Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-06 / 45. szám
Az egyházpolitikai törvényeknek sok káros hatása észlelhető. — A visszás házasok elkerülik mindinkább a lelkészt, noha kívánatos, hogy a kura pasztorális gyakorlásának itt kínálkozó szép eszközei ki ne essenek kezeinkből. Sokan mellőzik az egyházi esküt. Igen sokan adnak reverzálist a születendő gyermekekre nézve. A felekezetnélküliek száma folyvást növekedik. Az iskoláztatás ügye az egész egyházmegyében elég kedvező, mert a tanköteleseknek 96'84%-ka tényleg iskolába jár. Tanítói korpótlékot csak öt egyház kapott, holott — Szentes kivételével — mind kérelmezte. Legtöbbet azzal utasított el a miniszter, hogy nincs reá fedezete. De ha az államnak nincs fedezete, honnan legyen az egyházaknak? Mégis csak különös az államtól, oly törvényt hozni, a mit nem tudnak végrehajtani. Ez mutatja a nagy felületességet és elhamarkodást. És ennek az egyházak iszszák a levét, mert ott keletkezik a háborúság tüze, a korpótlékot igénylő tanító és a gyülekezet elöljárói közt. A határozat az lett, hogy a kerület lépjen közbe a miniszternél, hogy a saját törvényének terhét viselje az állam. Mint örvendetes esemény jelezhető, hogy az egyházmegye lelkészi állomásai folyton szaporodtak. H.-M.-Vásárhely épülő külvárosi templomához ötödik lelkészt akar választani már jövő tavaszra. Igazfalva és Vadászerdő telepes községek anyaegyházakká lesznek, szintén lelkészt választanak. Tehát egyszerre hárommal szaporodik a lelkészi állomások száma. Különösen a bánáti részen ref. egyházunknak mind több-több erőssége épül. A debreceni főiskola »Erzsébet-alapítványára« az egyházmegye 25 frtot ad pénztárából, ezen felül külön is felhívja a lelkészeket gyűjtésre. A makói egyház bejelenti, hogy érdemes lelkipásztorának : Szőllősi Antalnak 50 éves szolgálati jubileumát nov. 17-én nagyobb ünnepélyességgel óhajtja megülni, s meghívja erre az egész egyházmegyét. Az egyházmegye midőn háláját kifejezi az érdemes agg lelkész végzett munkájáért, felhívja a gyülekezeteket és lelkészeket, hogy az ünnepélyen esperes úrhoz minél számosabban csatlakozzanak. Az egyházmegyei lelkészi értekezlet is gyűlést tartott ezúttal. Főbb és közérdekűbb határozatait megemlítem. Egy három ív terjedelmű Konfirmációi Kátéra 500 koronás pályázatot hirdet. A Téli Újságot, mely már több mint 1200 községbe, több mint 28,000 példányban járt, jövőre is nemcsak kiadja/ de minden számot 8 oldalas terjedelemben jelentet meg, de csakis a téli hónapokban ; tehát egész éves lappá való átalakítással a kedvező sikert nem kívánja kockáztatni. Bírósági ügy is volt néhány. Ezekből kiemelek egy elvi jelentőséggel bíró ügyben hozott határozatot. Békésen egy fiatal ügyvéd presbyterré választatott, a ki gyermekeit elígérte a pápás egyháznak. A választása megfelebbeztetvén, a biróság az ügyvédet presbiterségétől megfosztotta. E határozat gyűlésen kivül is több érdekes eszmecserére adott alkalmat, pro- és kontra. Mindenesetre az őrállóknak jó ébren lenni folyvást és minden vonalon, mert az idők nehezek és vészteljesek. N.-Kikindán, 1898, október 22-én. Fekete Gyula, ref. lelkész. A temetők kivilágítása. * Magyar ref. gyülekezeteinkben, az utolsó időben sok helyen, különösen pedig a vegyes vallású helyeken, erősen lábra kapott a síroknak s a temetőknek, halottak napján kivilágítása. E dologgal legutóbb foglalkozott a felsőborsodi ref. egyházmegye lelkészi értekezlete is s felkérte az esperest, hogy e pápista szokással szemben emelje fel atyai figyelmeztető szavát s körlevélben szólítsa fel a gyülekezeteket ennek elhagyására, a lelkészeket és a presbitériumokat pedig annak lehetőleg meggátlására. Vadászy Pál esperes a felhívásnak meg is felelt s az alább olvasható esperesi körlevelet intézte egyházmegyéje gyülekezeteihez. Ezen esperesi levél október 30-án vagy 31-én minden presbitériumban s minden gyülekezetben felolvastatott. Miután a mi kerületünkben is sok helyen felütötte fejét ez a hivalgó, pápista szokás: helyén valónak találjuk közölni az esperesi körlevelet, hogy azzal is felhívjuk lelkészeink figyelmét, e helytelen szokásra s felkérjük őket, hogy annak, a mint csak lehet, álljanak ellen; mert Jézus is azt mondá tanítványainak: »Meglássátok, hogy megoltalmazzátok magatokat a farizeusoknak és a sadduceusoknak kovászától.« (Máté 16: 6.). Tisztelt presbitérium! Nemes és szent egyház! Szeretett testvéreim az Úrban! Kegyelem és békesség nektek a mi Urunktól Istenünktől! Ezen apostoli szavakkal üdvözöllek benneteket, midőn hozzátok szólok, szeretettel kérve titeket, hogy eszetekbe vegyétek, a melyek a ti idvességetekre valók. Szólok hozzátok, mert »ideje vagyon a szólásnak.« (Préd. III. 7.). Ugyanis tudomásomra jött, hogy némely egyházban utánozni kezdik a róm. kath. testvérek szokásait, annyiban, hogy a mindenszentek napja estéjén a temetőt kivilágítják. Hát van-e erre nekünk szükségünk ? Tették-e ezt őseink ? Hát mi el akarjuk hagyni az ő általok megtisztított szent elveket, igazságokat és külsőségekkel igyekszünk pótolni vagy helyettesíteni belsőnk hiányos érzéseit, gondolatait és épen 381 évvel a reformáció után, a felvilágosodott XIX. század végén? Majd négy századig megmaradtak őseink a dicső reformátorok által megtisztított igazságok mellett és most akarnának az utódok az ő irányuktól eltérni? Ne tegyétek ezt szeretett testvéreim! Ne a sirhalmokon, hanem a szivetekben gyújtsátok meg az emlékezet tüzét, a kegyelet szent érzései között. Hasz* E cikk már a mult számra ki volt szedve, de egyéb sürgősebb cikkek kiszorították. Sserk. 90*