Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-26 / 9. szám

az elmúlt évben 159,732 frt 41 krt telt ki, míg a kiadásuk 151,630 frt 65 krra rúgtak. — Pénztármaradék 8101 frt 76 kr. Igen sok pénzébe kerül a főiskolának a konviktus, a melynek szükségletét a mult évben a közpénztárnak 3725 frt 62 krral kellett megpótolnia. E miatt el is határozta az igazgatótanács, hogy jövőre csak annyi tápintézeti jótéteményt tog kiosztani, a mennyit a konviktusi pénztár megenged. A főiskola jövedelmező vagyona 1.028,611 írt 50 kr., — terhe 46,106 írt 66 kr., és így tiszta vagyona 982,504 frt 84 kr. A párhuzamos osztályok felállítása miatt szükséges építkezésekre nézve kimondta az igazgatótanács, hogy elkészítteti a terveket és a költségvetést. Megállapították továbbá az akadémia fegyelmi szabályait s elfogadták és a kerületre felterjeszteni határozták a lelkészi könyvtárakra vonatkozó szabályrendeletet. — A pápai főiskola igazgató-tanácsa febr. 16-án ülésezett, s az ülés főtárgya a családi és kötött természetű alapítványi kamatok kiosztása volt. Nevezetesebb volt még ezenkívül a főgimnáziumi tanári karnak egy memoranduma, a melyben azt kérték, hogy a magasabb fizetési osztályokba való előlépés kizárólag az anciennitás elve alapján történjék s az állammal kötött szerződés ilyen értelemben módosíttassák. A memorandumot egy kisebb bizottságnak adták ki tanulmányozás végett s ez az ügy a júliusi igazgató-lanácsi ülésen íog érdemileg tárgyaltatni. Nyilvánossági jog. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a karcagi és a hujdu-nánási ev. református gimnáziumok V. és VI. osztályának a kért nyilvánossági jogot az 1898—99-ik tanévre folytatólag megadta. A tanítóképző-intézeti tanárok képesítése A most folyó iskolaévben a polgári iskolák reformja és az elemi iskolák tantervreviziója mellett sokat foglalkozik a közoktatási tanács a tanítóképző-intézetekkel. Most fejezte be éppen az egyik albizottság a preparandiai tanárképzésről való munkálatát. Még az iskolai év elején maga szólította föl a miniszter a tanácsot arra, hogy a tanítóképző-intézeti tanárok képesítéséről és képzéséről készítsen részletes tervezetet. Az elkészült munkálat szerint a preparandiai tanárok képzésének súlypontja ezentúl is a pedagógiumra esnék, de megkívánják, hogy a jelenlegi preparandiai tanfolyam tanárjelöltjei az egyetem rendes hallgatói is legyenek két éven át. Elejtették azt a tervet, hogy elemi iskolai tanítói oklevéllel lehessen az egyetemre beiratkozni és igy tanítóból legyen a tanítók tanítója. Kimondotta az albizottság, hogy a tanító csak utólagos érettségi vizsgálat után, vagy pedig a polgári iskolai tanári oklevél megszerzésével iratkozhassék be az egyetemre. Az érettségi bizonyítványnyal rendelkezők, akár tanítók, akár nem, négy egyetemi év után, — a polgári iskolai oklevéllel bírók pedig két egyetemi év után jelentkezhetnek majd a tanítóképző-intézeti orsz. tanárvizsgáló bizottság előtt vizsgálatra. A bizottságot, a javaslat szerint egyetemi, akadémiai (pedagógiumi) s tanítóképzőintézeti tanárokból állítják össze. Az albizottság e javaslatai már legközelebb az állandó bizottság elé kerülnek Az irás és olvasás tanításának ujabb és ujabb módjait próbálgatják a gyakorló tanítók. Párhéttel ezelőtt Oukrász Róza, kolozsvári vezető tanítónő mutatta be Pesten az irás és olvasás tanításának uj módját nagyszámú tanférfiu előtt. Az új tanitásmód bizonyos cselekvéssel vagy