Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-23 / 4. szám

a fiágban kihalt Habsburg királyi család nősarját, kit az akkori európai diplomácia csak mint magyar királynőt ismert el és címezett, nemcsak a pragmatica sanctio alapján altala elfoglalt magyar királyi trónon, hanem az atyja után uralma alá jutott úgynevezett örökös tartományok birtokában is, melyek iránt trónra léptével azonnal az igényt tartó külhatalmak által haddal támadtatott meg, nem a r. k. főuraknak rég megszűnt bandériumai védelmezték s tartották meg, hanem a túlnyomóan protestánsokból állott magyar és erdélyi felkelt középnemesség lelkes csapatai s a köznépből 1715. év után országos költségen alkotott s 1741-ben héttel megszaporított magyar és erdélyi gyalog- és lovasezredek vitéz harcosai, kiknek soraiban a protestánsok is r. k. bajtársaikkal együttesen vívták meg azon külföldi véresés győzelmes csatákat, melyekben hősi halállal ezerenkint hullottak el. Ezért hivatkozik Mária Terézia királynőnk, különösen a tanulmányi alapot megalkotó 1780. március 25-én kelt diplomájának bevezetésében nem a r. k egyháznak és vallásfelekezetnek, hanem az egész magyar nemzetnek iránta tanúsított kitartó hűségére, jeles érdemeire s vele született hősi vitézségére s ezért emlegeti a magyar nemzeti ifjúság nevelésének fontosságát; de hogy mégis a tanulmányi alapot — noha ezt fentebb idézett, diplomájában kétszer is Zösalapnak (fundus publicus) nevezi — kizárólag r. k. tanulmányi célokra rendelte és szabályozta, nem másnak tulajdonítható, hanem egyedül annak, hogy korában a r. k. vallás lévén országunkban is uralkodó s a r. k. egyház államegyház, mint ő maga is annak buzgó híve, másként nem cselekedhetett. De azért nemcsak az egyetemi, hanem a vallás- és tanulmányi alapok se kerültek a r. kath. egyház s ennek hatalmas klérusa, sem valamely szerves r. kath. egyházi hatóság kezelése és rendelkezése alá. hanem országos jellegüknek megfelelően, kezdettől fogva folyvást — József császár uralkodásának legelső pár évét, és a későbbi 1850—1865. évi korszakot kivéve — a magyar királyi helytartótanács, mint országos főkormányszék kezelése s közvetlen rendelkezése alatt álltak, mely országos kormányszék tanácsosai sorában pedig köztudomás szerint protestáns világi tagok is állandó helyet foglaltak, s mind a három alap jövedelmei a zűgynevezett közalapítványiakkal együtt a m. kir. helytartótanács kebelében fennállott országos pénztárba folytak be, olt számoltattak el s kamatozó tőkéik is ott őriztettek és csak az alapokat érdeklő lényegesebb és nagyobb fontosságú tárgyak és kérdések terjesztettek királyi legfelsőbb jóváhagyás alá, mert még azokra nézve sern volt az országos kormányszék a mellette fennállott s r. kath. főpapi és világi tagokból alakult egyházi bizottság esetleg eltérő véleményéhez kötve. A mi pedig az elébb budai, majd pesti, most budapesti magyar királyi tudományegyetemet illeti, arra nézve, hogy ez jelenlegi fennállásában és szervezetében valóságos állami s egyáltalában nem r. kath. jellegű hit felekezeti tanintézet, úgy hiszem, eltérő vélemény nincs; de hogy ezen intézet eredetében, illetőleg már Mária Terézia királynőnek alapításakor is országos jellegű és természetű volt. hogy a XVII-ik évszázadbeli nagyszombati kezdetleges, r. kath. jellegéből kivetkeződött, s hogy a nevezett királynő által alkotott egyetemi alap is — melyet magától az alapított országos tanintézettől elkülöníteni s tőle elválasztva bírálni nem lehet — már eredetileg szintén országos volt s most államinak tekintendő, r. kath. hitfelekezeti jellegűnek pedig épen nem minősíthető : tisztán áll előttünk magából az 1780 március 25 ikén kelt alapító királyi diplomából, illetőleg királyi adomány- és kiváltságlevélből, melynek