Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

theologiai tanár prédikációja bibliai kénetességgel, meggyőző erővel hirdeti (I. Péter 2—9. alapján), hogy a Krisztusban hivő keresztyének választott nemzetség, királyi papság, szent nép. kiknek az a hivatásuk, hogy szóval és tettel hirdessék az Atya hatalmas dolgait, hirdessék a dicsőségét. A hittel, erővel, lélekkel teljes beszédet buzgó és magasszárnvalású imádság előzi meg és követi. Kiss Áron püspök elnöki megnyitójában helyes megokolással emeli ki az egyházi értekezletek ama kettős célját, hogy 1. jó népünk kebeléből ne engedjük kialudni az igaz vallásosság világát, mire első sorban a lelkészek, de utánok és velők a szülők, presbyterek és tanítók vannak hivatva, ama nagy élettani törvény követelménye szerint »A mit nem ápolunk, elharvad*. 2. ápoljuk és tartsuk fenn a vallásos érzületet a müveit osztályok körében, melyektől veszik a példát az alsóbb osztályok. A lendületes elnöki megnyitó beszédet Soltész János nagybányai értekezleti elnök javaslata követi az egyházi fegyelem gyakorlásáról. A javaslatnak három főpontja van: 1. A hit és erkölcsi fogyatkozások megjavításában a presbyteriumok a lelkészek természetes segédei; ezért igyekezzenek a lelkészek, hogy presbyterekül hitbuzgó, tiszta erkölcsű és egyházias (érfiakat. válaszszanak a gyülekezetek 2. A presbyterek a tanítás, intés, feddés, eszközeivel igyekezzenek javítani az egyesek vallás-erkölcsi életét. 3. Ha ez nem elég, akkor az egész presbyterium intse, feddje meg, s végső esetben az egyházi jogoktól való megfosztással büntesse az eltévelyedetteket. Ezután a debreceni egyháztanács véleménye van közölve a diakonissza-képző intézet ügyéhen, melynek, az a veleje és eleje, hogy »a diakonissza-képző intézmény szép gondolatát csak őrizze az egyház a maga reményei és tervei között, de megvalósítására várja be a jobb idők teljességét*, a mi egy jelentésű a rideg »non volumus* elvével. Az értekezleti közgyűlés azonban ezt a nagy jelentőségű ügyet a jövő gyűlés napirendjére tűzte ki. Az egyházi adózás reformja ügyében a közgyűlés azt határozta, hogy a jövő gyűlésen határoz, mert az egyházmegyék véleménye nem érkezett be. — Az indítványok között figyelemre méltó az irodalmi szakosztály ama javaslata, mely egy protestáns politikai napilap alapítását indítványozza s melyet a közgyűlés elvileg elfogadott, de részletes kidolgozás végett külön előkészítő bizottságnak adott ki. Érdeklődéssel várjuk a bizottság munkálatát e kényes tárgyban, melyet egyesek régóta sürgetnek, egyházi tekintélyeink pedig,politikai szempontból kivibetlennek tartanak. — Az »Emlékkönyv* most kevesebb értékes és érdekes dolgot tartalmaz, mint az előző évben; de elvitázhatlanul mutatja, hogy egyházi életünk javításában a társadalmi tevékenységre is nagy munka vár. Csak az tűnik föl nékünk, hogy tiszántúli testvéreink jóformán mindent az alapszabályoktól és a gyűlési tárgyalásoktól várnak, pedig az egyházi életet első sorban az egyesek hit- és erőteljes munkája emeli és nemesíti. (F.) ** A Franklin-Társulat Ifjúsági iratai közül kettőt kaptunk a hét folyamán. B, Büttner Lina a kedvelt írónő »Egy rút kis leány története és egyéb elbeszélések* címe alatt egy jókora kötet olvasmányt írt 12—16 éves leányok számára. A kötet vezető elbeszélése, a