Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-23 / 4. szám

magyar történelemben megörökítésre méltónak s bizonyára lesz még hét olyan dicső név, a kiről a hét tóvárosi állami középiskolát el lehetne nevezni. A tanáregyesület e kérdést, minthogy ez nemcsak fővárosi, hanem országos érdekű, áttette a tanári körökhöz tárgyalás céljából s ezek javaslata szerint az évi közgyűlésen határoz. Ifjúság és egészség. Ezt a kívánatos címet viseli a legifjabb lap. melynek a napokban jelent meg az első száma. A közegészségügy kipróbált szakembere, Gerlóczy Zsigmond dr. szerkeszti s dolgozótársai is kiváló iskolaorvosok: Aujeszky Aladár, Bigler Gusztáv, Schuschny Henrik, Waldmann Fülöp dr. Programjuk szerint védeni akarják a tanulóságot az iskolai betegségek s az agyonterhelés ellen; ki akarják pótolni azt a hézagot, mely az iskola és a nevelés egészségügye közölt tátongott; védik a tanító egészségét; terjeszteni akarják az egészségtani ismereteket; ki akarják egyeztetni a pedagógiát az egészségtan követelményeivel; szívvel-lélekkel küzdenek Magyarország ifjúságáért. A megjelent első szám igen tartalmas. Első cikkelyét Berzcviczy Albert írta, mintegy második beköszöntőül. Aztán Fodor József ír s igen meggondolni való dolgokat mond el iskolás gyermekeink érdekeiről. A tárcát Móra István írta az iskola életéből. A cikkelyeken kivül az iskolák, iskolaorvosok, testi nevelés, a tanulóotthon és az iskolán kívül, külföld rovatok teszik a lap tartalmát. A hónaponként egyszer megjelenő lap ára felévre 2 korona, egész évre 4 korona. Az előfizetést a Szent László könyvnyomtatóintézet fogadja el. (VIII, Rock Szilárd-utca 28.) A Gönczy egyesület közgyűlése A hajdúmegyei tanítóknak Gönczy Pálról nevezett és szép sikerrel működő egyesülete e hó 15 én tartotta közgyűlését Debrecenben, Kovács Lajos ref. tanítóképezdei igazgató elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszédében meggyőzően és lelkesen fejtegette, hogy mily nagy szükség van a Gönczy egyesületre. Csurka István titkár előterjesztése, Káposztás Imre pénztárnok számadásának meghallgatása s helyeslése után felolvasásokat tartottak : Sinka Sándor és Kúthi Zsigmond. Előbbi olaszországi tanulmányújából olvasott fel egy nagy érdekű és rendkívüli figyelemmel hallgatott részletet. Még Csurka István terjesztett elő indítványt a tanfelügyelet célszerűbbé tétele tárgyában, óhajtván, hogy a tanfelügyelői intézmény decentralizáltassék s helyi, járási és megyei tanfelügyelőségeket szervezzenek. E fontos indítvány feletti határozathozatalt az egyesület a következő gyűlésre halasztotta (J.) EGYESÜLET. Jókai Mór és a Nagypénteki Társaság. Jókai Mór koszorús írónk fényes és követésre méltó cselekedettel mutatta meg az elmúlt héten, hogy a szeretetről és könyörületről nemcsak írni tud ragyogóan, de hogy e fenséges erények valóban élnek is szivében. Az elzüllött gyermekeket nevelni törekvő Nagypénteki ref. társaságnak ugyanis tagjává lett a nagy író s 1000 frt alapítványt tett a nemes célú egyesületnek. A társaság vezetői küldöttségileg köszönték meg a nagv író e nagybecsű alapítványát, a mely alkalommal dr, Kiss Áron, az egyesület elnöke tolmácsolta meleg, szívből támadt és szívhez szóló szavakkal a társaság háláját, elmondva, hogy mily sok szépet és nemest tanulhatott a magyar nemzet Jókaitól az írótól s mily nemes indulatokat tanulhat most e bőkezű alapítvány tétele után Jókaitól, mint embertől. Jókai Mór lelkes szavakkal felelt a meleg hangú üdvözlésre és válaszában kiemelte, hogy ő a béke barátja, de nemcsak különböző népek között, hanem itt, a mi hazánk határai közt is és szükségesnek tartja a békesség hirdetését és terjesztését, mert nemcsak a háborúk gyilkos fegyvere, hanem a türelmetlenség is pusziit s ellensége az életnek. A protestáns lelkészek s a protestáns egyházak tanítói és elöljárói vannak kiváló mértékben hivatva arra, hogy a türelmet és a békességet terjeszszék s a szeretet munkáinak gyakorlása által a türelmetlenséget lefegyverezzék. Ebben a munkában többet nyom egy lat szeretet egy mázsa igazságnál. Mint mondá, régóta figyelemmel és rokonszenvvel kisérte a Nagypénteki Ref. Társaság fejlődését, mert ez a társaság a szeretet szülötte s a társadalmi béke munkása. A nagy író újból megújította kijelentését, hogy 1000 frt alapítványt tesz a társaság céljaira s megígérte, hogy annak kamatai fejében fizetni fog évenként 50 frtot. Ha azonban a társaságnak a tőkére is szüksége lenne, úgy bármikor kérjék is tőle, egy fél év alatt mindenkor kész azt be is fizetni. Örömmel közöljük e dolgot, mert látjuk belőle, hogy világi férfiaink is kezdenek érdeklődni egyházi s egyháztársadalmi törekvéseink iránt, s szívből kívánjuk, hogy az ősz koszorús író minél több éven át fizethesse még alapítványa kamatait s hogy az Isten adjon a Nagypénteki Társaságnak minél több ily bőkezű alapítót. A bács-bodrogh vármegyei ev. ref tanítói egyesület 1897. évi, Uj-Verbászon tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét vettük, a melyből igazi benső örömmel látjuk, hogy a bács-bodrogh-megyei ref. tanítóság hivatása magaslatán áll s nem úszik azzal az áramlattal, mely a tanítót s az iskolát az egyház kebeléről leszakítani törekszik; sőt épen ellenkezőleg, tisztán és világosan látja, hogy feladata az iskolában is a vallás, a valláserkölcsi nevelés. A gyűlés tárgysorozata a következő volt: A közgyűlés megnyitása énekkel, imával és beszéddel. A mult évi közgyűlés határozatainak felolvasása. Stokk Henrik gyakorlati tanítása. Rizottsági jelentés a mult évi pályamunkáról. Jelentés a pénztár állapotáról. Tag-választás a Korbai-féle alap bíráló-bizottságába. Egyházmegyei képviselőválasztás. Indítványok. — Máthé László ó-moravicai tanító, elnök lelkes cs komoly szavakkal nyitotta meg az ülést s elnöki megnyitója örömmel tölthet el bennünket. Komoly szavakkal hangsúlyozza a vallásos népnevelést s adja jelét annak, hogy tanítói hivatását világosan látja. Beszédéből, melyet figyelmébe ajánlunk mind tanítóinknak, mind egyházi elöljáróságainknak, ide iktatjuk a következő részletet: