Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

kézikönyvünk pedig átdolgozandó, ú. m. Bocsor mindkét ker. egyháztörténete alaposan és gyökeresen, Laky vallástörténelme és Farkas Magyar prot. egyháztörténete kisebb mértékben. Ez utóbbiakra nézve azt javasoljuk, hogy adassanak vissza szerzőiknek, hogy a fentebb mondottak tekintetbe vételével átdolgozzák. Munkálataik még a kinvomatás előtt megbirálandók. Az előbbiekre nézve pedig az a véleményünk, hogy akár megbízás, akár megfelelő jutalomdíj kitűzése mellett, névtelen pályázat útján állíttassanak elő; a beérkező pályamunkák bírálatánál a katecheták véleményének meghallgatását is kérjük és óhajtjuk. A készítendő és átdolgozandó tankönyvekre nézve a kellő helyeken részletesen elmondottuk kívánalmainkat, most ezekhez általánosságban — a tapasztalatból okulva — még egyet adunk, t. i. miután ezeket a könyveket mindenféle iskolába járó tanulók használják, a latin-görög idézetekkel vagy kifejezésekkel a szerzők csínján bánjanak s a hol alkalmazásuk elkerülhetetlen, ott zárjelben adják mindig a szabatos magyar fordítást is. Végezetre még egy dolgot vagyunk bátrak szóba hozni, mélyen tisztelt Egyháztanács! A vallástanítás alkalmával gyakorta szükség van arra, hogy a katechéták a bibliát a növendékekkel nyilvánosan olvastassák. Ámde ez az üdvös ténykedés építés helyett gyakran az ellenkezőt eredményezi. Tudjuk mindnyájan, miért. Mert a biblia a természeti dolgokat, főként a szülés-nemzés tényeit és kifejezéséit — az őskor felfogásának és műveltségének megfelelően — oly nyiltan és oly sokszor emlegeti, tárgyalja, hogy az ember alig képes eléggé óvakodni, hogy a serdülő fiú- és leány-gyermekkel és gyermek előtt olyasvalamit ne olvastasson, a miben nem több, csak egy-egy ilyen kifejezés előfordul. Ezt a körülményt, meg azt is tekintetbe véve, hogy a bibliában — nagy terjedelménél fogva — annyi minden van, a mi a gyermekre nem tartozik: szükségesnek látnánk — úgy a mint az angolok erre már példát is adtak, meg az egyes költőkkel mi is megteszszük — hogy az egész bibliából vett szemelvényekben, újabb nyelven, pld. a készülő Károli-revizió alapján állíttassanak össze annak szép és alkalmas részletei. Az ilyen összefüggő szemelvényekből álló gyermekek bibliáját ez eleminél magasabb iskolákban a köteles tankönyvek közé lehetne sorozni s így kiadása kifizetné magát; sőt az is lehetséges, hogy — főként, ha az angol minta után készülve — maga a britt és külföldi bibliaterjesztő társaság is kiadná. Ajánljuk e dolgot a mélyen tisztelt egyháztanács figyelmébe és jóakaratába. Hogy egy kérdést is érintellenül ne hagyjunk, szólnunk kell még röviden a konfirmációi oktatásról. Az anyag megállapításánál itt is a növendékek fejlettségére kell ügyelnünk s arra kell tekintenünk, hogy legnagyobb részük az elemi iskola VI. osztályából kerül ki. Ha ennek az oktatásnak az a célja, hogy a növendék az eddig tanultakban s ez által hitében is megerősödjék: Szász Károly Konfirmációi Kátéja némi kihagyásokkal e célnak teljesen megfelel s beosztásával, tartalmával mintegy természetesen szépen illeszkedik belé a mi javasolt tantervünkbe. Összegezve az eddig mondottakat, a vallástani tárgyaknak a különböző iskolák egyes osztályaiban javasolt beosztásáról a következő rendszeres képét állíthatjuk fel : Elemi I. . . Elemi II.—IV. Elemi V. — VI. és polgári leányiskola I.—II Középiskola, polgári fiú- és felső leányiskola 1.—II Középiskola, polgári fiú- és leány-, felső leányiskola III—IV. . . óvónőképző 1. első félév . Középiskola, polgári fiú-, felső leányiskola V.—VI óvónőképző I. második félév s II. tanító(nő)képző . . . s kereskedelmi iskola I.—II. Középiskola VII., tanító(nő)képző III Középiskola VIII., polgári fiú- VII., keresk. isk. III. ... tanító(nő)képző IV. ... Alapfogalmak, imák, néhány ének. Bibliai történetek (hit. és erkölcstani tanulságokkal), imák, énekek. Rövid ker. egyháztörténet, imák, énekek. Bibliaismertelés. énekek. Hit- és erkölcstan, énekek. Ker. egyháztörténet. Vallástörténelem. Magyar prot. egyháztörténet. Mélyen tisztelt Egyháztanács! Ajánljuk ez előterjesztésünket és javaslatainkat egyenként és összesen. Nem önérdek, nem elfogultság, hanem az egyház java iránti buzgóság és a tapasztalásból merített meggyőződés vezette szavunkat és tollúnkat. A milyen a vetésünk, olyan az aratásunk. A Krisztus hajója mély és örvényes vizek felett jár. A harc az egyházon belül és az egyházon kivül kitört, a társadalom fundamentumai is rázkódnak: — jó keresztyénekre, jó reformátusokra és jó polgárokra van szükség. — Neveljünk! Budapest, 1898. november havában. A mélyen tisztelt egyháztanácsnak alázatos szolgái Hegedűs István, presbyter, bizottsági tag, Haypál Benő, ev, ref. lelkész, biz. elnök. Marton Lajos, ref. kateeheta, oki. theol. m. tanár, biz. tag. T AR C A. Az »egyház« szó és synonymái a modern magyar törvényhozásban. Az egyház elnevezés, mint a görög évodvjaía fordítása kétségtelen, hogy egyedül keresztyén vallási testületet illet meg. Igaz, hogy az újszövetségben zsidókra és keresztyénekre vonatkoztatva egyaránt használtatik; de ez csak arra mutat, hogy az újszövetségi nomenclatura a különböző vallási testületek névbeli megkülönböztetése