerület alkotmánya bifurkált természetűvé válott, t. i. egyfelől az egyházi főtanács, másfelől a zsinat által képviseltetett. A két szervezet 1871-ben összeolvadván, előállott a mai egyházkerületi közgyűlés, a melybe mindkét ős forrás behozta a maga sajátosságait. Miben állottak pedig e sajátosságok ? Az egyházi főtanács részéről az állandó közigazgatási képviseletben ós hivatalból való tagsági jogban,— a zsinat részéről peclig a korlátolt számú egyházi elemnek addigi alárendelt helyzete fentartásában és az önkiegészítésben. Ide járult még az egyes elnökség, a mi szintén az egyházi főtanács túlsúlyára mutat. Azonban törtónt még valami, a mi mint a korszellemnek tett engedmény tekinthető: t. i. a gyülekezeteknek is némi befolyást engedtek az egyház igazgatásában, úgy, hogy bizonyos lélekszám után képviselőket választhattak a felsőbb egyházi hatóságba. Ezen egyházalkotmányi reform 1871-ben a befejezését elérte, mivel a megelőző tíz év alatt az egyházközségek, azután az egyházmegyék szervezete is átalakíttatott képviseleti szellemben. A mint az egyházi hatóság távolabb állott a főtől, a szerint maradt ment annak befolyásától és lett szervezete az elveknek megfelelőbb és viszont. De mert az egész szervezet három ízben készült, három, acldig meglehetősen elkülönült hatóság részére, az egészben is hiányzik a teljes összhang; hiányzik az elv következetes keresztülvitele. Az alapelv a képviseleti rendszer. Ez kettőben nyilvánul. Nevezetesen, hogy a felsőbb hatóság az alsóbbnak képviselőiből alakul, ós hogy mindenegyes egyházi hatóságnak van egy állandó képviselő testülete, mely a ritkán összeülő teljes gyűlések mellett a közigazgatás folytonosságát fen tartja. Az egyházközségekben ez a képviseleti elv a legszebben és teljesen van keresztülvive, a mennyiben a presbitérium nem olyan totum fac, mint a Királyhágón túl, hanem az egyközközségi közgyűlésnek képviselő testülete, mely mint ilyen, eljárásairól annak számot adni tartozik. Következéskópen az egyházközségi hatalomnak teljessége az egyházközségi közgyűlésnél van és nemcsak azon ügyekben foglalatos, melyeket a zsinati törvény 18. § a a hatáskörébe utal, hanem mindabban, a mi a presbitériumnak a teendője s ezért a presbitérium neki felelősséggel tartozik. Költségvetés és számadás egyházközségi közgyűlési helybenhagyás nélkül nem érvényes. Az