Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
tartott közgyűlése is foglalkozott, s mint a Magyar Hírlapban olvassuk a következő indítványt fogadta el: »Közvetlen tapasztalatok után konstatálhatjuk, hogy a mi nehéz és nélkülözésekkel járó munkánk sem anyagilag, sem erkölcsileg kellőkép méltányolva nincs. Különféle frázisokkal felcifrázott Ígéretek, — ez az, a mivel fáradságunkat jutalmazni szokták. Nem említve, hogy maholnap — az anyagi dotációt tekintve — kevesebb javadalmunk lesz, mint egy-egy hivatalszolgának, az erkölcsi elismerés azon neme ellen kell önérzetünk és intelligenciánk parancsa folytán felszólalnunk, melylyel 40—50 évet eltöltött kartársaink ugyanazon külső kitüntetést szokták kapni, mint a melyet kapnak az udvari kocsisok és szolgák. Minthogy nemcsak mi, de a közvélemény sem helyesli azt, hogy a tanító 40—50 évi munkája egy kategóriába helyeztessék a kocsisok és szolgák munkájával, ezért indítványozzuk: Keresse meg közgyűlésünk a »Tanítók Orsz. Bizottságát* a célból, hogy az, alkalmas úton-módon hasson oda, hogy jövőben a kiérdemült tanítók — a legfelsőbb hatóság által is méltánylandónak elismert munkáik után megfelelő kitüntetésben részesül jenek «. A közoktatási tárca költségvetése. A képviselőház pénzügyi bizottsága a mult hó 28-án tárgyalta a közoktatásügyi tárca költségvetését. A központi igazgatás kérdésével foglalkoztak először, s itt Komjáthy azt kifogásolta, hogy tanárokat foglalkoztatnak a minisztériumban, holott nagy a tanárhiány; majd Matlekovits Sándor fölvilágosítást kért a minisztérium új épületéről, az egyetemi építkezésekről, a miniszternek az ZJniversity Extension-ra vonatkozó terveiről, Kossuth pedig kijelentette, hogy kevesli a minisztérium szakkönyvtárának gyarapítására szánt összeget. Wlassics miniszter Matlekovits felszólalására reflektálva maga is elismerte, hogy a minisztérium mostani elhelyezése sokáig nem tartható. A tárgyalásokat erre nézve a pénzügyminiszterrel meg is kezdte s reméli, hogy azok kedvező eredményre fognak vezetni. Az University Extensionra vonatkozó álláspontját kifejtette abban a leiratban, melylyel ez ügyre fölhívta az egyetem figyelmét. Különösen a vidéki nagyobb városokban óhajtaná, hogy tudományos és művelő felolvasások tartassanak. Az egyetemi építkezésekre vonatkozólag jelenti, hogy a második sebészeti kóroda építését a jövő évben megkezdik és a központi egyetemi épületet a jövő iskolaévre befejezik. A kolozsvári Karolina-kórház egy része jövő őszre elkészül. Az új műegyetem a Lágymányoson, az új híd mellett fog épülni s e célra a kisajátítás már megkezdődött. Kossuthnak az feleli, hogy ő maga szeretné legjobban, ha a szakkönyvtárra többet költhetne. Az előirányzatot megszavazták s az országos közoktatási tanács tételét letárgyalva, rátértek a budapestit egyetem tételére. Emmer Kornél nagy visszatetszést és pangást konstatált az egyetemen s heves [támadást intézett fa. vizsgálati rendszer s a tanárok ellen, a kiknek szellemi nivóját sem tartja valami magasnak. Komjáthy Béla a drága és rosz tankönyvek ellen kelt ki s felhívta a miniszter figyelmét a nemzetiségi ifjúság körében észlelhető államellenes irányzatokra. — Wlassics miniszter védte a tanárokat az ellenök emelt vádak ellen s bejelentette, hogy a kötelező doktorátus eltörlésének