Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-11 / 37. szám

hassák a szent földet. Indítványát, szépen megindokolja s meggyőzőleg mutatja fel azokat az üdvös eredményeket, a melyeket egy-egy ily tanulmányút eredményeznének. Indít­ványához mi is kész szívvel csatlakozunk s igen szeret­nénk, ha azt a mi konventünk tagjai is meghallgatnák. A külföldi prot. egyházak papjai közül igen sokan láto­gatják a szent földet, mi közülünk pedig nem járt még ott soha senki. Bizony jó volna pedig nekünk egy kis lélek abból a lélekből, mely azon a földön járt, kelt egy­kor s melynek ereje még ma is szólana hozzánk a régi romokból s emlékekről. * Kossuth Lajosnak 1848-iki leghívebb arcképe. A fővárosi 1848/49-ki Kossuth múzeum évek óta foglal­kozik annak megállapításával, hogy a világ minden részé­ből összegyűjtött ezernél többféle Kossuth -arcképek között, melyik a leghívebb kép. Az 1848-iki nyomtatott és festett Kossuth-képek olyan sokfélék és egymástól annyira elütök, hogy e miatt a nagy közönségnek, különösen az újabb generatiónak alig lehet fogalma arról, hogy hát milyen volt, hogy nézet ki 1848-ban a mi dicső kormányzónk. Ez az ügy valóban méltó arra, az évek óta folyó nagy munkára, a melylyel a budapesti 1848/49-iki és Kossuth­múzeum megállapítani és elkészíteni törekszik a legnagyobb magyarnak tökéletes hű képét. Kossuthnak nyomtatásban megjelent legelső arcképét 1841-ben Evbel rajzolta, ki a bécsi Belvedernek képtár-őre és hires arcképfeslője volt. Eybel 1844-ben másodszor rajzolta kőre Kossuth arcképét. Ez a két legrégibb nyomtatott kép igen szép, de a később készült nagyobb művészek képeiből, valamint az 1847-től 1853-ig készült Kossuth-fényképek és Dangerotypek nyo­mán egész biztosan lehet megállapítani, hogy az Eybel képeken Kossuthnak arca nem egészen élethű. Nem rég elhunyt jeles festőnk az öreg Barabás 1848/49-ben négy­szer rajzolta meg Kossuth arcképét. Ezek közt van egy. a mely az összes képekel összehasonlítva igen sikerültnek mondható, de a másik három Barabás-féle Kossuth-kép nem jó, ép úgy nem sikerültek, mint a hogy Petőfit nem jól rajzolta meg a nagy mester. A legelső 1847-iki Kossuth Dangerotyp arckép báró Helfert v. b. titk. tanácsosnak, az 1848-iki események hires történészének birtokában van, ki erről másolatokat ajándékozott gr. Kreith Bélának. Érdekes, hogy a másolatokat báró Helfertnek jó barátja Lobanoff herceg a meghalt bécsi orosz nagykövet kiszítette A báró Helfert-féle Dangerotyp, a Barabás-féle legjobb kép és az amerikai ötféle Dangerotyp fényképek után és emlé­kezete nyomán festette meg Kossuth Ferenc ajándékkép gr. Kreith Bélának, Kossuth Lajos 1848-iki leghívebb arc­képét. Ugyancsak Kossuth Ferenc festette meg édes atvjá­öregkori arcképét az élő Kossuthról oly híven, hogy a kik legnagyobb magyart Turinban szerencsések voltak lát­hatni, azok meggyőződhettek arról, hogy soha életükben hivebb arcképet nem láttak, mint a minőt Kossuth Ferenc festett dicső atyjáról. Ezen eredeti és leghívebb képekről festenek most a budapesti 1848/49-iki múzeumban öreg­kori és 1848-iki Kossuth arcképeket, városok és egyletek számára. 230 forintba kerül szép rámával egy térdig fes­tett életnagy Kossuth-kép, melynek magassága másfél méter szélessége egy és egy harmad méter. Életnagy mellkép formában rámástól 25, 50 frt, vagy száz forintba kerül egy-egy jól festett Kossuth vagy Petőfi-kép, sőt tiz forintért is ad a budapesti 1848-as és Kossuth-múzeum egy fénykép után életnagy Kossuth képet. Fenti árak mellett a festőnek és a múzeumnak is kevés a haszna, miért is ez a vállal­kozás inkább az 1848/49-iki és Kossuth kultusznak hoz áldozatot. A Bem-Petőfi körképnél, a mely csatakép ma Budapestnek legérdekesebb látványa, ki van állítva 1848— 1849-iki múzeum legszebb része, s itt látható (Városliget Aréna-út 70. sz.) a Kossuth Ferenc által festett fent leírt két nagyszerű Kossuth-kép is. Mielőtt a Kossuth Ferenc által festett 1848-iki képet a Kossuth múzeum mint töké­leteset elfogadta volna, bemutatta a képet Barabás, Kovács Ernő és más olyan jeles művészeknek, kik Kossuthot 1848/4-9 ben és az 50-es években többször látták. Meg­nézték a képet a még élő 48-as jeleseink és Kossuthnak rokonai, barátai. Ezek után a kép addig lett javítva, míg egyhangűlag kimondatott, hogy tökéletes. Pályázati hirdetés. Az aszódi ág. helv. ev. algimnáziumnál egy latin­magyar rendes tanári állásra pályázat hirdettetik. Pályázhatnak okleveles protestáns vallású tanárok. A rendes tanár fizetése 1200 forint és 150 forint lakáspénz. A megválasztott köteles állását megválasztatása után azonnal elfoglalni. Pályázók szabályszerűen felszerelt kérvényeiket a gimnáziumi bizottság elnökségéhez címezve alulírott igaz­gatósághoz szeptember 25-éig nyújtsák be. Aszódon, 1898. szeptember 8-án. A gimnázium biz. elnökségének megbízásából : Bolla Lajos, igazgató. Pályázat. A pesti ág. hitv. ev. magyar egyház megüresedett segédlelkészi állását pályázat útján fogja betölteni. A segédlelkész évi díja 1000 frt, azaz egyezer oszt. ért. forint, a mely összeg utólagos havi részletekben fog kiszolgáltatni, és egy szobából álló szabad lakás, vagy — ha az egyház bármikor célszerűbbnek látná — lakás helyett évi 200 frt. lakpénz. A megválasztandó segédlelkésznek kötelessége lesz a rendes lelkész által reábízandó lelkészi teendőket ponto­san és lelkiismeretesen teljesíteni. A választást az egyházközség költségén tartandó próbaszónoklatok előzik meg. A pályázatok f. évi szeptember 18 dikáig a lelkészi hivatalhoz küldendők. Budapest, 1898. augusztus 31-én. Horváth Sándor m. k., Dr. Wágner Géza m. k., lelkész, i felügyelő. Posszert Gyula m. k., jegyző. Felelős szerkesztő : Szőts Farkas. Főmunkatárs : Hamar István. H0RNYÁN8ZKY VIKTOR CS. É8 KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN,

Next

/
Oldalképek
Tartalom