Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

elavult helyét Latkóczy Mihály javította. A 66. szám »Indiai Történetek« címmel Rudyard Kipling angol író érdekes és jellemzetes elbeszéléseit mutatja be Mikes Lajos sikerült fordításában. A 67. számban Kabos Ede »A csengeri kalapok és egyéb történetek* című csinos elbeszéléseit hozza. A 68. füzetben Szalárdi Jánosnak »Siralmas Krónika*-jából közli Angyal Dávid a Bethlen Gáborra és I. s II. Rákóczi Györgyre vonatkozó legérdekesebb részleteket és ugyan ő látta el a füzetet bevezetéssel és világosító magyarázatokkal. Végül a 69.—70. kettős füzetben Arany János »Toldi* című közkedveltségü költői elbeszélését bocsátja közre. A »Magyar Könyvtár nagyon jóravaló vállalat, ízléssel és gondosan) válogatja össze és olcsón, de csinos kiállításban hozza forgalomba a hazai és külföldi irodalom kiváló termékeit. Egyes füzetei 15 krért a kiadó Wodianer F. és fiainál (Budapest, Andrássy-út 21. sz.) rendelhetők meg. (F.) ** Erzsébet királyné emlékfüzet, melyet a magyar tanítók országos bizottsága megbízásából szerkesztett Újváry Béla. Budapest, 1898. 31 lap, ára 10 kr. — Szép tartalmát Móra István Könyörgése, a királyné életrajza, Pósa Lajos Gödöllői erdő, Ábrányi Emil Nyolcadik tőr, Lampért Géza Czipruság című költeménye s a királyné halálának, temetésének stb. leírása képezi. A füzethez három szép kép van mellékelve, melyek a királyné koronázáskor való arcképét, a királynét Deák Ferenc ravatalánál és a királyi családot Gödöllőn ábrázolják. A füzetet nagyon díszesen az Athenaeum állította ki s tiszta jövedelme az Erzsébet-szoborra fordíttatik. Mint kitűnő ifjúsági és nép-olvasmányt melegen ajánljuk minél szélesebb körben való terjesztésre. (F.)\ ** »Újabb egyházi beszédek« cimű müvem szíves megrendelőit tisztelettel értesítem, hogy a mű nyomatás alatt van s december hó első felében minden valószínűség szerint kikerül a sajtó alól. Kérem azért a t. megíendelőket, kik az utánvételi költséget netán megtakarítani kívánják, sziveskedjenek az 1 Irt 20 kr. előfizetési pénzt deczember hó 5-ikéig hozzám juttatni, a mikor is a mű bérmentve fog nekik megküldetni. További előfizetést vagy megrendelést még folyvást elfogadok. Egyúttal alkalmat veszek magamnak annak a kijelentésére, hogy az Előfizetési felhívásban jelzett kedvezményes ár egyházi beszédeim előző két kötetére nézve, a mai naptól kezdve megszűnik, és ismét a bolti ár lép érvénybe, vagyis az I. kötet 1 frt 20 kron, a II. kötet — mely már fogyatékán van — 1 frt 30 kron kapható nálam, avagy Kókai Lajos könyvkereskedésében, Budapesten. — Szives kartársi tisztelettel Sárkeresztúron, 1898. november 15. Lévay Lajos, ref. lelkész. — Lévay Lajos beszédeit melegen ajánljuk lelkésztársaink pártoló figyelmébe. Lévay erőteljes és hatásos igehirdető. Beszédeiben építő a tartalom és csinos a forma. Eddigi beszédei széles körben nagy kedveltségnek örvendenek. A sajtó alatti III. kötettől is a legjobbat várhatjuk. Szerk. ** Evangelische Blátter aus Ungarn c. havi lap, melyet Jausz Vilmos soproni theol. tanár közreműködésével dr. Szabó Aladár budapesti theol. tanár alapított és szerkesztett, november 1-én II. évfolyamába lépett s kizárólag Jausz Vilmos szerkesztésébe ment át. A derék kis lapocska, mely külföldi protestáns körökben már az első év folyamán szépen