a hangra vonatkozó kézjellel köti össze a hangokat, miáltal azok összefoglalásának eddigi nehézségeit állítólag eltűnteti. A betüalakok könnyebb megjegyzése céljából minden betűre valameiv találó hasonlatot alkalmaz. — Legutóbb pedig a VIII. kerületi Erdélyi-utcai községi iskolában tettek kísérletet annak a bebizonyítására, hogy az eddig alkalmazott irva-olvasás útján való tanításnál gyorsabb és jobb eredményt lehet-e elérni olykép, ha külön tanítják az olvasást s ennek befejeztével külön az irást. Ez a módja a tanításnak különösen oly esetekben volna igen célszerű, a mikor a tanításnak hosszabb ideig szünetelnie keli a ragályos betegségek miatt A tanítás újból való fölvételekor e Budinszky-féle módszerrel állítólag sokkal könnyebben lehet pótolni a mulasztásokat. A tanárok privát foglalkozása. A fővárosi tanács már régen akarja szabályozni a tanárok privát foglalkozását. Évek óta húzódik a rendezés; legutóbb azonban egyes tanárok már annyi privát dolgot vállaltak, hogy hivatali kötelességüknek is alig tudnak eleget tenni. Szabó Károly tanácsos tehát részletes előterjesztést dolgozott ki. A javaslat alapelve az, hogy a középiskolai tanárokat és azokat a polgári iskolai tanárokat, a kiknek egyetemi kvalifikációjuk van, nem lehet eltiltani a mellékfoglalkozástól. mert sehogyan sem kaphatnak nagyobb fizetést, mint az elsőosztályú jegyző. A mellékfoglalkozást azonban úgy kívánja szabályozni, hogy hivatalos kötelességüknek eleget tehessenek. Általanos szabályt nem lehet felállítani, mert minden esetben az illető tanárnak munkaerejét és tehetségét kell figyelembe venni. Javasolja tehát, hogy a tanárok minden esetben előzetes engedelmet kérjenek, s a tanács mindenkor kúlön határozzon. — Elvül kivánja kimondani, hogy a fővárosi inasi, kereskedelmi stb. iskolákban azokat alkalmazzák, a kiknek privát.ájuk nincsen. Azt azonban határozottan kimondatni kivánja, hogy a tanárok orvosi gyakorlatot nem folytathatnak s pénzintézetnél alkalmazást nem vállalhatnak. Az új intézkedéseket a jövő iskolaév elején léptetnék életbe. A tanacs a napokban tárgyalta az előterjesztést s az orvosi gyakorlatot és pénzintézetben való alkalmazást azonnal eltiltotta. A javaslat többi részére nézve még meg akarja hallgatni a közoktatási bizottságot. Budapest népoktatása. A budapesti királyi tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak részletes jelentést tett legközelebb a népoktatás tavalyi állapotáról. A jelentés szerint a mult évben 78,082 iskolaköteles volt Óvóiskolában 6669 gyermeket gondoztak. Az iskolakötelesek száma tavaly 5379-el szaporodott. A tanulók számának emelkedésével azonban nem volt arányos az iskolaszobák, száma s 226 osztályban volt váltakozó oktatás. A községi iskoláknak számra és fokozatra domináló helyzetük van, mert a 78,000 iskolába járó tanuló közül a községiekbe járt 53,534. A tanítás az újabb oktatási ágakat is felöleli s jóság és belső érték tekintetében emelkedőben van. Ezzel szemben azonban vannak hiányok. Sem az óvó-, sem az iskolakötelesekről s magántanulókról névszerint nyilvántartást, nem vezetnek; az iskolaépület kevés, az új épületek udvara szűk s nem felel meg a tanulók létszámának. Nincsen az ismétlő-oktatás kellően kifejlesztve s a hitoktatói állás rendszeresítve. A polgári iskolánál a párhuzamos osztályok száma szaporodik. Az évzáró vizsgálatok sok időt vesznek igénybe és a tanulmányi kirándulások körül nehézségek merülnek föl.