Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-06 / 6. szám

egy évig szolgál, s megüresedvén egy másik — az előbbinél még nagyobb jövedelmű egyház, oda pályázik. A 186. §. szabványai szerint, jeles osztályzatú lelkészek három évi szolgálat után választhatók I-ső osztálú egyházba, s neki csak egy évi szolgálata van. Tehát kizáratik a pályázatból ? Világért sem ! Védi az ő jogát épen a 186. §. 5-ik pontja; vagyis miután ő már mint segédlelkész elérte azt a legfőbb minősítési fokot, mely I-ső osztályú egyházba való pályázhatásra képesít, az így megnyert minősítési fokot egyáltalán nem veszti el mint rendes lelkész sem, sőt bár a 186. §-ban feltételül szabott három szolgálati évet nem tudja is felmutatni: egy évi rendes lelkészi szolgálat után, is joga van I-sŐ osztályú egyházba pályázni, épen a már segédlelkész korában megnyert s el nem vesztett minősítési fok alapján. Lehetne e tekintetben több példát felhozni, de mert féltem a lényeget az aprólékosságig menő részletezés útvesztőjétől, zárom soraimat, abban a reményben, hogy a levélíró lelkész beletörődik sorsába s türelmesen várja be a két esztendőt, a mikor majd I-ső osztályú egyházba is joga lesz pályázni és ha meg is választatik —adja Isten! én kívánom — nem fogja többé törni a fejét holmi száraz §-okon! Dixi et salvavi animam meam ! Kiváló tisztelettel Miskolc, 1898. jan. 25. Csik Dániel, püsp. titkár. * * * A fentebb közölt két levél teljes megnyugvásunkra világítván meg a törvény kérdésbe tett pontjait, nem restelljük megmásítani korábban kifejezett véleményünket. A kérdés felvetésével épen ez volt a célunk, hogy e fontos kérdés tisztába jöjjön, mert tudtuk, hogy a kápláni szolgálatnak a lelkészi szolgálati évekbe miként való beszámítására nézve eltérők voltak a vélemények. Csak azt szeretnénk még tudni, hogy minden kerületben eképen magyaráztatik-e a törvény, s igen szívesen vennénk, ha e felől a többi egyházkerületek püspöki titkárai is értesítenének bennünket. A 4-ik szám szerkesztője. RÉGISÉGEK. Adatok a pürkereei egyház életéből. (Felolvastatott az egyház 450 éves fennállásának 1897. dec. 27-én tartott emlékünnepélyén.) (Folytatás és vége.) Bizonysága ennek azon körülmény is, hogy amaz íven kívül a sírokra fektetett nagy kövek találtattak, tehát, hogy az ős templom falán kívül nagyon régi idő óta temetkeztek. Ezt igazolja a már említett Pap György lelkész sírja, sírköve, felirata is, mely az ősrégi templomon kívül volt, de a szentély oda csatolásával beleesett a szentély észak-nyugoti részébe, közel a boltívhez, hol az oltár mellett a presbyter-székek voltak. A szentély északi részén volt a már említett pótfülke, ugyancsak nagyobbításul a túlnépesség miatt és a zajzoni hívek használatára. Itt nem volt semmi felirat. A szentély keleti oldala központján állott a szószék, közvetlen az oltár felett. E szószék szerkezetében unikum; mert forgó, deszka készület volt, üres előoldallal és hátulsó deszka fallal, melyen olaj festékkel a keresztre feszített Jézus festménye volt látható. E szószék az oltárban prédikáláskor a lelkészt, úrvacsora-osztáskor pedig a keresztre feszített Jézust mutatta s tetszés szerint körben forgatható volt. Az idegen nem vehette észre, hogy hol van a szószék, mert az oltár mindig az oltári képet láttatta — s mielőtt a lelkész prédikálni felment, a curátor csakis akkor fordította meg a szószéket s mehetett bele szónokolni a lelkész. Az oltár északnyugati része előtt állott a keresztelő kád, megrongált, porladozó homokkő oszlopán, melynek mélyedésében a ma is használt bronzmedence ily körirattal van ellátva: »Johannes Aeliás atta Isten k. c. 1676. A pür. eccl. ajándékozta die 17. febr. Joh. Fel. Fudit«. Az egész kis templom igen primitív berendezésű, szűk, alacsony, sötét volt. A nyugoti részen az orgona előtt ezen feliratot lehetett olvasni: »A szent Ur Istennek dicséretére. Szentséges nevének tiszteletére: Ez orgonát Bacsó Mihály molnár vette, Ő házastársával ide helyheztette. Ezzel az ő fiúk ifjú Bacsó István, E gyülekezetben orgonálni kiván, Úrnak dicséretet, hogy adhasson nyilván, Dicsérendő' nevét segítségül hiván. 1767-ik esztendőben, 28-ik napon ebben októberben, Tiszteletes Bartos Márton papnak idejében — Kezde orgonálni az úrnak nevében.* Fenn az orgona tetején ez állott: »Tiszteletes Mátyás István és Feyér Mihály kurátorsága alatt újíttatott 1855-ben < Az északi karzat oldalán kelet felé ez állott: >Isten dicsőségére e kart építtette Pap György párjával Tóth Ilonával 1770-ben«. Az őstemplom keleti falrésze hosszában, fönn a templom hajójában, belülről ez állott:»Megújíttatott 1854-ben, augusztus havának utolsó felében A templom tornácának déli részén a plafondra ez volt írva: »Isten dicsőségére e tornácnak megékítése! Ezt a mennyezetet buzgón építette Istenes indulatjából, maga költségével öreg Buna István, hütös párjával Lukács Sárával 1778. július 4.« A régi, szilárd, erős torony, tüzetes szemle után azt mutatta, hogy 1794-ig két harangszékkel és egyszeri megnagyítással emeltetett, 1883-ig pedig a harmadik harangláb készült e toronyba; régebben két méternél magasabbra, most pedig erre legutóbb még hat méter magassággal növeltetett. Ezt igazolja a levéltárban levő 1794-ből való 89 éves, elbontott toronyfödél gombjában megtalált emlékirat Deák András lelkésztől, 1794. július 8-áról. A torony szarvazatja 1793. május 30-án villámcsapás által megsérült. A toronyban volt egy ó-szláv feliratú harang, mely 1867-ben újra öntetett, melynek feliratát Orbán Balázs így írja le: »Mária mennybemenetele egyházába csináltattuk az Úr 1580. évében. (A felirat 11 betűje olvashatlan) Ezt alkalmasint hadi zsákmányul hozták ^valamely szomszéd tartományból ide! A jelenlegi nagyobb harang, mely részben az előbbiből öntetett, ily köriratú: »Készült 1867. Súlya három mázsa. Ára 300 frt o. é. Ehhez járult 120 frttal őr. Jónás András, a többi biró Sipos Márton által eszközöltetett ki. Öntetett brassai Teutsch József és fiainál.* A jelenlegi kisebb harang körirata ez: »Az Isten dicsőségéért indította. E harang vétetett P. Lukács István által, adván 40 m. forintot, a többit fizette a p. sz. ekl. T. Bartos Márton pred. a. 1746.* (Lehet V/2

mázsás.) A torony magassága, a földszintől a kereszt hegyéig, 46'98 méter, szélessége négy négyszögméter. A toronygomb átmérője 85 cm., az oszlop átmérője 20 cm. A kereszt 1"40 méter magas és 88 cm. széles.