Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám - 1898-10-02 / 40. szám

A dunáninneni ág. hitv. evang egyházkerület közgyűlése folyó hó 7. és 8-án tartatott meg Pozsonyban Laszkári Gyula kerületi felügyelő elnöklete alatt. A gyűlésen megjelentek az eddig renitenskedett nyitraiak is s részt vettek a tanácskozásban. Kérvényt intéztek á közgyűléshez, hogy tárgyalási nyelvül fogadja el a tótot is; azonban a gyűlés ebbe nem ment bele s az indítvány felett napirendre tért. A belső béke, úgy látszik, lassanként helyreáll a kerületben. Adja is az Isten, hogy minél előbb s minél teljesebben helyreálljon. A gyűlés lefolyásáról s annak fontosabb tárgyairól különben a következőkben számolunk be. A gyűlést megelőzőleg, 6 án tartotta meg a kerület lelkészi értekezletét, a melyen jelentést tettek a bel- és külmissziő terén történt mozzanatokról s élénk eszmecserét indítottak az anyakönyvi bejegyzések kérdése felett. Az értekezlet legfőbb tárgya, Tresztyénszkynek az egyház jelen helyzetéről tartani akart előadása azonban, az idő rövidsége miatt elmaradt. Szept. 7-én istentisztelet nyitotta meg a közgyűlést. Laszkáry elnök megnyitó beszédében foglalkozott a lelkészfizetések kiegészítéséről szóló törvénynyel is, s kifejezte, hogy azt nem tartja valami örvendetesnek, mert az >nem az, a mit vártunk*. Raltik Frigyes püspök évi jelentésében a lelkészi állások rendezését sürgette, már csak azért is, mert már is kevés a lelkészi pályára lépők száma. Az egyet, gyűlésre, az egyházmegyei felügyelőkön és az espereseken kivül a kerület Szontágh Pált, Farbaky Istvánt, Schleiffer Károlyt és Riszkup Rélát küldötte ki képviselőkül. A politikai községeknek egyházközségekbe sorozását végrehajtotta a gyűlés, továbbá bizottságot küldött ki a Modorban felállítandó kerületi leányiskola ügyében. A kerületi gyűlési tagok napidíjainak egyháztnegyeileg leendő fedezése kérdését a gyűlés letette az egyházmegyékhez, hozzászólás végett; a lelkészválasztási szabályrendeletet pedig új szövegezés végett visszaadta a bizottságnak. A szupplikációk eltörlésének kérdése a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Elhatározta továbbá a gyűlés, hogy a közalapi adó alapjául szolgáló adók új összeírása iránt megkeresi az egyetemes gyűlést; valamint elhatározta, hogy (elterjesztést intéz a közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy a lelkészi fizetések ugyanazon elvek alapján Írassanak össze az evang. egyházban is, mint a melyek alapján a r. kath. lelkészi jövedelmek összeirattak. A pozsonyi egyházmegye azt az indítványt tette, hogy a lelkész jövedelme állami kiegészítését csakis egyháza engedélyével fogadhassa el s ha az állami kiegészítés egyházi fegyelmi ítélet nélkül vonatnék meg valakitől, azt pótolja a kerület. Az indítványt azonban a gyűlés nem fogadta el. Az egyetemes evangélikus gyámintézet f. hó 25-én tartotta meg közgyűlését Sopronban, Zsilinszky Mihály alelnök elnöklete alatt. Ez alkalommal ejtetett meg a Bachát Dániel pesti esperes lemondásával megüresedett elnöki szék betöltése, s a gyűlés elnökké egyhangúlag Baltik Frigyes dunántúli püspököt választotta meg. Az évi jelentések meghallgatása s a szükséges intézkedések után a gyűlést közebed rekesztette be. A pesti ref. egyházmegye f. hó 28-án kezdte meg gyűlését a budapesti ref. főgimnázium nagytermében, gróf Teleky József és Szánthó .lános esperes elnöklete alatt. A gyűlés lefolyásáról s intézkedéseiről Lapunk jövő számában adunk részletes tudósítást. A kispesti ref. leányegyház f. hó 25-én tartotta meg egyházközségi közgyűlését leendő anyásítlatása ügyében, A közgyűlésen, melyen Szász Károly püspök úr is jelen volt, elvben kimondották a gyülekezet anvásításának szükségességét s megtették a szükséges intézkedéseket a lelkészi fizetés biztosítására. A bár számos tagból álló, de az alakulás nehézségeivel küzdő gyülekezet legelső óhajtása az, hogy minél előbb rendes lelkészt választhasson ; de miután önerején képtelen a megfelelő lelkészi jövedelem biztosítására, e végre az állam segítségét is igénybe kívánja venni. A felső-baranyai ref. egyházmegye, f. hó 13-án tartott közgyűlésén, a mint az »Evang. Egyház és Iskolá«ban olvassuk, foglalkozott az egyházi teherviselés kérdésével is, sőt abban határozatokat is hozott. A határozatoknak nagyjában ez a tartalma: 1. Azok az egyháztagok, a kik 5 — 10 frtig terjedő állami adót fizetnek, a személyük után eddig teljesített összes lelkészi fizetésnek (pénzben vagy terményben) csak háromnegyed részét tartozzanak fizetni, egynegyed rész elengedtetik. 2. A kinek állami adója az öt forintot se haladja meg, lelkészi tartozásának kétharmad részét fizeti, egyharmad engedtessék el. 3. A ki állami adót épen nem fizet, kétharmad résznyi elengedésben részesüljön s így csak egyharmadát fizesse ebbeli tartozásának. Ez a teherengedmény csakis azoknak szól, a kik arra rászorultak és 1899. évi április 24-én, mint a jövő egyházi év elején lép életbe. A lelkészek nem kötelesek megadni ezt az engedményt, mert ez az áldozat, meghatározott fizetésük nem lévén, egyedül és kizárólag őket terheli, de a közgyűlés az egyház közjava érdekében óhajtja, sőt elvárja ezt az áldozatot az egyházmegye papjaitól. Kapcsolatos ezzel az úgynevezett csoportosítási javaslat, mely az apró egyházak társulásában s a hívek terhének ez úton való alászállításában keresi a helyes megoldást. * ISKOLA. Az ág. hitv. evang. theologiai akadémiákra a folyó tanévre összesen 64 növendék iratkozott be. — * E tudósítást s a határozatokat az »Evang. Egyh. és Iskolásból vettük át, mert mi — fájdalom — e gyűlésről semmi tudósítást sem kaptunk. Vártuk pedig a tudósítást, mert e határozatok nemcsak helyi, de országos érdekűek, s vártuk azért is, mert lapunk többször s jóindulattal foglalkozott a felsó'baranyai bajokkal. Hát Felső-Baranya 65 papja közt nincs egy se, a ki érdemesnek tartaná egyházmegyéje dolgait a nagy közönséggel közölni?! Szerli.