Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-09 / 41. szám

nincsenek kolportőrjei, mint a külföldi nagy traktátustársaságoknak. Ha a nép és az ifjúság hivaíott vezetői nem szoktatják vallás-erkölcsi olvasmányokra a népet, akkor, mint a tapasztalat mutatja, a ponyva és a szocializmus vallástalan és erkölcsromboló termékei lesznek a nép szellemi tápláléka, a miben pedig teljességgel nincs köszönet. Legyünk éber és hü gondozói a ránk bízott lelkeknek, mert a hitközöny és az erkölcstelenség legkönynyebben a lélekmételyező olvasmányok útján terjed. — A Koszorú füzetei, számonként 4 kr.-jával Hornyánszky Viktor társulati könyvbizományosnál rendelhetők meg. (F.) *:i

;

M. P. Egyháztörténeti monographiák. A magyar prot. irodalmi társaság kiadványa. írták: Zoványi Jénő, Révész Kálmán, Payr Sándor, Földváry László. Budapest, 1898. nagy 8-adrétben 245 lap, Hornyánszky Viktor nyomása. Ara 1 frt 50 kr. — Ez a szép kiállítású könyv a M. P. 1. T. pártfogó, alapító és rendes tagjainak 1898. évi tagilletménye. Tartalmaz négy becses tanulmányt, illetve értekezést. Zoványi Jenő a XVI. századbeli magyarországi superintendentiákról. kialakulásáról, kerületi beosztásáról értekezik, még pedig kiterjeszkedve a kálvinista, lutheránus és az unitárius superintendentiákra is. Révész Kálmán Gyöngyösi Pálnak, ennek a nagytudománvú, lankadatlan tevékenységű, de szenvedélyes jellemű református papnak írja meg meglepő viszontagságokkal teljes életét. Payr Sándor a XVlII-dik századbeli magyar pietistákról közöl nagyobb tanulmányt, melyben tanulságosan bizonyítja be azt, hogy a gyászévtized után ezek a pielisták öntöttek új erőt és lelket a magyar protestáns egyházakba; egy félszázad alatt gazdag egyházi irodalmat teremtenek, a konfirmációt ők hozzák be és honosítják meg, és a hívekben a belső, őszinte hitbuzgalmat s a lelkészekben a gyakorlati érzéket s az önfeláldozó lelkipásztori hivatásérzetet ők fejlesztik ki. A végső értekezésben Földváry László írja meg id. Wesselényi Miklós báró és Cserey Ilona hat évig tartott nehéz küzdelmét, melyet evangéliumi vallásokban való megmaradásukért, bámulatot keltő szilárdsággal és kitartással a pápás klérus és az udvar ellen megvívott. A derék munkára nemsokára még visszatérünk. (F.) EGYHÁZ. Egyházgazdasági közgyűlés volt e hó 2-ikán budapesti reform, egyházközségünkben. A gyűlésen, mely második összehívásra volt megtartható, s Szász Károly első lelkész és Hegedűs Sándor főgondnok elnöklete alatt folyt le, 78 presbyter és egyházgazdasági tag volt jelen, kikkel a gyűlés határozatképes volt. A névsor felolvasásával a határozatképesség konstatáltatván, dr. Kiss Károly egyházközségi ügyész előterjesztette a budai paplak és bérház építése által szükségessé vált kölcsöntervezetef, melyet a presbyterium pénz- és gazdaságügyi bizottsága készített és az egyháztanács jóváhagyott, E szerint a budapesti ref. egyház a Magyar Jelzáloghitelbanktól 50 évi törlesztésre 5 72

%"o

s

törlesztő kamattal 200 ezer frtos kölcsönt vesz fel s ebből a budai paplak és háromemeletes bérház építési költségeit kifizeti. A kölcsön fedezetéül a bérház jövedelme szolgál, mely akként van számítva, hogy a fizetendő kamaton és a törlesztendő tőkén kivül még pár ezer frt hasznot hoz az egyháznak. A kölcsön biztosító-, kául a Fazekas-téri telek és a rajta építendő bérház szolgál ; egyszersmind elhatároztatott, hogy a Balassa-alapítványnak ezen a telken lévő 28 forint kölcsöne második helyen tábláztatik be. Az egyházgazdasági közgyűlés a kölcsöntervezetef egyhangúlag elfogadta s annak jóváhagyás végett az egyházmegyei és egyházkerületi felsőbb hatóság elé terjesztése iránt intézkedett. — A gyűlés másik tárgyát a kőbányai templom és paplak építése képezte, melyet Farkas József egyházközségi jegyző adott elő. Ezekre a kőbányai építkezésekre a budapesti egyházközségnek gyűjtésekből, városi segélyből és az egyháztagok adományaiból mintegy 63 ezer forintja van, de az építés költségei 75 ezer frtra van előirányozva. Ámde a kőbányai egyházrész két buzgó tagja, név szerint Fehér Károly és Böszörményi Pál, hogy az építkezés el ne ódázfassék, a hiányzó 12 ezer frtot 6—6 ezer frtos részletben önkényt megajánlotta, mit a gazdasági közgyűlés köszönettel és elismeréssel fogadott. Ezek alapján a közgyűlés szintén egyhangúlag magáévá tette a presbyterium javaslatait s ezek kapcsán elhatározta, hogy 1. a kőbányai templom és paplak részére eszközölt telekvásárt jóváhagyja; 2. a kőbányai templomot és paplakot a meglevő templomalap és a Fehér-Böszörményi adta 12 ezer frt felhasználásával felépítteti; 3. ama 11 ezer frtnak, a mennyiért a város a kőbányai templomtelket visszaváltotta, a székes-főváros pénztárából való folyósítása iránt lépéseket tesz. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlését folyó évi nov. 2-ik és következő napjaira hívta össze az elnökség Debrecenbe. A gyűlés fontosabb tárgyai lesznek: a tanítói korpótlékok kérdése, a debreczeni főiskola túlnépessége folytán szükségessé vált intézkedések megtétele s a kerületi középiskolai tanügyi bizottság szervezése s az egyházi adóval túlterhelt egyházak segélyezésének ügye. A reformátusok dunamelléki egyházkerülete folyó évi október 17-én, d. u. 4 órakor, Budapesten, a Lónyai-utcai főgimn. dísztermében egyházi értekezleti közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Közének: Jövel Szentlélek Úristen (37. d.). 2. Előfohász: tartja Baksay Sándor esperes. 3. Az egyházi értekezletek eddigi működéséről. Felolvassa Szőts Farkas theol. igazgató-tanár. 4. Gondolatok egyházunk jövője fölött. Felolvassa Farkas József theol. tanár. 5. Választmányi jelentés az egyházi adóreform ügyében. Előterjeszti Szőts Farkas theol. igazgatótanár. 6. Bizottsági jelentés az egyházi fegyelem ügyében. Előterjeszti Haypál Benő budai lelkész. 7. Jelentések, indítványok. 8. Közének: Az Úr én nékem (XXIII. zs.). 9. Záró ima: Kálmán Gyula ságváii lelkész. Az értekezleti közgyűlésre minden érdeklődő egyháztagot meghív. Budapest, 1898. október hóban. Szilassy Aladár, elnök. Baksay Sándor, alelnök. Szőts Farkas, titkár.