kérdésével komolyan foglalkozik, és legközelebb egy törvényjavaslatot is fog benyújtani, a mely a doktorátusnak szorosan tudományos karaktert fog adni. A vizsgadíjak eltörlése lehetetlen, de a jogtudományi vizsgát úgy kontemplálja, hogy országos vizsgáló bizottságot kell alakítani. A műegyetem, az akadémiák s az ógyallai csillagvizsgáló tételét rövidesen letárgyalta a bizottság. A tankerületi főigazgatóságok tételénél Komjáthy utasíttatni kivánta a főigazgatókat, hogy a nemzetiségi iskolákat szigorúan ellenőrizzék, a mit a miniszter meg is igért. A középiskoláknál Komjáthy feleslegesnek tartja a latin nyelvnek nyolc osztályon keresztül való tanítását. A miniszter kifejezte ugyan, hogy a latinJ nyelv tanításának eredményével maga sincs teljesen megelégedve, de azért annak tanítását fentartandónak tartja. A felsőbb leányiskoláknál Komjáthy a magyar nemzeti szempontok kiemelését kivánta, a tanfelügyelőktől pedig külön szakvizsgát követelne. Az elemi iskoláknál Komjáthy felvetette az államosítás kérdését, a tanítói fizetések javítását, Farbaky István pedig a felekezeti tanítók ötödéves korpótlékának ügyét, a mire Wlassics kijelentette, hogy nem híve az ekszkluziv államosításnak. Elég, ha módot adnak a közoktatási kormánynak, hogy állami iskolákat állíthasson; a mi a tanítók javadalmazását illeti, módot nyújt, rá, hogy a fizetések bizonyos mérvben javuljanak. A korpótlékok kérdését igen fontosnak tartja, nem is zárkózik el az állam által e téren elvállalt kötelezettség teljesítése alól. Az elemi és polgári tanítóképzőknél Komjáthy feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a képesítést csakis államilag kinevezett vizsgálati bizottság előtt letett vizsga adhassa. A kisdedóvóknál Komjáthy felhívja a miniszter figyelmét, arra, hogy e tárgyban alkotott törvény végrehajtásáról gondoskodjék. Papp Géza kéri a minisztert, hogy minél több állami óvodát állítson fel. Wlassics kijelentette, hogy e célra oly csekély összeg áll rendelkezésére, hogy a jövő évben legfeljebb 10 — 15 új óvóintézetet állíthat fel. A felsőbb kereskedelmi és iparmürészeti iskolák, az országos színművészeti akadémia, a nemzeti múzeum és az iparművészeti múzeum tételeit, rövid felszólalások után változatlanul elfogadta a bizottság. EGYESÜLET. A Prot. Irodalmi Társaság alelnöke és titkára következő, megszívlelésre méltó kérelmet intézett a társulat tagjaihoz. Kérelem tagtársainkhoz. Magyar Prot. Irodalmi Társaságunk 1898. évi közgyűlése a társulat erősítése végett elhatározta, hogy a taggyűjtést erélyesen meg kell indítani s hogy erre a Társaság összes tagjai felkérendők. Társaságunk erősbítését különösen két sajnos tapasztalat sürgeti. Egyik, hogy Társaságunktól, kivált a tehetősebb világi urak közül még olyanok is többen távol állanak, a kik díszes tiszteleti állást viselnek az egyházban. Másik, hogy Társaságunkba rendesen kevesebb új tag lép be, mint a hányan elhalnak, vagy kilépnek. A számbeli erő eme fogyatkozását, ha erélyes tagszerzéssel nem pótoljuk, Társaságunk nem hogy a virágzás, de maholnap a sorvadás útjára lép. Már pedig minden elfogulatlan ember kénytelen elismerni azt, hogy a M. P. I. T. a leghathatósabb támogatásra méltó hivatást tölt be. Havi folyóiratával (»Protestáns Szemle*) az időszaki egyházi irodalomnak tesz