meggyökerezett, nagyon fontos missziót teljesít a külföldön, mert alapos és megbízható tájékozást nyújt a hazai egyházi és iskolai viszonyokról. Az Ev. Blátter-nek már is üdvös hatása tapasztalható nemcsak a német, hanem a francia és angol egyházi sajtóban is. Mult hónapban pl. a Christianisme c. francia egyházi lap hozott nagyon szép tájékoztató cikket a hazai egyházi viszonyokról, s a cikknek az Ev. Blátter szolgált forrásul. — A lap legújabb száma nagyon gondos összeállításban már a Jausz szerkesztésében jelent meg. A lap előfizetési ára egész évre 1 korona, mely összeg a szerkesztő nevére, Sopronba küldendő. Magyar közönségünknek is melegen ajánljuk buzgó pártfogásába a hézagpótló vállalatot. (F.) ** Magyar írók élete és munkái, a Magyar T. Akadémia megbízásából írta Szinnyey József kir. tanácsos, a m. n. múzeumi hirlapkönyvtár őre, VI. kötet 5. füzet, mely a Koch—Kolosy címszók közti írók életrajzi adatait, munkáik jegyzékét és a róluk szóló dolgozatok sorozatát közli a szorgalmas szerző. Hírnevesebb írók e füzetben: Kodolányi Antal gazdasági szakíró, Kocsi Sebestyén István theologiai író, Koháry István a költő, Kohn Sámuel a zsidó történész, Kollár Ádám jogi író, Kollár János cseh-tót költő, Kolmár József ref. prédikációíró, Kolosváry Sándor egyházjogi író, Kolosy Elvira költőnő stb. Az eddig megjelent 51 füzet 11,087 író életrajzát foglalja magában. Élőfizetési ára, ötíves füzetenként 50 kr.; megrendelhető Hornyánszky Viktornál Budapesten, az Akadémia épületében. Az irodalom története iránt érdeklődőknek nélkülözhetetlen segédkönyv. (F) EGYHÁZ. A magyar baptisták működése felől nagyon eltérők a nézetek egyházi köreinkben. A legtöbben nagyon lenézik s csak ócsárolni tudják működésüket, mások csodálják azt a nagy erkölcsi átalakulást, a melyet e szekta híveinél tapasztalnak, Az igazság körülbelül az, hogy a baptisták között is vannak komoly és kegyes keresztyének, bár némely hittani tévedésük nagyon szembeötlő. Egyik vezető emberük ekként mutatja be működésüket. »Mi épen a legalsó és legaljasabb nép között munkálkodunk. Két tagunk (mindkettő leány) majdnem mindennap felkeresi a legalsóbb korcsmákat és lapunk (a »Békehírnök*) árulása közben beszél az evangéliumról. Aztán mi a hivő gyülekezetekből, akármilyen elnevezésű is, nem szándékozunk senkit átterelgetni, de ott, a hol a lelkész nem lelkipásztor, kötelességünk ezt tenni. Itt megjegyzem, hogy hamis azon lelkészek érvelése, a kik azt állítják, hogy mi a tagjainkat csupán csak a református egyházból veszszük. Mi a hitetlenek közül toborzunk híveket. Például álljon a mi pesti magyar gyülekezetünk, a melyben a diakónusunk római katholikus volt, evangélistánk és karmesterünk római katholikus volt, prédikátorunk görög katholikus volt, s gyülekezetünk más tagjai között, is számosan vannak, a kik római katholikusok voltak ... Ha engem a református egyház segített volna a megtéréshez, bizonyára ahhoz csatlakoztam volna ... A mi a baptisták vétkeit illeti, meg kell vallanom, hogy mi is nagyon gyarlók és esendők vagyunk, a lelki betegség sok rajtunk és félünk is tőle; de nékünk fáj is a mi megesésünk« stb. — Hát ez elég komoly és helyes beszéd, csak aztán a cselekedet is ennek megfelelő volna. A hitetleneket térítgeíő, az elzüllötteket. mentő baptizmusban van némi méltányolni való, de a hivő keresztyéneket