Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám - 1898-10-02 / 40. szám

vetik magukat az összehasonlító és megkülönböztető értelem ellenőrzése alá. A tanulónak első kötelessége tehát az, hogy bármiben is, a mit lát, tegye pontos észlelet tárgyává a hasonlósági és ezekkel együtt a legfeltűnőbb különbözőségi pontokat; mert a különbözőségi pontok épen olyan természetesen együtt járnak az egyezőségi pontokkal, a mint az árnyék együtt jár a világossággal; és bár azok magukban véve nem alkotnak semmi tényleges dolgot, egyik nemet mégis megkülönböztetik a másiktól, valamint ugyanazon nem egyik faját szintén elválasztják a másiktól. Ezen osztályozás vagy rend, melyet minden dologban keresni kell, természetesen rend ; mindennemű mesterséges rendezés, mint például a szavaké egy betűrendes szótárban, vagy a virágé a növénytan Linné-féle módszerében, hasznos segítségek lehetnek a tanulás kezdő korszakában, de ha kizárólag azokat használjuk, az igaz ismeretre nézve inkább akadályul fognak szolgálni. A mire egy fiatal embernek törekednie kell, az abban áll, hogy szokja meg összekötni a dolgokat, természetes rokonságuk összekötő kapcsai szerint; és ez csak úgy történhetik meg, ha az általános tartalom széleskörű áttekintésével össze tudja foglalni a különös sajátságok pontos megfigyelését is. A köznép által a virágoknak adott nevek jó példát szolgáltatnak azon felületes hasonlóságra, mely a megkülönböztetést, nem is akarja megkísérelni; mint például, mikor a sásliliomról, neve után azt gondolja, hogy az a liliomnak egyik faja; pedig ezzel a virággal semmiféle valódi összeköttetésben nincsen. Egy botanikus pedig, ki a növények jellemét és szerveit pontos tanulmánytárgyává tette, a sásliliomot a máknemű növények családjába fogja beosztani, és igen jó okokat fog felsorolni, hogy miért tette azt. Hogy az ifjú emberek, a gyorsmozdonyok ezen korszakában ilyen észlelő tulajdonságokat sajátíthassanak el, nagyon ajánlanám nekik, hogy sohase mulaszszák el meglátogatni, mikor csak alkalmuk van, a különböző vidékek helyi múzeumait; és ha már egyszer ott vannak, általában arra az egy tárgyra irányozzák figyelmüket, a mi azon helyiségben a legjellegzetesebb. Ha mindent meg akarunk nézni, az rendesen abban végződik, hogy semmire sem fogunk visszaemlékezni. 4. A gondosan észlelt és jól osztályozott tények alapján tovább haladván az értelem, finomabb alkotásba kezd az úgynevezett okoskodás által. Tudnunk kell nekünk nemcsak azt, hogy a dolgok egyáltalában vannak, de azt is, hogy miképen vannak és hogy mi célból vannak. Az isteni értelem lényegi egysége bizonyos szükséges egységet olt be mindazon életfolyamatokba, a melyek által a dolgok léteznek és növekednek; valamint egységet teremt azok különböző nemeinek és fajainak typusában is, és isteni eredetű emberi lelkünk lényegi egysége következtében kétryszerítve vagyunk arra, hogy kutassuk az isteni egységnek mind e két megnyilatkozását. A mi emberi eszünk, az isteni értelemből eredvén, szüntelen arra törekszik, hogy a saját életfolyamatunkban bizonyos egységet, vagy népszerűbben szólván, bizonyos tervegyezőséget dolgozzon ki; és így mi természet szerint el vagyunk kötelezve arra, hogy ilyen egységet, egyezőséget és szükségszerű egymástól függőséget keressünk minden mi világi ténykedéseinkben, »észben, ész által és az észért® létezvén egyedül ez a világ, a mint azt egy angol tudós jól mondá. Az értelemnek azon minőségét, mely az embert arra határozza el, hogy a dolgok láncolatában keresse ki ezen egységet, a f'renologisták okiságnak, causalitasnak nevezik; mert valamely dolognak az oka, a mint azt a nép nyelvén is érteni szoktuk, nem más, mint az isteni eredetű erők szükséges egymásutáni következésében az a pont, mely közvetlenül megelőzi az illető dolgot. Kevés ember annyira felületes, hogy csak a meg nem fejtett tények puszta ismeretén táplálkoznék; ellenkezőleg mindennapi példák igazolják azt, hogy az okok keresése minden, szabályosan fejlődött emberi értelemnek jellemvonása. A mire az ifjú embereknek ezen dolgot illetőleg főként ügyelniök kell, az abban áll, hogy óvakodjanak azon könnyed szokástól, mely az esetleges következményt vagy körülményt valódi oknak szokta tekinteni. Könnyű dolog megérteni, hogy Nagybritánnia nyugati partjain a gyakori esőt az Atlanti tenger szomszédsága okozza; és nem nagyon nehéz belátni azt sem, hogy a Skócia nyugati partján levő egyes szigetek aránylag enyhe teleit a mexikói tengeröböl meleg vize széles áramának lökései okozzák. De az erkölcsi élet és a politika területén, hol a tények gyakran sokkal bonyolódottabbak és a szenvedélyek általában erősebbek, folyton találunk az okoskodás olyan nemének példáira, mely föltesz valamit, a nélkül, hogy megmutatná a tényeknek attól való oki függését, a min azok alapulnak. Hallottam egyszer egy hírhedt demagógunk politikai beszédét, mely különböző formákban és különböző illusztrációkkal azt a fölvételt fejtegette, hogy az ország minden nyomorúsága egyeduralmi s arisztokratikus kormányformájából ered, és hogy mindazok, mint egy bűvészpálcának subintására, egy teljesen demokratikus kormány forma behozatalával meg volnának gyógyíthatók; —az érvelésnek egy olyan neme, melyet szemmelláthatólag hamis irányba terel valamennyi társadalmi baj egy képzelt okának s egy szintén csak képzelt orvosságának fölvétele. A helyes okoskodás szokásának kiművelésére, első sorban mindenesetre komolyan tanácsolnám az ifjú embereknek, hogy a Plátóféle recipe szerint vessék magukat rendszeres oktatás alá. Ez erősíteni fogja elméjök összefoglaló erejét, a mi az okoskodásnak minden ágához szükséges, és a tapasztalatlant meg fogja tanítani arra, hogy mit jelent a szükségszerű függés, a kikerülhetetlen következmény, vagy a tiszta okiság. De nem szabad itt megállapodniok; mert a mathematikai okoskodások elméleti fölvételeken és föltételeken alapulván, s így, ha egyszer adva vannak, semmiféle változtatás vagy megzavarás alá nem eshetvén, semmiképen sem szolgáltathatnak megfelelő képző erőt az emberi okoskodások azon nagy és igen fontos osztályához, mely a legkülönbözőbb zavaró befolyásoknak kitett, sajátiagosan ható és visszaható tények és erők összejátszásán alapszik ; ama zavaró befolyásokat néha a legbölcsebb emberek is képtelenek leven pontosan kiszámítani. A politikai,