Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-16 / 42. szám

setétségben fénylék, de a sötétség meg nem ismerte azt*. Másodszor: >E világon vala s e világ Ő általa teremtetett, de e világ Őtet meg nem ismeri«. Oly kevéssé tudták az emberek eredetük forrását, lételök fontosságát és célját, hogy midőn teremtőjük megjelent közöttük, nem ismerték meg. Harmadszor: épen a zsidó nép, melyet előrelátó gondossággal a maga számára nevelt, ismeri félre; »Az övéi közé jöve, és az övéi Őtet be nem vevék«. I. »A világosság a setétségben fénylék, de a sötétség meg nem ismerte.« János nem szól a megtestesülésről vagy az Ige ősállapotáról; annyit mond csupán, hogy minden ember az Igétől nyert világosságot, de ez a tény nem mindenkiben jut tudatra. Az Ige, mielőtt e világon testben megjelent, már létezett az okos teremtmények lelkében, mint élet és világosság, képesítve őket a jó és rosz megkülönböztetésére, Istennel s az örökkévalósággal való összeköttetésre; de mert leikökre a bün éjje nehezült, ezt az erkölcsi tehetéket — igaz világosságot — önmagukban nem s így önmagukon kívül sem voltak képesek felismerni. II. »E világon vala s e világ Ő általa teremtetett, de a világ Őt meg nem ismerte.* Midőn Jézus a földre jött, a pogány világot nagyobb részt a római birodalom képviselte; ennek lakói közé írták be Őt is, ép úgy, mint más közönséges halandót. Hogyan ? Hát nem hangzik a betölt várakozás örömteljes zaja, mikor a világ fejedelme birodalma látogatására jő ? nem sietnek az emberek előkészületeket tenni a méltó fogadtatáshoz? Testet öltött a mindenható eszme, kinek hatalom adatott a kopott, kuszált világot megújítani, népét a romlásból, sülyedésből, kiemelni: és a nagy birodalom testében nem rándul meg egyetlen ideg, hogy észrevétesse a megváltás közellétét. A fékevesztett kor őrületes zavarában megszületik az egyetemes béke és testvériség nemtője, de tudomást nem vesz róla senki. »E világon vala, e világ Ő általa teremtetett, de a világ Őt meg nem ismerte.« Ez a tiszta igazság. Ő, a Teremtő, az a titokzatos valóság, ki e világot létrehívta, benne láthatatlanul, szakadatlan működik; végre megterernté önmagát, azaz emberré lett, hogy mint hozzánk hasonló személyt, szerethessük s szeretetünk, bizalmunk kifejezéseit viszonozhassa. E világon vala s a világ nem ismerte. Milyen különös; pedig a lázas tevékenység, új, szokatlan dolgok után való beteges rajongás talán soh'sem volt inkább uralkodó, mint Jézus születése idejében. Róma volt a világ központja belőle, pompás utak — mint idegrendszer szálai az agyból — ágaztak szét a legtávolabb fekvő gyarmatokig, úgy, hogy a legcsekélyebb esemény híre könnyen eljuthatott bárhova. És a Teremtő világba lépése a kifinomított szervek mellett is észrevétlen maradt. Feljegyezték születését, számba vették. mint adófizetőt; de arról, hogy Ő Isten, semmivel sem tudtak többet, mint azok a barmok, melyekkel első fekhelyét megosztotta. Átdolgozta: Lukácsy Imre, (Folyt, köv.) ref. vallástanár. BELFÖLD. A felső-baranyai egyházmegye közgyűlése. (Folytatás és vége.) Pécs, missziói egyháznak anyásítása, állami kiegészítés mellett, már a f. évi rendkívüli egyházkerületi közgyűlésen javaslatba tétetett. Nevezett egyház azonban más alapon óhajtja az anyásítást, úgy t. i., hogy a maga erején állapítja meg a díjlevelet, egyelőre 1100 frt öszszegben, mivel a pécsi lelkész, hazánk ez egyik legdrágább városában, 600—800 frt fizetésből meg nem élhetne. Természetesen azzal a feltétellel, hogy míg templomuk és paplakjuk felépül, melyre nézve nagyon szép áldozatkészséget fejtettek ki, s tőkesegélylyel gyorsan akarják megvalósítani, addig — mondom — az 500 frt missziói segély a közalap részéről állandósíttatnék. Az egyházmegye pártolólag terjeszti föl a kérelmet, a minthogy ez igyekvő s szép jövőjű egyház — mely hivatva van a vidék reformátusságának elzüllő részét is magába szívni — a pártfogást, támogatást, az egyházi hatóságok részéről nagyon megérdemli. Á csurgói főiskola tervezett örömünnepéhez a közgyűlés üdvözlő átirattal járult s ott megjelenendő tagjaival magát képviselteti. Fontos elvi kérdés volt az oldi fa-ügy is. T. i. itt a hívek száma igen megfogyott a kitérések miatt, s így az eddig átalányként fizetett 12 öl fa ára a páronként fizetendő 1—1 írtból, úgy lehet, ki nem telnék. Az egyházmegye, tekintettel arra, hogy az eredeti díjlevélben minden pár egy szekér fát tartozott fizetni, ennek váltságául tekintetvén az 1—1 frt, kimondta, hogy a lelkész ezzel tartozik megelégedni, mégis az általa vásárlandó fát, 20 kilométernél nem nagyobb távolságról, az egyház tartozván beszállíttatni. Ime, ez a lukma Achilles sarka. Fia elfogynak a hívek, úgy elapad a fizetés, mint tavaszszal a hó, s a lelkész jólét öléből, vénségére — esetleg koldúsbotra jut A számvevőszék s tanügyi bizottság jelentései, azok javaslatai értelmében nyertek elintézést és kevés változtatást szenvedett a segélykérvényeket birált bizottság jelentése is. Elvi jelentőségű kérdés a kákicsi iskola jellegváltoztatásánál fordult elő. Itt az unitárizmus tett hódítást és a tanító ez által megapadt konvencióján úgy akartak segíteni, hogy felekezeti iskolájukat községivé változtassák át. Az egyházmegye azonban nem tartotta helyesnek egyik legjobb fegyverét, ily válságos időben, kezéből kiejteni: a jellegváltoztatástól jóváhagyását megtagadta s az egyház — esetleg — állami kiegészítés igénybevételére utasíttatott. A csoportosításra kidolgozott rendszabály oly módosítással fogadtatott el, hogy az 1200 frt fizetésbe a természetben adandó fa is beszámíttassák. A rendszabály teljes egészében közöltetik a jegyzőkönyvben, de alkalmazását konkrét esetekre vonatkozólag a közgyűlés magának tartja fenn. Ezzel a munkálat gyakorlati értéke a minimumra redukálódott, kötelező volta nem ismertetvén el. Kár érte; mert mint remediumot kezdte azt tekinteni nemcsak a papság, hanem már a nép is — ez a nehezen mozduló massza — hozzá kezdett ahhoz törődni. Egyébként a kezdeményezést az egyházmegye itt is szívesen venné, s örömmel támogatná, de ... de, a nagy fába fejszéjét először belevágni vonakodik. Viszló, elég tekintélyes és már időn túl üresedésben álló egyház, mely megsemmisített papválasztásával elég