Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-20 / 12. szám

állanak: »A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lelkében, és pusztákban vala mind a napig, melyen meg kellene magát az Izraelnek mutatni«. Csakhogy e sorok nem Jézusra, de keresztető Já­nosra vonatkoznak. Balogh Elemér. BELFÖLD. A dunamelléki ref. egyházkerület rend­kívüli közgyűlése. Harmadik nap, március 8-án. Ezen a napon, délelőtt, és délután folytattatván, véget ért a közgyűlés. Legelső sorban is püspök úr jelentette, hogy miután a Baldácsy-bizottság tagjainak mandátuma lejárt, s mi­után az államsegélyosztó bizottságban, halálozás folytán több hely megürült és megürült Szász János elhalálozása folytán az egyházkerület számszéki előadói állás is: intéz­kednie kell a közgyűlésnek az új választások megejtése iránt. A választások megejtését a délutáni ülés folyamára tűzte ki. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Ádám András és Mészáros János tanácsbirákat küldvén ki, je­lentette püspök úr, hogy a tegnap délután megtartott értekezlet tagjai írásban azt kérik, hogy a kongrua-javasJat a jelen ülés első tárgyául tűzessék ki és nyilvános tár­gyalás alá vétessék. A közgyűlés az értekezlet javaslatát elfogadván, nyilvános tárgyalásra tűzte ki a törvényjavaslatot. Kovács Albert szólott először s ismertetvén a tegnap tartott ér­tekezlet lefolyását, annak alapján, de a maga nevében, azt a határozati javaslatot terjesztette be, hogy tegyen a közgyűlés a konventhez felterjesztést az iránt, hogy mi­után a javaslat oly egyházakat foglalt együvé, a melyek a történelmi jog, egyházszervezet és nemzeti hasznosság tekintetében igen eltérők s ennek következtében a prot. egyházak botrányt szenvednek: írjon fel a konvent a kormányhoz, hogy bontassék fel a törvényjavaslat ré­szekre s a kongrua olyképen alkalmaztassák, hogy az az egyes egyházak természetének és jogainak megfelelő legyen. Továbbá, miután a kongrua kérdés csak a lelkészfizetési terhek rendezése és könnyítése mellett vihető helyesen keresztül, indítványozza, hogy kérjen a közgyűlés a kon­vent útján a kormánytól egy évi időhaladékot az egyházi teherviselés reformjára, s a végleges hozzájárulási arány csak azután állapíttassék meg. Szilágyi Dezső elnök a kérdésnek nyilvános tárgya­lását kényesnek tartván, azt indítványozta ekkor, hogy e gyűlés alakuljon zárt üléssé s csak a határozatot hir­desse ki a nyilt ülésben. Az indítványt a gyűlés elfogad­ván, zárt üléssé alakult. A zárt ülés körülbelől másfél óráig tartott s ered­ménye az a határozat lett, hogy a közgyűlés nem látja szükségét annak, hogy a kongrua-javaslat ügyében valami felterjesztést intézzen akár a konventhez, akár a kormányhoz. Ezután a tőkekamat-segély kérvények tárgyalása következett. A kérvényeket Lévay Lajos referálta a tőke­kamat-segély bizottság javaslata mellett. Az egyházkerületből 33 egyház folyamodott tőkekamat segélyért s mind magára vállalta a 1 x jt százalék évi törlesztést s csupán csak a kamat fizetését kérte a közalaptól. A közgyűlés, bár a 33 folyamodó egyház közül csak 11 egyház kérvénye volt teljesen rendben, — 32-őt segélyzésre méltónak talált; utasította azonban a nem kellőleg felszerelt kérvényü folyamodókat kérvényeik kellő felszerelésére. FelsŐ-Bara­nyából nem érkezett segély-kérvény s csupán Pécs kérte előjegyeztetését, miután az