hosszú szövegében a r. kath., tehát hitfelekezeti jellegnek s elnevezésnek semmi nyoma. Ellenben a Icirályi — tehát országos — jelleg és minőség többször ismételve kifejeztetik, s a szövegben foglalt hivatalos címben s az ugyanott körülírt többrendbeli hivatalos pecséteken ismé telve világosan ki van tüntetve, a minthogy ezen egyetem könyvtárának s nyomdájának saját épületei is a királyi — tehát országos — címet viselik homlokukon s hivatalos pecséteiken; s ezen királyi tanintézet tanári karában már a mult évszázad végén is működött több jeles pro -testáns férfiú. A budai, illetőleg pesti magyar királyi tudományegyetem tehát már keletkezésében ;épen olyan országos intézmény volt, mint az országos kormányszék hatóságával felruházott magyar királyi helytartótanács. Ezeknél fogva csak helyeselhető s egészen rendén is van, hogy ezen országos tanintézet alapja, t. i. mind ingó, mind ingatlan vagyona a m. kir. Helytartótanács megszűnte óta a törvényhozásnak felelős vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter közvetlen kezelése és rendelkezése alatt áll, kire a vallás- és tanulmányi alapot ellenőrző r. kath. jellegű bizottság működése az egyetemi alap tekintetében kiterjesztve nincs, s természetes, hogy a budapesti m. kir. tudományegyetem, mint állami intézmény, bevételei és kiadásai is az illetékes m. kir. minisztérium költségvetési tárcájában számoltatnak el. Egyébiránt a vallás- és tudományi ingatlan alap, nézetem szerint, inkább csak királyi alapítvány, mint királyi adomány; mert az utóbbi teljes tulajdont ad az adományos személynek s vérszerinti örököseinek; a teljes tulajdonjogi fogalma pedig önmagából folvólag feltételezi s magában foglalja az adomány tárgyának közvetlen és szabad kezelését s az abból származó mindennemű és nevezetű jövedelmek és hasznok önálló, független és korlátlan élvezetet. Mindez azonban — mint már az előzőkben kimutattuk — hiányzott és hiányzik a vallás- és tanulmányi alapoknál, melynél az eredetileg kitűzött cél ugyan állandóan megtartatott, de a főtulajdon s a legfelsőbb fokú rendelkezési jog a királyi koronánál maradt; minélfogva ezen alapok, véleményem szerint, jogi szempontból véve ma is államiaknak s nem egyháziaknak tekintendők, de legkevésbbé tekinthetők a r. kath. egyház kizárólagos tulajdonának. Sőt inkább, miután a r. kath. vallás uralkodó jellege s a r. k. egyház állami minősége megszűnt s a hazai minden bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonossága s kölcsönös egyenlősége már 1848. s újabban 1868-ban törvényhozásilag kimondatott s országos törvényekbe iktattatott s miután mindezen vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségletének viselését s állami költségek által leendő fedezését az ország magára vállalta: az ekkép gyökeresen megváltozott közjogi állapot egyenes és természetes folyományaként a vallás- és tanulmányi alap jövedelmeinek a r. k. egyház és vallásfelekezet, egyházi iskolai és tanulmányi céljaira való kizárólagos fordítása is, mint a mely a nevezett vallás és egyház államiságával járt s ahhoz volt kapcsolva, véleményem szerint épen úgy megszűnt, mint a hogy ez a budapesti m. kir. tudományegyetem jövedelmeinél tényleg megtörtént. A vallás- és tanulmányi alapok jövedelmei is államiakká válván, azoknak is az egész magyar nemzet öszszes bevett keresztyén vallásfelekezeteinek egyházi, iskolai és tanulmányi közös céljaira kellene szolgálniok. A budapesti m. kir. tudományegyetem alapjának ingó vagyonából, vagyis kamatozó tőkéiből pedig csak Pázmány Péter bibornokérseknek 100,000 s utódainak, névszerint Lósy Imrének és Lippay Györgynek fejenkint 15,000, összesen tehát 130.000 rénes forintot tevő, kizárólag r. k. jellegű pénzbeli alapítványai képezhetik azon értéket, melynek