Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-10 / 10. szám

biblia szerkesztése sok huzavonával, sok hiábavaló időveszteséggel járna s ezért legegyszerűbb és legcélszerűbb volna az angol vagy a német iskolai bibliák valamelyikét lefordítani; annál inkább, mivel a munkát mi se végezhetnék jobban, mint akár az angolok, akár a németek. Angol iskolai bibliát még nem láttam, német azonban kettő is van a kezemben. Az egyik a Scháfer és Krebsz frankfurti tanárok szerkesztésében s Diesterweg kiadásában Frankfurtban, két kötetben megjelent »Biblisches Lesebuch für den Schulgebrauch*, a másik a brémai bibliatársulat szerkesztésében és kiadásában megjelent »Schulbibel. Die Bibel im Auszug«. Régóta ismerem a két bibliát s hasznavehetőségükről különösen a mult tanévben volt alkalmam meggyőződni, a mikor — a felsőlövői tanintézeteknél levén alkalmazva — német anyanyelvű tanítványaimnál, kisérletképen alkalmazásba vettem. A fordítás munkája minden esetre könnyebb s rövidebb ideig tartott volna, mint az önálló szerkesztésé. Mindamellett, tekintve az óriási anyagot s tekintve azt, hogy valláserkölcsi oktatásunk érdeke mielőbbi eredményt kiván : nézetem szerint ez a munka is megosztandó volna. Megosztandó pedig akként, hogy a két prof. testvérfelekezet vallástanárai egyenlő számban vennének benne részt. Két református és két evangélikus szerkesztőre volna szükség ; de esetleg ketten is végezhetnék a munkát. A munkatársak felosztanák egymás között az átnézendő könyveket, s munkálatukat, sajtó alá boesájtás előtt egymásnak adnák átvizsgálás és felülbírálás végett. A munka így is igénybe venne néhány hónapot; az iskolai biblia azonban a jövő tanév elejére minden nagyobb nehézség nélkül megjelenhetne. Tekintve egyrészt a sürgősséget, másrészt a kérdés pénzügyi oldalát, nem tartom okvetlenül szükségesnek, hogy az ó-testamentumi részszel együtt az új-testamentum is megjelenjen iskolai kiadásban. Az újszövetség különben se oly veszedelmes a gyermek kezében, mint az ó, s e rész sürgős megjelenítése mellett a paedagogia s az erkölcsiség szempontjából nem hozhatók fel oly nyomós érvek, mint amott. Véleményem szerint tehát a jelen pillanatban csak az ó-szövetségi résznek iskolai kiadása sürgetendő, s csak ezen rész megjelenése után vétessék munkálatba az új-szövetségi rész. Még csak egy dologra kívánok itt kiterjeszkedni, s ez az iskolai biblia nyelve. Tudvalevő dolog, hogy régebbi vallástani kézikönyveink nyelve élvezhetetlen. A mondatok magyartalan, latinos szerkezetűek, s az iskolának évekig kell harcolnia azon hibák ellen, melyeket a tanuló a vallástani kézikönyvekből szívott magába. Vallástani kézikönyveink nyelve ujabb időben megjavult ugyan, azonban ha a bibliából tanultattunk valamit, — pedig gyakran tanultattunk a zsoltárokból s a hegyi beszédből, — a régi baj ismét jelentkezett. Ebből mi következik egyéb, mint az, hogy Károlinak elavult és latinos mondatszerkezetekben bővelkedő nyelvét az iskolai biblia nyelvéül el nem fogadhatjuk, hanem igen is használnunk kell az imént megjelent revideált ó-testamentom nyelvét. Ezekben röviden elmondottam az iskolai biblia szerkesztésére vonatkozó nézeteimet. Hogy az iskolai bib 1 iáról egy kicsike, kézzelfogható képet is nyújtsak, itt — közlök egy részt a fentebb első helyen említett bibliai olvasókönyvből, Károli eredeti szövege szerint, mivel a revideált ó-szövetség e pillanatban, sajnálatomra, nincs kezemnél. Esdrás könyve. VII. I. Ezek után Artaxerxesnek, Perzsia, királyának ide-6. jében Esdrás feljőve Babiloniából. Esdrás bölcs 7. törvénytudó vala a Mózes törvényében. Menének pedig fel az Izrael fiai közül, és a papok 8. és leviták közül. És juta Jeruzsálembe, a ki-9. rály birodalmának hetedik esztendejében, az ő 10. Istenének ő rajta való jóakarata szerint. Mert Esdrás az ő szívét arra bírta vala, hogy keresné az Ur törvényét és azt megteljesítené, és tanítaná Izraelt a parancsolatokra és ítéletekre. (Ezen útját Esdrás maga így írja le:) VIII. 15. Mikor gyűjtöttem vala őket a folyóvíz mellé, mely foly vala Ahavába, és három nap ott 21- leltünk volna, böjtöt birdeték, hogy megsanyargatnánk magunkat a mi Istenünk előtt és hogy igaz utat kérnénk tőle magunknak, apró magzatainknak és minden marháinknak. 22. Mert szégyenlettem vala kérni a királytól sereget és lovagokat, kik oltalmaznának minket a mi ellenségeink ellen az útban. Mert ezt mondottuk vala a királynak : A mi Istenünknek keze van mindazokon, kik őt keresik. 23. Bőjtölénk annak okáért és könyörgénk azért a mi Istenünknek, és engedelmes lőn mi hoz-31. zánk. Elindulánk pedig az Aháva folyóvíz mellől, hogy mennénk Jeruzsálembe. És a mi Istenünk keze volt rajtunk és megoltalmazott minket a mi ellenségeinknek és utánunk lesel-32. kedőknek kezéből ez úton. Végre jutánk Jeruzsálembe. A római számok a fejezeteket, az arabs számok a verseket jelentik. Nyíregyháza. Adorján Ferencz, főgimn. tanár. TÁRCA. A spanyol-amerikai háború hatása. Spanyolországra szomorú esztendő köszöntött be. 1898. elején még roppant, erőlködést fejtett ki az amerikaiakkal folytatott gyilkos háborúban, hogy megmentse régi dicsőségének hírnevét; de most meg van fosztva gyarmataitól, meg van alázva, le van verve. E kiállott nagy veszteségek azonban áldást hoznának Spanyolországra, ha erkölcsi megújulás következnék az anyagi csapásokra; ha veszteségük okait keresve és sebei-19'