Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-26 / 9. szám

a tiszai egyházkerületi iskolára 2500—2500 frtot, a pozsonyi theol. akadémiára 5000 Irtot, a Losonc-városi daloskörre 1000 frtot, a nógrádi esperességi ielkészi- és tanítói özvegy-árva intézetnek 1000—1000 frtot s több más jótékony intézetnek kisebb összegeket hagyományozott. Áldott legyen a derék férfiú emléke! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Ő Felsége dr. Bokor Józsefnek, a budapesti egyetem magántanárának és kiváló tanügyi írónak, a tanügy és az irodalom terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét adományozta. — A kitüntetéshez mi is szívesen gratulálunk. * A protestántizmus terjedése. Lissabon, Portugália fővárosa, figyelemreméltó vallásos fölébredés szintere ez idő szerint. A város olyan részében, a hova eddig még protestáns befolyás be nem hathatott, egy brazíliai ember kezdeményezésére kisded evangéliumi gyülekezet van alakulóban mintegy 500 — 700 taggal. (Cs.) * A »Szabad Sajtó*-ban p. f. az erdélyi püspökválasztással kapcsolatban azzal a képtelenséggel gyanúsította meg Kenessey Bélát és Kecskeméthy Istvánt, hogy tervszerüleg távolították el a főjegyzői székbői Szász Gerőt, csak hogy Kenesseynek utat nyissanak a püspökségre ; s azt a bölcs tanácsot adja az erdélyi kerületnek, hogy válaszsza meg püspöknek Baksay Sándort vagy Szabó Jánost. A vád érdemére nincs semmi megjegyzésünk, mert az notis est derisui. A ki ismeri az erdélyi viszonyokat s ismeri azoknak, a Szabad Sajtó szerint »őrült és bolond« pietistáknak a helyzetét, az csak csodálkozni tud p. f. úr képtelen kirohanásán. A mi pedig a más egyházkerület kebeléből való püspökválasztás kérdését illeti, arra nézve ajánljuk p. f. úr szives figyelmébe a zsinati törvény 176. §-át. Neki, a ki úgy látszik mindent tud, vagy akar tudni, — tudnia kellett volna a törvényt, mielőtt tanácsolni akart P. f'. úr alaptalan gyanúsítását igen sajnáljuk, mert ártatlan embereket igyekszik befeketíteni, és mert tévedésbe ejtheti azokat, a kik a viszonyokkal nem ismerősek. — Bizony jobban tenné a Szabad Sajtó p. f.-je. ha azokban lenne foglalatos, a melyek reá bízattak, mintsem hogy oly dologba ártsa magát, a melyekben felvilágosításra és tanácsadásra senki sem kérte fel. (H.) * A valdensis egyháznak jelenleg 48 egyháza, 47 állomása és 13 szórványa van. Papjainak száma 44. Úrvacsorázó tagja 5596 s vasárnapi iskolása 3561. Évi szükséglete körülbelől 140 ezer forint, a melynek legnagyobb része Angliából és Írországból foly be. Segélyeket nyer továbbá Németországból, Hollandiából, Amerikából, Svájcból, Svédországból. A szó igazi értelmében valdensis hívek száma 13,000 s van 15 egyházuk és 17 lelkészük. Vannak valdensis koloniák Uruguay-ban, az argentínai köztársaságban, a Karolina-szigeteken és déli Franciaországban, különösen pedig Marseillesben. * Amerikaiasan. Tuctonban (Arizona) nem régen egy gazdag amerikai egy olyan templomot építtetett, a mely valóban páratlan a maga nemében. A szószék egy három méter magas és egészen szabadon álló oszlop tetején áll s alakja olyan, mint egy kétfelé nyíló kagylóé. A szószék oszlopában egy villamos felhúzó gép van elhelyezve. A pap rá áll a liftre, megnyom egy villamos gombot, a mire a lift megindul, a kagylószerű szószék pedig szétnyílik s pár pillanat alatt fenn van a pap. A szószék össze van kötve egy villamos orgonával, a mely 200 khoral-éneket és preludiumot játszik. Egy villamos gomb megnyomása után rákezdi az orgona a preludiumot s utána a kivánt éneket, s a legnagyobb precizitással kiséri a publikumot. A prédikáció végén, a villamos gomb megnyomására összecsukódik a szószék, a lift leszállítja a papot s az ájtatos (?) közönség lelki épülettel (??) távozik a templomból. — Bizony ez igazán amerikaias. * Új református templom Párisban. Mult év decemberében egy új templomot avattak fel Párisban. A templom az Arago boulevardon épült, a hol már más prot. épületek is állanak, nevezetesen a prot. theologiai fakultás és a prot. misszió háza. Az új templom román modorban épült; s úgy látszik, hogy a francia reformátusok nem idegenkednek a templomoknak képekkel való díszítésétől, a mennyiben a bejárattal szemben a falon egy életnagyságú Krisztus-kép van, a templom két oldalát pedig a Jézus életéből vett egyes jeleneteket ábrázoló mozaik-képek ékesítik. * Az ereklyék. A tudományosság és műveltség terjedésével sok jó katholikus kínos helyzetbe jutott az ereklyék miatt. Papjaik hőn ajánlják azok tiszteletét, — ők meg lelkiismereti aggályokkal küzdenek, mert hát megtörténhetik. hogy az a csont, a mit egyik-másik híresebb szent földi maradványának tartanak, soha sem is volt azé, hanem esetleg egy gyilkos vagy egy tolvaj csontja is lehet. Ezt az aggályt akarja elűzni egy uri ember, a ki egy olasz hadi folyóiratban cikkezett e tárgyban. Szerinte az ilyes tévedésnek vajmi csekély fontossága van. A hitet legkevébé sem rendítheti meg; a tisztelet adójának lerovása egy cseppet sem veszít érdeméből s az isteni jótetszés sem kevesbedik meg, mert a fődolog az, hogy az egyház kívánja-e vagy nem ama maradványok tiszteletét ? S ha az egyház kívánja, elrendeli, akkor a katholikus sohse vesződjék oly csekélységgel, mint az ereklyék valódiságának kérdése, hanem engedelmeskedjék. — Szép tanítás, s még szebb, hogy ezt intelligens emberek számára írták. (Cs.) * Látván nem látnak. A Civilta Cathclica, a jezsuiták római közlönye s a pápaság elsőrangú orgánuma, szemlét tartva az európai államok fölött, így ír: »Balgaság lenne tagadni, hogy napjainkban három heterodox birodalom : a német, az orosz és az angol a leghatalmasabb Európában. Nincs katholikus hatalmasság, mely velők versenyezhetne. Nem mérkőzhetik velők külön-külön sem Francia-, sem Spanyol-, sem Olaszország, sőt meg Ausztria-Magyarország sem«. És mi ennek az oka? Úgy vélekedik, hogy az ok az államok szervezetében rejlik. A heterodox államok oly erkölcsi és társadalmi egységnek örvendenek, mely a r. katholikus államokban hiányzik. És itt jön a java. Szeretetre méltó szerénységgel kisüti, hogy az eretnek államok az említett egységet a bennök