Rút Kis Leány története, ezúttal már másodízben lát világot. Első kiadásában annak idején Mária Valéria főhercegnőnek volt kedvelt olvasmánya, melyet Rónai J. püspök ajánlott neki s melyért a főhercegnő a saját arcképét küldötte meg a derék szerzőnek. Ezen kivül még két kisebb elbeszélést, egy rajzot és egy beszélykét tartalmaz a 285 lapos kötet, melynek finom, gyöngéd rajzai nagyon kedves olvasmányok. A könyvet egy csomó hangulatos kép illusztrálja, melyeket Góró Lajos rajzolt s melyeket nagyon előkelő külsőben bocsátott piacra a Franklin-Társulat. A szép kötésű könyv ára 2 frt 50 kr. — A másik ifjúsági olvasmányt Gaál Józsefi rta, címe: »A kard és lant hőse*, melyet szépen illusztrálva, díszes kötésben szintén a Franklin-Társulat adott ki. Zrinvi Miklósnak, a költőnek és hadvezérnek regényes epizódokkal átszőtt életrajza, megírva nagy melegséggel, forró szeretettel és hatásos közvetlenséggel. A serdülő kortól kezdve haláláig végig kiséri az ügyes szerző a nagy költőt, a hadvezért, az államférfit és a jó magyar embert, kinek szép jelleme termékenyítőleg, emelőleg és lelkesitöleg hat a fiatal olvasó kedélyére. A mű egyik legsikerültebb alkotása Gaál Mózesnek, kit eddig is nagyon jó ifjúsági írónak ismertünk. A díszesen kiállítóit és Széchy Gyula 34 csínos rajzával illusztrált mű ára szép kötésben 2 frt. Mind a két munka nagyon alkalmas karácsonyi ajándéknak. (F.) ** Az imádkozó ember. Imádságok és elmélkedések, az Istent kereső lélek gondolatai. Irta Nagy István, harasztosi református lelkipásztor. Nyomatott Mező-Túron Gyikó K.-nál, 1898, kis 8-adrétben 200 lap, ára kötve 1 frt 50 kr., kapható szerzőnél Harasztoson, u. p. Felvincz. — Házi áhítatosságra szánt magán imakönyv, mely hat csoportba sorozva 51 imádságot tartalmaz. I. Ünnepiek. II. Az idő részeihez. III. Alkalmiak. IV. Különböző sorsban, korban, állapotban. V. A szeretet imádságai, VI. A sírnál. Az imádságok Torma Lajosné szül. Betegh Eszter úrnőnek vannak ajánlva s subjectiv lelki állapotból származtak, mit szerző az ajánló sorokban maga is kiemel. »A határt nem ismerő emberi gonoszság, istentelenségben Őrjöngve kerestem az Istent, emberi fertelmektől iszonyodó arcomat, szemeimet lihegve fordítám ég felé, vájjon nem nyílik-e meg, hogy leszálljon szemeink előtt az ítéletet tartó és bűnt büntető Isten. Tusakodtam magával az Istennel is. de az én magam gyengeségével, hitetlenségemmel is. Ez iszonyú lelki harcban születtek az imádságok és elmélkedések, a melyek közül a kínoktól. gyásztól sötétlőknek szenvedéseit részben magam átszenvedtem, részben közvetlen közelből szemleltem; az imádságokat pedig mind az én szivem, lelkem, nagy viharok után lecsendesülve, buzogták* (8—9.). Emez élesen kidomborodó subjektivitásából folynak »Az imádkozó ember* fény- es árnyoldalai. Fényoldalai: a közvetlenség, melegség, természetesség, hangulatosság, mely tulajdonságok úgy szólván minden egyes imádságban előtérbe lépnek. íme mindjárt az első vasárnapi imádságban: »Csak egy boldogság van a földön: Veled, jó Isten, egyességben élni. Ez egyesség lelkemben ma megvan. Óh cselekedjed Istenem, hogy ez a nyugalom, béke ne hagyjon el engemet akkor sem, ha a holnapi munkanappal kötelességemhez híven, tovább folytatom küzdelmeimet, hol talan lankadok, csüggedek; ne hagyjon el akkor sem, ha