egyházak, nem lévén még épí­tési terveik és költségvetésük, nem folyamodhattak. Ezekre nézve utasította a közgyűlés a felsőbaranyai esperest, hogy az őszi közgyűlésig készíttesse el velők a terveket s a költségvetéseket s terjeszsze fel a kérvényeket, hogy a konvent által ez egyházak is előjegyzésbe vétethessenek. A közgyűlés végig tárgyalván a kérvényeket, a követ­kező sorrendben s a következő segélyekre ajánlotta a folyamodó egyházakat: 1. Tordince 4000 frt, 2. Hatvan 7000 frt, 3. Alcsuth 3000 frt, 4. Ordas 4000 frt, 5. Sza­badka 7000 frt, 6. Félegvháza 5000 frt, 7. Jászkarajenő 5000 frt, 8. Felcsuth 2000 frt, 9. Nyim 500 frt, 10. Ercsi 1000 frt. 11. Felső-Nyék 1500 frt, 12. Váczhartyán 800 frt, 13. Bábony 2000 frt," 14. Péczel 3000 frt, 15. Üllő 2000 frt, 16. Szolnok 8000 frt, 17. Büssü 1000 frt, 18. Kocsér 2000 frt, 19. Kazsok 1500 frt, 20. Törtei 2000 frt, 21. Rákos-Csaba 4000 frt, 22. Jászkerekegyháza 5000 frt, 23. Nagv-Berény 800 frt, 24. Lajosmizse 5Ö00 frt, 25. Me­gyer 10Ő0 frt, 26. Szigetmonostor 2000 frt, 27. Sárbo­gárd 4000 frt, 28. Kajászó-Szt.-Péter 2500 frt, 29. Bálvá­nyos 1000 frt, 30. Tószeg 2000 frt, 31. Vaál 4000 frt, 32. Puszta-Kerekegyháza 2000 frt. A lelkészek rendkívüli államsegélyezésére adott 60 ezer frtból leendő segélyezések iránt tette meg ezután javaslatát a közgyűlés a konventhez, a mely szerint se­gélyezésre ajánltattak a következő lelkészek: Tóth Lajos Í00 frt, Aracs Gyula 100 frt, Kovács Sándor 100 frt, Máté Balázs 100 frt, Paál József 50 frt, Szarka János 100 frt. Szentpétery Pál 100 frt, Vitányi Bertalan 60 frt. Bálint Károly 100'frt, Hegyi Károly 100 frt, Halász Ist­ván 100 frt, Varga Sándor 100 frt, Lukácsy Imre 100 frt, Pátkay János 100 frt, Decsy István 100 frt, Lamperth Gyula 100 frt, Érsek Elek 100 frt, Bocsor Lajos (bábo­nyi) 100 frt, Kis József 50 frt, Sedivi Frigyes 100 frt, Csáki István 100 frt, Kovács Géza 100 frt, Tóth Pál 100 frt, Kuthy István 100 frt, Török Lajos 100 frt, Arany Antal 100 frt, Rumek Gábor 100 frt, Kemenczky János 100 frt, Szűcs Károly 100 frt, V. Balogh Lajos 100 frt, Gaál Lajos 100 frt. Nyikos Lajos 100 frt, Pálfy Gábor 100 frt, Bocsor Gyula 50 frt, Maller Mihály f O frt. Miután a közgyűlés elfogadta a tanügyi bizottság­nak a jogakadémiai szabályzat némely pontjainak módo­sítására vonatkozó s Kovács Pál aljegyző által beterjesz­tett javaslatát s annak a konventre leendő felküldését elhatározta, az ülésnek tovább folytatása délután 3 órára tűzetett ki. Délutáni ülés. Legelső sorban is az egyházmegyéknek az anyásí­tandó filiákra vonatkozó jelentéseit vette tárgyalás alá a közgyűlés s anyásíthatóknak jelentette ki a következő filiákat: Szabadka, Pécs, Törtei, Szánk, Jászkerékegyháza, Lajosmizse, Félegyháza, Hatvan, Szt.-Endre, Kispest, Erzsé­betfalva, Vasad, Tolna-Némedi, Dunaföldvár, Alsó-Alap, Ercsi, — Nem látta szükségesnek az anyásítást a követke­zőkre nézve: Ó-Becse, Teleki, Nyim, Szárszó, Megyer, Rác-és Magyar-Hidasd, Bonyhád, Szedres, Sár-Szt-Miklós, Sáros-Szt.-Ágoston. Ezután a theol. tanári nyugdíjintézet alapszabályain eszközölt módosításokat revideálta a közgyűlés s ennek megtörténte után kimondotta, hogy a nyugdíjintézet 1898. március hó 7-től kezdve lép életbe, a befizetési kötelezettségek pedig 1898. január hó 1-től kezdve számít­tatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom