Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-30 / 5. szám

niumi ünnepélynek, a királyi 10 szobor feletti örömünnepnek a nagy alkalmakhoz méltó szónoka. Mint egyházi és tanügyi író is előkelő helyet foglal el. Egy időben szerkesztette a Debr. Prot. Lapot s a nyolcvanas években szorgalmas levelezője volt e mi Lapunknak is. Egyházi beszédein kívül önálló kötetben jelentek meg tőle : A vallástanítás módszertana; Emlékbeszéd Amos Gomenius négyszázados emlekünnepén: Emlékbeszéd Felméry Lajos felett; A neveléstan kézikönyve. Ez utóbbi nagy munkájánál tette fel irodalmi müveire a -koronát. A megboldogult nagy férfiú özvegyet, egy leányt és egy fiút hagyott hátra, a kik benne a legszeretőbb térjet és apát temették a rideg sírba. Temetése óriási részvét mellett e hó 23-án ment végbe. Ott volt Debrecen minden osztálya, egyházi és városi tisztviselők, élükön Kiss Áron püspökkel és gr. Degenfeld József főispán, főgondnok, Simonffy Imre polgármester s koll. helyi gondnokkal. Ott voltak a kerületi összes középiskolák képviselői. A koporsónál a koll. énekkar zengett gyászdalokat és K Tóth Kálmán mondott megindító imát, a sírnál pedig Fcrcnczy Gyula debreceni akad. tanár búcsúzott el tőle őt híven jellemző beszéddel. Viraszszon felette a hálás kegyelet és a szelíd emlékezet! J. RÉGISÉGEK. Adatok a pürkereei egyház életéből. (Felolvastatott az egyház 4Ö0 éves fennállásának 1897. dec. 27-én tartott emlékünnepélyén.) Pürkerec községe részint tradíció, részint a régi anyakönyvek jegyzetei szerint állítólag megalakult Zsigmond király uralkodása kezdetén, 1387 ben. Lakói mindössze néhány családból állottak s mint erdő, havas határőrök, állattenyésztéssel, később földmíveléssel foglalkoztak. A szászok, a kik már II. Géza király idejében (1160) engedélyt kértek a letelepedésre, a csángó népet a jelenlegi Hétfaluban a hegyek, erdők tövébe kiszorították, mert ők Brassómegye sík téréit egészen elfoglalták s így kényszerülve voltak nagy fáradság közepette a hegyek alatt az erdőt kiirtani, hogy maguknak s barmaiknak némi alkalmas házhelyet és területet foglalhassanak el. Akkor egy szekér fa 5 pénz, vagyis 2 '/2

krajcár volt. Anyagi és szellemi küzdelmük sok és nagy volt, épen földbirtok hiányában és a nagy számú szászok teljhatalmú fölénye alatt. Nevezetesebb eseményei közül azt lehet felemlíteni, hogy 1430 körül a pürkereciek innen a csernátfalusi templomba jártak, de 1440-ben már a pürkereciek is egy kis kápolnát építettek a község észak-nyugati sziklás dombjára és kőkerítéssel körülvették. A jelenleg Háromszékmegyében fekvő Bodola és Nyén községek is Pürkerec hitközségéhez tartoztak s hívei ide jártak templomba; de 1520-ban innen kiváltak. Tatrang és Zajzon községek is a pürkereei hitközséghez tartoztak s ennek kápolnájába jártak, azonban Tatrang innen kivált 1686-ban, Zajzon pedig 1759-ben. A kis kápolna az idők folyamán a pürkereei hívek számára is szük lett, mivégből előbb a tornyocska keleti részét boltívesen kibontván, az ekként nyert négyszög terület hozzáadásával 1766-ban a kápolnát megnagyobbították. Később a kápolna keleti részéhez szentélyt csatoltak nagvobbítás céljából. Végre a kápolna északkeleti részére két sor rövid ülőpaddal egy pótfülkét építettek, mint a szájhagyomány mondja: a zajzoni leányegyház használatára. A kápolna tornyocskáját két ízben emelték magasabbra — esetenkint mintegy 2—3 méterrel — , mely tények a ma is látható két rendbeli cserfa harangláb fennállásából ítélve — bizonyosak. A templom kerítésén belül az északi oldal egész hosszában volt az ősrégi temető is. A papok, tanítók, előkelő gazdák temetkezési helye ugyancsak a kerítésen belül, de a főbejárati ajtónál, a délkeleti első s legszebb helyeken volt. A kápolna kerítésén kivül pedig Zajzon, Tatrang, Bodola, Nyén halottait temették el. A kis kápolna eredeti ősfalának délkeleti pontján s a kerítésen belül Pürkerec hitközségének második papja (1671— 1722.) Pap György lelkész, akkor fekvő irányban elhelyezett sírkövén szórói-szóra ezen felírat áll bevésve: »Állj meg úton járó, kérdjed itt ki fekszik ? Tiszteletes György Pap uram teste nyugszik. Lelke peníg menyben vigad, örvendezik, Trombita szó után kettő edgyesedik. Ötvennégy esztendőt szolgált ezen házban, Hetvennyolcat penig töltött e világban. Ezerhétszázhuszonkettőben meghalván — Tétetett e sírban Szent — Iván havában.* Az egyház papi laka s ősi iskolája állítólag a jelenlegi papilak közepén volt, miről egyátalán véve semmi jegyzetek nincsenek. Egyházi inspektor, vagy felügyelő, a mindenkori brassói főpap és dekanus volt. És pedig a legelső a régi létező anyakönyv I. kötete, 149-ik lapja bizonysága szerint Frónius Tamás volt 1447-ben, a 30-ik és utolsó feljegyzett Teutsch János 1807-ben. A pürkereei lelkészek a régi anyakönyv I-ső kötete 159 —161. lap szerinti bevezetés szerint 1631-től 1876-ig a 245 év lefolyása alatt huszonketten voltak; névszerint: Pap Annoniás, Pap György, Szeli Izsák, Dévai Márton, Szász György, Deák György, Bartha. Márton, Dévai Márton II., Bartos Márton, Szeli Izsák II., Máthé Márton, Privigyei Mihály, Deák András, Bartha Márton II., Csere István, Sász Sámuel, Bednersz György, Ilyés József, Türkösi András, Mátyás István. Török József helyettes és Fevér Gyula. A pürkereei anyakönyv kezdetét veszi 1757. október hó 21-től; azonban 1631-től 1757-ig, dacára annak, hogy a 126 letelt év alatt itt előzőleg hét lelkész tényleg működött — semmi annyakönyv nincs, annál kevésbbé találhatók okmányok 1447-től; pedig ez évben már Frónius Tamás, mint brassói főpap és felügyelő Pürkerecet illetve is tényleg szerepelt. Áma régi anyakönyvek és okmányok bizonyára a szász káptalan levéltárában vannak, ha háború, vagy tűzeset fotvtán meg nem semmisültek. Alulírott régebben és újabban Schiel Sámuel és Haupt Frigyes szász főespereseket ez irányban hivatalos úton két ízben megkereste, de megkereséseire nem is válaszoltak. Az egyház építkezéseit illetőleg az állítólag 1440-ben felépült kiskápolnáról se rajz, se számadás nincsen. Orbán Balázs történész szerint a kis templom körülbelől 1445-ben épült. Az 1883-ik évben április hó 9-én alulírott az őstemplom elbontása előtt a következő jegyzeteket vette fel. A kis templom hossza volt 9*70 méter, a szélessége 6 18 méter, a magassaga 4'92 méter, a szentély 4 méter hosszú, a szentély északi részén a pótfülke négy méter hosszú és 3'80 méter széles volt. Az ősrégi templom